Fordulat a Kennedy-akták ügyében: Trump visszatart 300 dokumentumot
További Külföld cikkek
- Akár tíz évre is börtönbe kerülhet Orbán Viktor szövetségese
- Kim Dzsongun világos kijelentést tett, habozás nélkül bevetné az atomfegyvereit
- A BBC lemondta Boris Johnsonnal tervezett interjúját egy kínos hiba miatt
- Merénylet áldozata lehetett egy ukrán kollaboráns, menet közben robbant fel az autója
- Egy szakértő szerint Csernobilnál is nagyobb katasztrófát okozhat az iráni atomtámadás
A Fehér Ház magyar idő szerint csütörtök éjjel közölte, hogy az Országos Levéltár honlapjára kikerült 2800 dokumentum, ám mintegy 300 feljegyzés, hangfelvétel és egyéb dokumentum továbbra is titkos marad.
A visszatartott dokumentumokat az elkövetkező 180 napban alaposan át fogják vizsgálni, és valószínűleg majd csak ezt követően teszik őket hozzáférhetővé.
Az elnök még a hétvégén jelentette be a John Fitzgerald Kennedy elleni 1963-as merénylet aktáinak nyilvánosságra hozását. Twitter-posztját sokan úgy értelmezték, mint a rengeteg konteót fialt dallasi gyilkosság valamennyi részletének feltárását.
Csütörtökön azonban Trump egy memorandumot adott ki, amelyben jött egy jókora ugyanakkor:
(...) ugyanakkor minisztériumok és szervezetek azt javasolták nekem, hogy bizonyos információkat nemzetbiztonsági okokból, törvényi és külpolitikai megfontolásokból nyilvánosságra hozataluk előtt meg kell szerkeszteni. Nincs más választásom, mint ezt inkább elfogadni, semmint visszafordíthatatlan károkat okozni nemzetünk biztonságának.
Amerikai sajtóhírek szerint Trump elsősorban a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nyomására tartott vissza dokumentumokat; elsősorban Mike Pompeo, a CIA igazgatója lobbizott Trumpnál egyes dokumentumok átmeneti visszatartása érdekében.
A Kennedy-aktát amúgy nem Trump kegyéből ismerheti meg a világ, a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát ugyanis a kongresszus még 1992-ben írta elő törvényben. Történészek és elemzők arra számítanak, hogy az újonnan megismerhető feljegyzésekből fény derül a mítoszokkal ellentétben meggyilkolására igen kevés okot szolgáltató Kennedy elnök egyedüli merénylőjeként számon tartott Lee Harvey Oswald utazásaira és kapcsolatrendszerére, a gyilkosság előtt két hónappal Mexikóban tett látogatásának részleteire, ahol kubai és orosz tisztségviselőkkel találkozott. A szakértők ugyanakkor arra nem számítanak, hogy a dokumentumok teljességének nyilvánosságra hozatala alapjaiban változtatná meg a gyilkosságot vizsgáló Warren Bizottság jelentésének megállapításait és következtetéseit.
(MTI)