Pandora, Gabriella
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

A magyarok drukkolhatnak, ki nyeri az osztrák választást

2017-10-11T152401Z 1911657570 RC1A980D0BD0 RTRMADP 3 AUSTRIA-ELE
2017.10.15. 07:04 Módosítva: 2017.10.15. 08:16
  • Vasárnap választásokat tartanak Ausztriában.
  • A parlament alsóháza, a Nemzeti Tanács 183 képviselőjét választják meg.
  • Az előrejelzések szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP) kapja a legtöbb szavazatot.
  • A Néppárt várhatóan a jobboldali-populista Osztrák Szabadságpárttal alakít koalíciót. 

Ugyan 2013-tól már öt évre választottak parlamentet maguknak az osztrákok, a nagykoalícióban kormányzó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) négy év után úgy döntött: a közös munkát így nem tudják tovább folytatni, tartsanak inkább előrehozott választásokat. A mai választáson több mint 6 millió ember szavazhat legkésőbb 17 óráig. Ausztriában már 16 éves kortól lehet szavazni.

A parlament kétkamarás. Most az alsóházként funkcionáló Nemzeti Tanács (Nationalrat) 183 képviselőjéről döntenek. A Nemzeti Tanács hozza Ausztriában a fontos döntéseket, a tartományok képviselőiből álló felsőháznak, a Szövetségi Tanácsnak (Bundesrat) inkább csak véleményező szerepe van, nincs különösebb befolyása az ügyekre.

A választáson összesen 16 párt indul, de országosan csak tíz párt állított jelöltet, a többi szervezet csak egy-egy tartományban méretteti meg magát. A szavazólapokon egyetlen listás szavazatot kell leadni, egyéni képviselőre nem szavaznak.

Az osztrák választási rendszer érdekessége, hogy a választó a szavazólapon az általa előnyben részesített párt országos, tartományi és regionális listájáról egy-egy embert külön kiemelhet. Aki elegendő számú szavazatot kap, az a pártlistás helyétől függetlenül mandátumot szerezhet a Szövetségi Tanácsban. Ugyan ez a lehetőség több mint 4 évtizede megvan, eddig mindössze 4 képviselő jutott be így a parlamentbe.  

2015-ben minden felfordult 

Ausztriát 2007 óta a szociáldemokraták és a konzervatív néppárt kormányozza nagykoalícióban. A 2015-ös menekültválság ott is átrajzolta a politikai térképet:

  • Werner Faymann szociáldemokrata kancellár nem tudta kezelni a válságot, és a tavalyi elnökválasztáson elszenvedett súlyos vereség után lemondott. Az SPÖ Christian Kernt, az osztrák államvasutak korábbi vezérigazgatóját jelölte ezután kancellárnak.
  • Az Osztrák Néppárt elnöke, az alkancellári posztot betöltő Reinhold Mitterlehner 2017 májusában mondott le. Az Osztrák Néppárt új elnöke a külügyminiszter, Sebastian Kurz lett. Ő nem akart újabb nagykoalíciós alkukat, ezért azt javasolta: tartsanak előrehozott választást.
  • A menekültválságban tovább erősödött a bevándorlásellenes, populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Az egykor Jörg Haider által felfuttatott párt ma a 3. legnagyobb erő Ausztriában 20 százalék fölötti támogatottsággal.
  • A kis pártok, a Zöldek, a liberális Neos, a Zöldekből kivált Peter Pilz listája gyenge.
  • A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az Osztrák Néppárt nyeri meg a választást, és a 31 éves Sebastian Kurz lehet a kancellár, ha működőképes kormánykoalíciót tud alakítani. Szakértők azt várják, hogy az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) fog közösen kormányozni.

ÖVP

Sebastian Kurz mögött gyors politikai karrier áll: 24 évesen integrációs államtitkár lett, 27 évesen pedig ő lett Ausztria edddigi legfiatalabb külügyminisztere. Idei pártelnökké választása után sikerült növelnie a hosszú ideje gyengélkedő Osztrák Néppárt támogatottságát: a párt 2002 óta először ismét a legerősebb párt lett. Kurz önálló listával indul a választásokon, hogy párton kívüli embereket is magához vonzzon, modernizálni igyekszik a megfáradt ÖVP-t, amit el is nevezett a kampányban "Új Néppártnak". 

