Donát
-3 °C
10 °C

A külföldi sajtóból is ügynök lesz Oroszországban

2017.11.15. 14:16
Az amerikaiaknak adott válaszlépésnek mondja Oroszország a szerdán elfogadott törvénymódosítást, amely alapján a külföldről finanszírozott sajtóorgánumokat is külföldi ügynökként kell bejegyezni. A törvénymódosítás azonban jóval súlyosabb lett, és könnyen ellehetetleníti az Oroszországban működő külföldi orgánumokat.

Külföldi ügynökként jegyezteti be az Oroszországban dolgozó külföldi médiumokat az igazságügyi minisztérium azután, hogy – az orosz parlament szerdán elfogadta a sajtótörvény módosítását. Ezzel a sajtóra is kiterjesztették az eddig csak a nem kormányzati szervekre (ngo) vonatkozó, vitatott, részben a magyar szabályozáshoz is mintául szolgáló törvényt.

Mégsem ugyanarról van szó, mint az ngo-knál: náluk az Oroszországban bejegyzett jogi személyekre vonatkozik a törvény, a sajtó esetében viszont kizárólag a külföldi médiumokra és azok munkatársaira – amennyiben külföldről kapnak pénzt, ami esetükben elkerülhetetlen.

Elméletben tehát – bár a törvény ismertetése kapcsán jelentek meg félreértelmezések, és a törvényjavaslat kidolgozói sem fogalmaztak egyértelműen a szavazás előtti napon – ez az oroszországi sajtót nem érinti. Látszólag a dolog így nem is olyan súlyos, hiszen milyen jelentősége van annak, hogy egy külföldi sajtóorgánumot, amelynek célközönsége Oroszországon kívül van, hogyan minősítenek az orosz hatóságok.

A valóságban azonban a törvény alapvetően befolyásolja a sajtót. Egyrészt, mert általánosságban is nehezebb lesz a külföldi médiumok oroszországi működése, hiszen a külföldi ügynök plecsnije miatt óvakodni fognak az orosz civilek, cégek, akár a még működő ngo-k attól, hogy szóba álljanak egy külföldi újságíróval, de attól is, hogy hivatalosan dolgozzanak velük, másrészt, mert több olyan külföldön bejegyzett médium van, amely orosz nyelven is tudósít – például a BBC orosz szolgálata vagy a Radio Szvoboda –, az oroszországi olvasókat célozva meg. A külföldi sajtó működésének megnehezítésével közvetett és közvetlen csatornáktól is megfoszthatja a hatalom a tájékozódni kívánó oroszokat. Ez azonban tökéletesen beleillik az orosz vezetés retorikájába, amely szerint Oroszország ellenségektől van körülvéve, és amely szerint a kormányt érő kritika valójában nem más, mint az ország gyengítésének eszköze.

A külföldi ügynök minősítésről az igazságügyi minisztérium dönt: a meghatározás alapján bármely külföldi médium ügynök lenne, valószínűleg ezt az eszközt csak az adott ország és Oroszország kapcsolataitól függően fogják bevetni.

Elsődlegesen az amerikai médiumokkal szemben, hiszen a törvénymódosítás bevallottan az Egyesült Államok lépésére adott válasz, miután Washington arra kötelezte az orosz állami RT (Russia Today) televíziós társaságot, hogy külföldi ügynökként jegyezze be magát. A Russia Today America ennek november 13-án eleget is tett.

A parlamentben nem volt kérdés, hogy a javaslat csont nélkül átmegy, nem csak azért, mert az Egységes Oroszország (JeR) kormánypárt túlsúlya elsöprő, hanem azért is, mert a parlamenti ellenzék már a kidolgozáshoz is a nevét adta: a törvényjavaslatot a JeR, az Igazságos Oroszország (SZR) és a kormánnyal szemben ellenzéki nyilatkozatokra is kész, de alapvetően, különösen a külpolitikát illetően a Kremlhez lojális kommunista párt (KPRF) képviselője közösen nyújtotta be.

Magukból is ügynököt csináltak

A sietségben kidolgozott törvénynek láthatóan fontosabb volt az elfogadása, mint a tartalma, a megfogalmazás ugyanis olyannyira általánosra sikerült, hogy annak alapján még az orosz állami RT is beletartozhatna: a társaságnak ugyanis van külföldön bejegyzett cége, amelyik szintén kap külföldi reklámbevételek útján pénzt Oroszországon kívülről – mutatott rá a Meduza.io, amelyre szintén vonatkozik a törvény. A három éve indult orosz nyelvű portál Lettországban van bejegyezve, vezetője egyébként az a Galina Tyimcsenko, aki tíz éven át vezette a Lenta.ru hírportált, ám egy ukrán nacionalista interjújának leközléséért menesztették, miután az orosz médiafelügyelet figyelmeztetése miatt elérhető közelségbe került jogilag is az egyébként nem feltétlenül Kreml-párti híreket közlő hírportál megszüntetése.

A Lenta.ru története jelzi azt is, hogy a mostani törvénymódosításnak azért nem kellett vonatkoznia az Oroszországban bejegyzett sajtóra, mert annak mozgástere már korábban beszűkült. Például azzal, hogy 2016 óta 20 százalékban korlátozták a külföldi tulajdonrészt az orosz médiumokban. Alapítók sem külföldiek, sem kettős állampolgárok nem lehetnek. A tulajdonrészekre vonatkozó követelménynek 2017 februárjáig kellett megfelelni, így több mint kétezer oroszországi médiumban növekedett az orosz, kézenfekvően a Kremllel nem szembemenő tulajdonosok részaránya.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!