Eleonóra
-2 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Mi az a vízumlottó, amit Trump beszántana?

GettyImages-168643001
2017.11.02. 22:39

Vízumlottóval jött Üzbegisztánból az Egyesült Államokba az a férfi, aki bérelt autójával a tömegbe hajtva nyolc embert megölt New Yorkban. Donald Trump rögtön arról twittelt, hogy be kellene szüntetni a vízumlottót, azt sejtetve, hogy ezzel terroristák szivároghatnak az országba, aminek Szajfullo Szaipov keddi merénylete a bizonyítéka.

Az Egyesült Államok elnöke a tőle megszokott módon egyszerűsítette le a rendszer értelmezését, bár kétségtelen, hogy előtte is voltak, akik beszüntették volna a letelepedéssel kecsegtető vízumlottót.

De mi a csoda ez a vízumlottó?

Bizonyos értelemben tényleg lottó, hiszen sorsolásról van szó, de a dolog jóval irányítottabb annál, minthogy egyszerűen kihúznak egy nevet, hogy aztán az illetőt tárt karokkal, minden ellenőrzés nélkül befogadják.

Az 1990-ben megalkotott, 1995-ben működésbe lépett rendszer célja, hogy biztosítsa az Egyesült Államokba érkező bevándorlók egyenletesebb eloszlását, származási országok szerint. A rendszer alapján hat régióra osztották a világot: Európa (a volt Szovjetunió országaival és Törökországgal együtt), Ázsia, Afrika, Óceánia, Észak-Amerika (azaz Kanada és a Bermudák) és Latin-Amerika.

Ebből következően azon országok szülöttei – alapesetben a születési hely számít – vehetnek részt a programban, ahonnan egyébként aránylag kevés bevándorló érkezik az Egyesült Államokba. Jelenleg tehát a lottón kívül esik Ázsiából többek között India, Banglades, Pakisztán, Kína, a Fülöp-szigetek, Latin-Amerikából Mexikó és Brazília, Európából az Egyesült Királyság (kivéve Észak-Írországot).

A rendszerben jelenleg 20 millió pályázó van, közülük évente 50 ezer – szűkebb családtagjaikkal együtt körülbelül 100 ezer – ember kap letelepedési engedélyt a vízumlottó révén. 2016-ban kérelmezők 44 százaléka Afrikából, egyharmaduk Európából kapott zöld kártyát. Utóbbiban viszont jelentős részben valójában a posztszovjet Közép-Ázsiából érkeztek, Üzbegisztánnak évente 2-4 ezer állampolgára kap így letelepedési jogosultságot. Az ország tavaly 2378 fővel az ötödik helyen volt a „lottónyertesek” között.

Én is lottózhatok?

Igen, magyarok számára is nyitott a lehetőség, ahogy akár a németeknek is. Magyarországról az elmúlt években nagyjából 300 ember nyert így zöld kártyát, de, hogy ez nem kizárólag a szegényebb régiók menekülési útvonala – bár nagyrészt igen –, azt mutatja az is, hogy Svédországból 2015-ben 217-en, Svájcból 195-en, Németországból 1500-an nyertek.

Ez országonként a pályázók 0,8-2,5 százalékát jelenti. A pályázaton való részvételre ingyenesen lehet regisztrálni, a programért az Egyesült Államok külügyminisztériuma felel. 

1995 óta a program egymillió embernek biztosított letelepedési engedélyt az Egyesült Államokban.

Nem is lehetetlen nyerni

„Megbuktam gimnáziumban, és annyira szégyelltem magam, hogy elkeseredésemben rákattintottam egy "START A NEW LIFE IN AMERICA! WIN A GREEN CARD NOW!" feliratú bannerre valamelyik honlapon. Akkoriban elképesztően sok helyen volt zöldkártyás reklám, és gondoltam szégyenemben kiköltözök Amerikába, vagy valami ilyesmi.