Kurzot elsősorban a menekültválság kezelésére kidolgozott karakteres álláspontja tette ismertté.  Már 2015-ben sem volt hajlandó elítélni a Magyarország által felépített határkerítést, és a menekültek uniós elosztására kidolgozott kvótákat sem tartja működőképesnek. Szerinte az illegális bevándorlókat az EU külső határainál kell megállítani és ellátni, majd vissza kell szállítani őket származási országukba. Beengedni szerinte csak a valóban segítségre szorulókat szabadna Európába. Magyar szempontból Kurz személyében olyan kancellárja lenne Ausztriának, aki meglehetősen korán megértést tanúsított Orbán menekültpolitikájával, és a "magyar megoldást" külföldi fórumokon is védelmébe vette.  

FPÖ

A Kurz által képviselt menekültpolitikát az osztrákok többsége támogatja. Ezzel sikerült szavazókat is elvonnia a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárttól (FPÖ). A belső feszültségektől szaggatott, korrupciós botrányokba keveredett, és 10 százalékos támogatottság alá esett Osztrák Szabadságpártot 2005-ben hagyták el Jörg Haider és hívei, akik megalapították a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nevű pártot. Akkor lett az FPÖ elnöke a fiatalon még neonáci csoportokkal kapcsolatban álló Heinz-Christian Strache. A Jörg Haider "olcsóbb kiadásának" emlegetett Strache vezetésével a párt az iszlám- és bevándorlásellenes szólamokkal egyre több hívet szerzett magának. Már 2013-ban 20 százalékos eredménnyel jutott be a Szövetségi Tanácsba. A menekültválság óta tovább erősödtek. Strache a kerítésépítő Orbán Viktor nagy tisztelője. 2015-ben nagyon várta, hogy a bécsi választás előtt segítségére siet a kampányban, de Orbán akkor inkább a szociáldemokrata kancellárral találkozott.

A párt ma már igyekszik mérsékeltebb hangot is megütni, hogy támogatottságát tovább tudja növelni. "Szociális hazapártnak" nevezik magukat, akik svájci mintára a népszavazásokon alapuló közvetlen demokráciát akarják erősíteni, programjukban a gazdaság élénkítését, a bürokrácia leépítését, adó- és bérletidíj-csökkentést hirdetnek. Elemzők szerint az FPÖ már azzal sikert ért el, hogy témáit, politikai agendáját, mindkét nagy pártra rá tudta kényszeríteni. 

SPÖ

Az Osztrák Szociáldemokrata Párt évek óta komoly nehézségekkel küzd: súlyos vereségeket értek el a tartományi választásokon, kancellárjukat is le kellett cserélniük. Mindezt tetézte, hogy a mostani kampányban súlyos botrányba keveredtek. Kiderült, hogy az általuk felkért izraeli kampánytanácsadó, Tal Silberstein hozta létre azokat a Facebook-csoportokat, amelyeken antiszemita kiszólásokkal akarták lejáratni Sebastian Kurzot, az ÖVP új elnökét. A párt most azzal kampányol, hogy Ausztria gazdasági teljesítménye hat éve nem volt ilyen jó. Crhistian Kern választási videójában azt ígérte: ezekből a gazdasági eredményekből nemcsak a multinacionális vállalatok és a gazdagok részesedhetnek, hanem az osztrák polgárok is. A párt programjában a munkavállalók járulékterheinek és adóinak csökkentését ígéri.  

Kis pártok

A három nagy párt mellett jelenleg a többi párt a parlamentbe jutáshoz szükséges 4 százalékos támogatottsági küszöb közelében áll. A Zöldek nagyon meggyengültek, miután egyik alapítótagjuk és meghatározó emberük, Peter Pilz kilépett a pártból, mert nem akarták a Zöldpárt negyedik helyére tenni a listán. Ő most Pilz Listája néven önállóan indul a választáson, és egyfajta hazafias zöldprogramot képvisel. A Zöldek listavezetője, Ulrike Lunacek programjában elsősorban az Európai Unió megerősítését hirdeti.

Érdekes, hogy igazi liberális párt nincs Ausztriában. Még ha a NEOS annak is nevezi magát, az "urbánus akadémikusok pártjának" programjában sem lehet felismerni egy egyértelműen piacbarát, antietatista liberális párt jegyeit. 

A pártok és a jelöltek a választásokig közel 50 televíziós műsorban folytattak nyilvános vitát. A nagy pártok listavezetői párban és nagyobb körben is elmondták álláspontjukat a választás legfontosabb témáiról.

Elemzők szerint az osztrák választásnak nem lesz drámai hatása az európai politikára, de hangsúlyeltolódásokat okozhat. Egy ÖVP-FPÖ kormányzás esetén Ausztria sem fog mindig mindenben egyetérteni Németországgal, Franciaországgal vagy Brüsszellel, és a Visegrádi négyek különutas politikája nagyobb támogatásra számíthat majd az osztrákok részéről, mint eddig.  

Borítókép: Dominic Ebenbichler / Reuters.