Edit
9 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Az Osztrák Néppárt nyert, kormányra kerülhet a szélsőjobb

000 TE688
2017.10.15. 17:10 Módosítva: 2017.10.16. 00:01
  • A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta a legtöbb szavazatot az osztrák választásokon.
  • Az exit pollok a populista-bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) tették a 2. helyre, de aztán sokáig az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) tűnt a második legnagyobb erőnek. A nem hivatalos végeredmény szerint a Szabadságpárt végezhetett előrébb
  • A Zöldek kiesnek a parlamentből, mert nem érték el a 4 százalékos küszöböt.
  • Ausztria új kancellárja a 31 éves Sebastian Kurz lehet, aki csak idén májusban vette át az Osztrák Néppárt vezetését.

A konzervatív Osztrák Néppárt nyerte az előrehozott választást Ausztriában a szavazatok 99 százalékának feldolgozása alapján.

A választás után megjelent exit pollok a populista-bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) valószínűsítették a második helyre. Az első részeredmények megjelenése után kiderült, hogy a néppárttal eddig nagykoalícióban kormányzó szociáldemokratáknak (SPÖ) van a második legnagyobb támogatottsága, de aztán megint visszaelőzte őket az Osztrák Szabadságpárt. A részvétel 79 százalékos volt.

A liberális NEOS bennmarad a parlamentben, az osztrák Zöldpárt viszont nem éri a bejutáshoz szükséges 4 százalékos küszöböt, így nem lesz képviselete a Nemzeti Tanácsban. A Zöldek közül kivált Peter Pilz Listája viszont küldhet képviselőket az alsóházba.

Kormányra kerülhet a bevándorlásellenes párt

Az ORF-en megjelent koalíciós számláló szerint a 183 tagú Nemzeti Tanácsban három lehetőség lenne koalícióra, ami a szükséges többséget biztosítaná:

  • A Néppárt és a Szabadságpárt kényelmes többséget szerezhet. Eddig is ezt tartották a legvalószínűbb szcenáriónak.
  • A Néppártnak és a szociáldemokratáknak együtt továbbra is meglenne a többsége, de épp azért tartottak előrehozott választást, mert nem tudtak tovább együtt dolgozni.
  • A szociáldemokratáknak és a szabadságpártnak is lenne többsége, de nem ők kapnak kormányalakítási megbízást.   

Az új kancellár keményvonalas menekültügyben

Ausztria következő kancellárja így a 31 éves Sebastian Kurz külügyminiszter lehet, aki idén májusban lett az Osztrák Néppárt elnöke. Kurzot politikai csodagyereknek is nevezik: 24 évesen már integrációs államtitkár volt, 27 évesen külügyminiszter lett, jogi tanulmányait karrierje miatt nem is fejezte be. Pártelnökké választása után sikerült növelnie a hosszú ideje gyengélkedő Osztrák Néppárt támogatottságát: a párt 2002 óta először ismét a legerősebb párt lett. A Time 2017-ben Sebastian Kurzot is beválasztotta a tíz legtehetségesebb új generációs politikus közé.   

Sebastian Kurz elsősorban határozott és egyértelmű menekültpolitikájáról ismert. Már 2015-ben sem értett egyet a német Willkommenskulturral, és meglepő módon már akkor többször védelmébe vette a kerítést építő Magyarországot. Programja szerint  az illegális bevándorlókat az EU külső határainál kell megállítani és ellátni, majd vissza kell szállítani őket származási országukba. Ehhez le kell zárni a balkáni és a Brenner-hágón vezető olasz-osztrák menekültútvonalat is. Programja néha keményebb, mint az Osztrák Szabadságpárté. Kurz az uniós kvótákat sem tartja jó megoldásnak.  Magyar szempontból Kurz személyében olyan kancellárja lenne Ausztriának, aki megértést tanúsít Orbán menekültpolitikájával, és a visegrádi 4-ek különutas politikáját sem ítéli el.

Kurz már készül a kormányzásra

Kurz már bejelentette, hogy a győzelemmel járó felelősséget „nagy alázattal" felvállalja. Megismételte, hogy Ausztriának fontos reformokra, változásokra van szüksége, és pártja legnagyobb parlamenti erőként teljes egészében ezt a célt fogja szolgálni. Viszont nem kötelezte el magát egyetlen koalíciós lehetőség mellett sem. Azt mondta, számos lehetőséget lát, és egyelőre ezek egyikét sem zárja ki. Hozzátette, hogy stabil kormányt szeretne.

Christian Kern leköszönő kancellár szintén örült, csak ő annak, hogy pártja jobban szerepelt az előrejelzések alapján vártnál. A pártelnöki posztról nem akar lemondani.

Az FPÖ-t vezető Heinz-Christian Strache remek sikernek nevezte pártja szereplését, és megerősítette, hogy nyitottak a tárgyalásokra az előttük végzett erőkkel.

A kieső Zöldek vezetője, Ulrike Lunacek keserű kudarcnak, súlyos csalódásnak nevezte az eredményt.

Alexander van der Bellen államfő szintén az ORF-nek nyilatkozva megerősítette, hogy Kurzot fogja megbízni kormányalakítással. Az elnök mindazonáltal előbb konzultációkat folytat a parlamentbe jutott többi párt vezetőjével.

Nem ment tovább a nagykoalíciónak

Ausztriát 2007 óta nagykoalícióban kormányoztak a szociáldemokraták és a konzervatív Néppárt. Tavaly a két párt úgy döntött: ugyan még egy év hátra van a mandátumokból, de nem tudják tovább folytatni a közös kormányzást.

A mostani előrehozott választásokon a parlament alsóháza, a  Nemzeti Tanács (Nationalrat) 183 képviselőjéről döntenek. Ausztriában 6,4 választásra jogosult szavazhatott a 16 éves korhatár fölött. Az a párt juthat be a parlamentbe, amely legalább 4 százalékos támogatottságot szerez. 

A választáson összesen 16 párt indult, de országosan csak tíz párt állított jelöltet. A többi szervezet csak egy-egy tartományban méretteti meg magát. A szavazólapokon egyetlen listás szavazatot kell leadni, egyéni képviselőre nem szavaznak.

Merkel már felhívta Kurzot

A bécsi külügyminisztérium közleménye szerint Angela Merkel német kancellár már telefonon felhívta Kurzot, és gratulált győzelméhez. Beszéltek az ausztriai és általánosságban az európai politika helyzetről.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke a Twitteren gratulált az ÖVP vezetőjének. „Arra számítunk, hogy erős, Európa-párti kormány alakul majd, amely közös jövőnk érdekében fog munkálkodni" – fogalmazott Tajani.

Othmar Karas, az Osztrák Néppárt európai parlamenti delegációjának vezetője Sebastian Kurz történelmi eredményét méltatta. Szerinte annak kérdése, hogy Ausztria milyen szerepet játsszon az EU-ban, nagyon fontos részét képezi majd a koalíciós tárgyalásoknak.