Auguszta
-3 °C
2 °C

Amerika a szemünk előtt kérdőjelezi meg azt, amire épült

GettyImages-839980844
2017.09.19. 13:18
Óriási dilemmában az amerikai egyetemek: a szólásszabadság nevében adjanak-e teret a náci, fajvédő, alt-right beszédnek, vagy simán tiltsák ki a kampuszokról? És mi a válasz, ha minden ilyen összejövetel zavargásokkal végződik? De ha ez nem elég nagyívű probléma, akkor menjünk egy lépést hátrébb: az egész azért merül fel, mert lehet, hogy a történelmi személyiségeik nem is voltak olyan jó fejek.

Milo Yiannopoulos most újra megpróbálhatja. Az ultrajobboldali brit sztártroll februárban már majdnem tarthatott egy beszédet a liberálisként ismert kaliforniai Berkeley egyetemen (mellesleg a szólásszabadság bölcsőjében), de akkor az ellenzők erőszakos tüntetéssel akadályozták meg a szereplését. Egy Trump-szimpatizáns lányt például nemes egyszerűséggel pofán fújtak egy kis paprikaszprével, miközben nyilatkozott egy tévének, egy másiknak az arcába szirénáztak.

Aztán nemrég lezajlottak a charlottesville-i, szintén egy egyetemről elinduló tüntetések egy szobor ellen. Ezeken hasonló volt a dilemma: szabad-e kifejezni, ki mit gondol a világról, akkor is, ha ezzel megsért valakit? És ha nem, szabad-e reagálni erre erőszakos ellentüntetéssel?

Amerika most épp ennek a kérdésnek a hálójában vergődik, és nem úgy tűnik, hogy egyhamar szabadul.

Charlottesville hatására most megint mindenki az egyetemekre figyel, hogy hogyan tovább. Így kanyarodunk vissza Yiannopouloshoz, illetve a Berkeley-hez, amelynek dékánja (aki a történelem során most először éppenséggel egy nő), Carol Christ meghozta a döntését, és hosszú levélben magyarázta meg, miért a free speech, a szólásszabadság mellé áll be. 

A levél azzal kezdődik, hogy a helyzet most feszültebb, mint valaha, majd rátér arra, hogy Amerikában a legerősebb a szólásszabadság védelme. De itt most nem is jogi dolgokról, hanem értékekről van szó, írja.

Ha rálépsz a cenzúra útjára, a saját mondanivalód is sérülékeny lesz majd,

áll a levelében. Szerinte értéktelenebb az az oktatás, amely nem készít fel az életre megfelelően, amely megpróbál megóvni olyan véleményektől, amelyek sokak szerint helytelenek vagy akár veszélyesek.

Úgyhogy ezen felbuzdulva nemcsak Milo Yiannopoulost hívták meg, pontosabban engedélyezték jobboldali diákcsoportoknak, hogy meghívhassák őt, hanem Ben Shapirót is, sőt, a Trump-adminisztrációból nemrég kirúgott propagandista, Steve Bannon is „tervben van”. Ez a szólásszabadság éve lesz” – írta a dékán. A kansasi egyetem is úgy döntött, hogy nem az ő dolguk megóvni a hallgatókat a kényelmetlen(nek gondolt) világnézettől, Ohióban pedig törvénytervezet készül ugyanerről.

Jól hangzik, nem? Hát, nem mindenkinek.

Berkeley polgármestere például máris felszólította a dékánt, hogy gondolja meg magát, mert ennek nem lesz jó vége így. Mondjuk a szavainak ad némi nyomatékot, hogy legutóbb épp vasárnap üldöztek végig a város parkjain az anarchisták egy jobbos felvonulást. Jesse Arreguin azzal érvel, hogy nem akar a városban több zavargást. 

De maguk az egyetemek sem mindenhol ennyire szólásszabadság-pártiak: a floridai egyetem például biztonsági okokra hivatkozva simán kitiltotta a fehér fajvédő Richard Spencert, és ugyanígy döntött az elmúlt hetekben négy másik állami intézmény, szerte az országban. A klasszikusan déli Mississippi államban viszont nincs egyértelmű válasz a dologra: egy helyi újság kérdezte körbe az egyetemeket, hogy engedélyeznék-e Spencer meghívását, de nem kaptak érdemi reakciót azon túl, hogy kábé „a hídon akkor kell átmenni, ha odaértünk”, meg hogy csak konkrétan felmerült ügyekben válaszolnak, nem pedig elméleti felvetésekre. Spencer áprilisban már perelt egy amerikai egyetemet, az Auburn Universityt, amiért az nem engedélyezte az előadást – és meg is nyerte a pert.