Nem emlékszem pontosan, miket kellett kitölteni, de harmadikos-negyedikes gimnazistaként – betöltve a 18-at – egyébként sem tudtam volna sok mindent leírni magamról egy árva középfokú angol nyelvvizsgán túl.

Pár héttel később aztán csörgött a telefonom, és egy csávó beszélt benne angolul arról, hogy gratulál, kisorsoltak a zöld kártyára.

Kérte az adataimat és azt, hogy pontosan mikor tervezek kiutazni Amerikába és élni a zöldkártyámmal. Nyilván totál beszartam az egésztől, hebegtem-habogtam és köszöntem szépen, de nem éltem a lehetőséggel.

Vicces volt, mert a csávó a telefonban totál megdöbbent, hogy mi az, hogy én nem akarok élni ezzel a lehetőséggel, ugye tudom, hogy nagyon kevés embernek adatik meg ilyen lehetőség, biztos vagyok-e a döntésemben? Az voltam hát, hiszen csak elkeseredésemben jelentkeztem próba-szerencse alapon, a franc se gondolta volna, hogy ilyen könnyen zöldkártyához jutok” – idézte fel ki nem vándorlásának tíz évvel ezelőtti történetét Sajó Dávid. Igaz, kollégánk az adategyeztetéskor elbukhatott volna, mivel akkor még nem fejezte be a középiskolát, bár az a regisztrációnak nem előfeltétele, csak a vízum átvételének.

  

A „lottónyertesek” nagyjából az 5 százalékát adják az Egyesült Államokba érkező legális bevándorlóknak. A minisztérium arra is felhívja a figyelmet, hogy a programban való részvétel is ingyenes, így ha valaki üzenetet kap arról, hogy bizonyos összeget fizetnie kell a zöld kártya kézhez vételéhez, az csalókkal áll szemben.

És mi van a nemzetbiztonsággal?

Valójában azért megtévesztő a lottó elnevezés, mert úgy tűnik, mintha bárki nyerhetne rajta, holott sok követelménynek kell megfelelnie a pályázónak: előfeltétel

  • a középiskolai végzettség, és/vagy
  • két év munkatapasztalat olyan szakmában, amelyre az Egyesült Államokban érvényes szabályozás két év gyakorlatot ír elő,
  • megfelelő egészségi állapot,
  • illetve ugyanolyan nemzetbiztonsági vizsgálat alá esik a nyertes, mint azok, akik nem a program keretében jutnak zöld kártyához, azaz, a terrorista gyanús kapcsolatokat itt is megvizsgálják.

A vízumlottó ugyan gyorsabb útvonalat biztosít a zöld kártyához, mint más program, lényegéből adódóan nem kell hozzá sem Amerikában élő közeli rokon, sem speciális szaktudás – bár a képzettebb munkaerő befogadásának célja így is kirajzolódik a követelményekből. Ezzel együtt a nemzetbiztonsági ellenőrzés nem kevésbé alapos és a folyamat így is eltarthat akár két évig – írta a New York Times. 

Az ötletgazda is kritizálta a lottót

Nem Trump az első, aki szerint abba kéne hagyni a programot, amelyet az elnök értelmezése szerint a demokraták indítottak el. Valójában republikánus időkben – az idősebb George Bush elnöksége alatt – fogadták el, igaz, már a demokrata Bill Clinton alatt lépett életbe és kezdeményezője a demokrata Chuck Schumer szenátor volt.

Ennek ellenére az elmúlt 12 évben kifogásolták a programot mindkét oldalról, sőt, maga Schumer is tagja volt annak a nyolcfős, kétpárti szenátorcsoportnak – olyan nagyágyúk voltak benne, mint John McCaine vagy Marco Rubio –, amely 2013-ban egy szélesebb bevéndorlási reform keretében javasolta a vízumlottó eltörlését. 

