Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kilencvenen lesznek, és Merkelre vadásznak

2017-09-24T172959Z 1858438451 UP1ED9O1CLYOX RTRMADP 3 GERMANY-EL
2017.09.24. 23:07 Módosítva: 2017-09-24 23:34:35

Németországban a harmadik legerősebb politikai erő lett a jobboldali populista, muszlim- és bevándorlásellenes szólamokkal hódító Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt. Ezzel Németország második világháború utáni történetében 1949 óta először először kerül radikális jobboldali párt az ország parlamentjébe. Ennek a ténynek a jelentőségét jól mutatja, hogy Angela Merkel első beszédében az egyik legfontosabb feladatnak nevezte az AfD-hez elvándorolt szavazók visszacsábítását.

A pártot a Merkel eurómentő csomagjával elégedetlen egykori CDU-s politikusok, közgazdászok alapították 2013-ban. A gazdasági liberalizmust hirdető, a nemzeti valuta visszaállításáért kampányoló alakulat az akkori Bundestag-választásokon 4,6 százalékot ért el, így nem került be a parlamentbe. Az AfD mai karakterét 2015-ben nyerte el. Ekkor tűzte zászlajára a Németországban addig tabunak számító nemzeti irányvonalat, a muszlim- és bevándorlásellenességet, de gyanús oroszbarátság is jellemezte a pártot. Támogatottságuk a menekültválság idején emelkedett meg.

Szándékosan provokatív megnyilvánulásokkal szereztek támogatókat maguknak: egy tévévitában egyik vezetőjük egy német nemzeti lobogót tett ki, képviselőjük lövetett volna a határon áthaladó menekültekre, a szászországi Jens Maier a szerinte „Németországért egyedül kiálló" neonáci NPD-t méltatta, a 77 embert meggyilkoló Anders Behring Breivik tettét pedig azzal mentegette, hogy a norvég ámokfutó a bevándorlás miatti elkeseredésében lett tömeggyilkos. Berlini kampányukban a muszlimoktól rettegő meleg párral, az utcai molesztálástól rettegő német nővel és a szociális segélyből élő marokkói dílerrel provokáltak. 

Gyakran nevezték nácinak, rasszistának és szélsőjobboldalinak őket, mint ahogy egyes képviselőiknek bőven voltak is ilyen megnyilvánulásaik. Az elitellenesség jegyében válogatott eszközökkel támadták a német történelmi pártokat, a médiát, és ők honosították meg az eddig érvekre épülő német közéletben azt az alpári stílust, ami Magyarországon már régóta a hétköznapok része. Mostani választási kampányukban a Trumpnak is dolgozó amerikai reklámcég segítette őket olyan, a tényekre fittyet hányó plakátokkal, amelyeken az európai terrortámadásokért és a nemi erőszak elharapózásáért kizárólag a menekülteket és személyesen Merkelt tették felelőssé.

A párt kellő cinizmussal minden eszközzel tiltakozott lenácizásuk ellen. Párthatározatban tiltották meg, hogy nem lehet tagjuk valamelyik neoáci csoportosulás tagja, a vállalhatatlan kijelentéseket tevő politikusaik ellen pedig fegyelmi- és kizáratási eljárásokat indítottak. A párt vezetői érezték ugyanis, hogy elérték a plafont: ha támogatottságukat növelni akarják, mérsékeltebb és szakszerűbb hangot kell megütniük. Ezt képviselte Frauke Petry társelnök, de elképzeléseit a tagság nem támogatta. Így az a döntés született, hogy a választásnak két csúcsjelölttel vágtak neki: a keményvonalas, radikális veteránnak számító Alexander Gaulanddal és a vállaltan leszbikus, de néhol liberális hangokat is megütő Alice Weidellel. 

Bár ma már inkább jobboldali populistának írja le őket a német sajtó is, a választás éjszakáján így is tüntettek ellenük a berlini Alexanderplatzon lévő AfD-kampányközpontnál. Az AfD azonban nem a liberális főváros lakosságából meríti támogatottságát. Elemzések szerint jellegzetes választójuk a német egység vesztesének számító, jellemzően az egykori keletnémet tartományokban élő, alacsonyabb iskolázottságú ember. Ők azok, akiknek értékrendjét, nézeteit nem képviselték sem a hagyományos pártok, sem a liberális beállítottságú média. Ez a kör kísértetisen hasonlít a brexit vagy Donald Trump támogatóira. Ez a grafikon jól mutatja, hol van az AfD igazi bázisa: ha csak a keleti tartományok eredményeit nézzük, az AfD-nek ott 20 százalék fölötti a támogatottsága. Ott ők a második legnagyobb erő.

Az AfD kétségtelenül felkavarta a német politika állóvizét, miután nagyon is fontos kérdésekre nagyon is leegyszerűsítő válaszokat ad. A CDU ugyan megnyerte az idei választást is, de négy évvel ezelőtti támogatottságukból legalább 8 százalékot veszítettek.

A CDU-tól elpártolt szavazók közül pedig több mint 1 millió (!) az AfD-nél kötött ki. 

Michael Fuchs, a CDU/CSU frakcióvezető-helyettese mindenkit óvott attól, hogy az AfD szavazóit lenácizzák. Szerinte ezek az emberek azért pártoltak el tőlük, mert a CDU feladta konzervatív értékeinek egy részét például a melegházasság kérdésében.  Az AfD más pártoktól is bőven szívott el embereket, és több mint 1 millió olyan választót is aktivizálni tudott, akik már korábban kiábrándultak a politikából és távol maradtak a választásoktól. Parlamenti jelenlétük tehát mindegyik párt számára kihívás. Szavazóik egy részének mozdíthatatlan jobboldali radikális világképe van, azok azonban meggyőzhetők, akik most protestszavazatot adtak rájuk. 

Az AfD provokatív stílusa valószínűleg megmarad a Bundestagban is, izgalmas és váratlan fordulatokra készülhetnek a kormányzó pártok. A 690 fős Bundestagban több mint 90 képviselőjük lesz, és mint bejelentették: céltáblájuk közepén Angela Merkel áll.

Az AfD egyik első lépése lesz, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Angela Merkel kancellár menekültpolitikája miatt. Alice Weidel, az AfD kampányát vezető egyik csúcsjelölt a ZDF országos köztelevíziónak – Merkelre célozva – azt mondta, a vizsgálóbizottság

nagyon világosan foglalkozik majd ennek a nőnek a jogsértéseivel.

A párt egyik társelnöke, a mérsékeltebb irányzatot képviselő Frauke Petry a Mitteldeutsche Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak azt mondta: az AfD-nek ugyanazokat az ügyeket kell képviselnie a Bundestagban, amelyekkel parlamenten kívüli ellenzéki pártként foglalkozott, de gondoskodnia kell arról, hogy elképzeléseit el tudja fogadni a lakosság többsége.

A legfőbb cél az, hogy a párt kormányra kerüljön, esetleg egy koalíció kisebbik tagjaként, „de jobb lenne, ha vezető erőként”.

Nyitókép: Joerg Meuthen (jobbra), a párt vezetője, valamint Alice Weidel és Alexander Gauland listavezetők az exit pollok eredményét ünneplik (Wolfgang Rattay/Reuters)