Történelem, felülvizsgálás alatt

Mint Charlottesville mutatja, Amerika nem csak a jelenjével, a felsőbbrendűségi ideák és a szólásszabadság ellentétével küzd, hanem ennek hullámain a történelmének nagy kérdéseivel is. New York már ott tart, hogy elgondolkodott: lehet, hogy Kolumbusz igazából egy rohadék volt, aki nem felfedezte, hanem gyarmatosította a földrészt. Ez zajlik kicsiben a New Jersey-i Stockton egyetemen is, ahol most arra jöttek rá, hogy a névadó, Richard Stockton hiába volt nagy ember azzal, hogy a Függetlenségi nyilatkozat 56 aláírója között volt, ha közben rabszolgatartás-párti volt.

Úgyhogy leszedték a mellszobrát, és most azon gondolkodnak, hogyan jöjjenek ki ebből. Első körben egy bizottságot hoznak létre (!) amelynek feladata lesz javasolni egy safe space-t (!!), ahol a szobrot ideiglenesen (!!!) felállíthatják, és elmagyarázhatják, hogy nem ám csak úgy ott van az a rabszolgatartó, hanem az egyetem igazából kutatja Stockton életét és örökségét. Ezután jöhet majd egy állandó helyszín a szobornak, de az is csak oktatási tevékenységgel, panelvitákkal, tanórákkal karöltve.

A Duke Universityn ismeretlenek megrongálták a konföderációs (a rabszolgatartó déli államok szövetsége) parancsnok Robert E. Lee szobrát. Ő az a tábornok, akinek a szobra miatt Charlottesville-ben is halálos merényletbe torkolló feszültség volt, a New York-i Bronx Community College viszont eltávolítja a konföderációs tábornokok szobrait a Hírességek Csarnokából,Trump nagy bánatára.

Menj a szólásszabadság-zónába!

A napokban végigsöpört egy szintén egyetemi felvétel a közösségi médiában, ami ha lehet, még egy lapáttal rátesz az egész dilemmára. Valaki a nebraskai állami egyetem előtti téren felállított egy kis standot, és egy jobboldali (értsd: szabadpiacpárti, állam szerepét minimalizálni akaró, bírálói szerint viszont simán „náci”) diákszervezetnek, a Turning Point USA-nak próbál beszervezni embereket.

Ennek az lett a vége, hogy egy rendőr felszólította, hogy menjen a free speechnek kijelölt zónába. És hogy a propaganda nem engedélyezett. A kérdésre, hogy milyen törvényt sértenek ezzel, azt ismételte, hogy a stand felállítására területfoglalási engedély kellett volna.

Mi ez magyarul?

A safe space biztonságos teret jelent, azaz olyan termet, szobát vagy kijelölt területet, ahol a diákok biztosan nem találkozhatnak sértőnek tartott gondolatokkal, mondatokkal.

A trigger warning nagyjából annyit tesz, hogy figyelmeztetés egy lehetséges kiváltó okra, azaz hogy előre szólok: vigyázat, kisebbségekről, szexualitásról, genderről, akámiről fogok beszélni mindjárt, és ha téged ez könnyen sért, akkor bocs.

Az egyetemi érzékenység nem új téma Amerikában, az elmúlt években söpört végig a safe space és trigger warning őrület a kampuszokon (szómagyarázatt jobbra), amelynek keretében a hallgatók ragaszkodtak ahhoz, hogy ultra-pc környezet legyen körülöttük, és semmiképp ne találkozzanak olyan impulzusokkal, amelyek kényelmetlenek lehetnek nekik. Vagy ha mégis, akkor szóljanak nekik előre.

Nicholas Christakist, a Yale professzorát és feleségét például azért ostorozták a hallgatók, mert emailben tették közzé, hogy szerintük nem lenne helyes, ha az egyetem betiltaná az „offenzív” jelmezeket halloweenre.

A fenti közjáték után mindketten lemondtak posztjaikról. Az akkori közhangulatban már az is hír volt, hogy a chicagói egyetem közölte, ne számítsanak safe space-ekre. Ezt egyébként most megismételte a dékán.

Csak most már komolyabb dolgokról van szó, mint pár halloweenjelmez.