Erre végül nem került sor, mert a szenátus hiába támogatta, a képviselőház elnöke nem bocsátotta a képviselőház elé. A képviselőház elnöke ekkor nem más volt, mint a republikánus John Boehner. Ő nem értett egyet a „nyolcakkal”, akiknek programja nem mellesleg a határőrizet megerősítését, több mint ezer kilométer újabb kerítést írt elő a mexikói határ mentén és ezt Barack Obama akkori elnök sem ellenezte.

Boehner persze nem a határ megerősítése miatt állt a terv útjába, hanem, mert ellenezte a már az országban illegálisan tartózkodók státuszának legalizálását, amit a reformtervezet javasolt. Ez utóbbi megakadályozása fontosabb szempont volt a republikánus Boehner számára, mint a vízumlottó felszámolása. A 2012-ben újraválasztott Obamától ugyan sokan várták, de végül nem lépett közbe, hogy a törvényhozást megkerülve mégis életbe lépjen a szenátus által egyébként támogatott reform.

Nem lehetetlen azonban, hogy Szajfullo története valóban új lendületet ad annak, hogy a vízumlottót idővel kivezessék, bár ez jóval hosszabb folyamat lesz. Ráadásul hasonló felmerült 2002-ben is, amikor egy szintén vízumlottón nyertes egyiptomi férfi, Hesham Mohamed Hadayet két embert lelőtt, négyet megsebesített a Los Angeles-i repülőtéren, az izraeli EL-AL légitársaság gépéhez becsekkolni készülők sorából. 

Ha a vízumlottót végül megszüntetik, az valójában nem azért lesz, mert tényleg nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hanem mert politikailag kifizetődő lesz. Ugyanakkor van érv arra, hogy a rendszer fennmaradjon.

Ami a pályázónak hátrány, az országnak előny

Bár ingyenessége miatt úgy tűnik, megéri minden mindegy alapon pályázni a vízumlottóra, a gyakorlatban lehetnek hátrányos következményei.

Például, ha a résztvevő ettől függetlenül is ellátogatna az Egyesült Államokba. Könnyen lehet, hogy vízumot nem kapna – vagy vízummentes ország állampolgára esetében az Egyesült Államok határán tartanák fel –, arra hivatkozva, hogy valójában le akar telepedni az országban. Elvégre a vízumlottóban való részvétel ezt jelzi, és ez bizalmatlanságot ébreszthet a hatóságokban azok iránt, akik, akár évekkel később, tényleg csak turistaként utaznának az országba.

Nem eleve kizáró ok tehát, de mindenképp tüzetesebben vizsgálják meg a résztvevőket.

Ez egyébként a haszna is a programnak az Egyesült Államok számára: egy 15-20 milliós adatbázist hoz létre azokból, akik ezután nehezebben próbálkozhatnak azzal, hogy magukat turistának álcázva utazzanak az országba, azzal a valós céllal, hogy akár illegálisan, de munkát vállalva letelepedjenek.

A lottó kínálta legális mézesmadzag sokakat inkább visszatart attól, hogy illegálisan próbálkozzanak.

Nem ad felmentést a rendszer a már illegálisan bent lévők státuszának legalizálására sem. Aki az Egyesült Államokban jogosulatlanul tartózkodva nyer a lottón, az nem kaphatja meg a zöld kártyát.

Ha program kedvéért inkább gyorsan elhagyná az országot, azt legfeljebb kiszökve tehetné meg, ugyanis, ha a hatóságok kifelé menet szembesülnének azzal, hogy az országot elhagyó személy illegálisan tartózkodott az országban, akkor akár tíz évre is eltilthatják a belépéstől és a lottó adta szerencse ellenére nem kaphatja meg a zöld kártyát.

Borítókép: az ugandai Annaciata Wangota családja is a vízumlottóval érkezett az Egyesült Államokba. Fotó: Michael S. Williamson /The Washington Post / Getty Images Hungary.