Dömötör
9 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Csak a csoda segíthet az eltűnt tengeralattjárón

2017-11-19T002023Z 1397433502 RC11DD8E6000 RTRMADP 3 ARGENTINA-S
2017.11.21. 18:58
Még élhet a szerdán eltűnt argentin tengeralattjáró legénysége, amely után egyelőre sikertelenül kutatnak az Atlanti-óceánon. Pontos helyét mindeddig nem tudták meghatározni, és tovább csökkenti az esélyeket, hogy kiderült: sem a szombaton segélyhívásnak vélt rádiójelek, sem a hétfőn kopácsolásnak vélt morzejelek nem a hajótestből jöttek. Negyvennégy emberért – köztük Argentína első tengeralattjárón szolgáló női tisztjéért – folyik a halálos versenyfutás.
  • 44 emberrel a fedélzetén tűnt el az argentin haditengerészet tengeralattjárója november 15-én. A hajó ekkor adott jelet utoljára magáról. Felkutatása két nappal később kezdődött.
  • Egyre kisebb az esély arra, hogy vannak túlélők: a levegő lassan elfogyhat, de az is lehet, hogy a hajótest olyan mélyre merült, hogy összeroppant.
  • A korábbi reményekkel ellentétben kiderült, mégsem fogtak jelet a hajóról.
  • A kutatásban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és több dél-amerikai ország is részt vesz.
  • Ha meg is találják a hajót és túlélők is vannak rajta, még mindig kevés az esély, hogy sikerül őket kimenteni.
  • A munkálatokat az is nehezíti, hogy a térségben az Atlanti-óceánon heves vihar dúl.

Ha egyben is a hajó, a levegő fogyhat el

San Juan az NSZK-ból

Az argentin haditengerészet eltűnt tengeralattjárója 1985 óta áll hadrendben a dél-amerikai országban. 

Nyugat-Németországban gyártotta 1983-ban a Nordseewerke Emden (NSWE). 

A TR-1700-as osztályú dízel-elektromos tengeralattjáró

  • 2100 tonnás, 66 méter hosszú, legnagyobb szélessége 8 méter.
  • Fegyverzete 22 darab, 533 milliméteres torpedó. 
  • Üzemanyaga 30 napra elég, hatótávolsága 22 ezer kilométer.

Nagyobb programnak indult a beszerzés a '80-as években, de a típusból végül csak kettőt vásárolt Argentína.

2008 és 2013 között felújították a San Juant, mivel úgy döntöttek, gazdasági okokból a tervezettnél tovább tartják hadrendben az idén 34 éves tengeralattjárót: további 30 évre.

A tengeralattjáró november 15-én, az argentin partoktól 432 kilométerre adta le utolsó üzemszerű jelét, hadgyakorlata során. Normál működés mellett a dízel-elektromos tengeralattjáró akár 90 napot is képes a tengeren eltölteni külső segítség nélkül – írta a CNN az argentin haditengerészet szóvivője, Enrique Balbi nyomán. Levegője egyetlen merüléssel tíz napig lehet elég. Az utolsó jel óta csaknem egy hét eltelt – felkutatása november 17-én indult –, így legfeljebb

még két napra elég oxigén lehet a tengeralattjáróban,

feltéve, ha a hajótest nem sérült és nem szökött ki belőle az oxigén sem. Valójában lehet, hogy már ennyi idő sem maradt, hiszen a világ egyik legdélibb városa, a tűzföldi Ushuaia katonai kikötőjéből indult hajó eltűnése előtt már 1200 kilométert megtett. Könnyen lehet, hogy eltűnése előtt már hosszabb ideje nem jött a felszínre, ugyanis a térségben viharos idő tombolt – írta a Guardian. Az eredeti tervek szerint a tíznapos küldetés végén a tengeralattjáró Mar del Plata katonai kikötőjébe ment volna még vasárnap, 400 kilométerre délre Buenos Airestől. A legénység tagjainak hozzátartozói itt várakoznak, remélve, hogy a tengeralattjárót sikerül időben megtalálni.

„Nem nyugszunk, amíg magunkhoz nem öleljük őket.” „Kevés az információ, de nem veszítjük el a reményt” – idézett a Daily Mail a várakozó hozzátartozók reménykedő szavaiból. „Felidézhetünk akárhány filmet, happy enddel vagy szomorú véggel, de az igazság az, hogy a napok telnek és a bizonytalanság megöl” – mondta már jóval sötétebben a legénység egy tagjának felesége.

A tengeralattjáróért az argentin Ferenc pápa is imádkozott a Vatikánban, erőt adó üzenetet twittelt ki az argentin futball élő legendája, Diego Maradona is.

A hajó felkutatásában az argentin hajókon és a térséget pásztázó repülőgépeken túl részt vesz Chile, Peru, Uruguay, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is. Utóbbi két ország víz alatti drónnal is segíti a kutatást: az egyik a száz méter mély kutatásra tervezett Iver 580, a másik a Bluefin–21, amely akár 4500 méter mélyen is képes kutatni – ilyen mélységben azonban már nincs esély a legénység túlélésére, a hajótest összeroppanhat a nyomás alatt.

A dízel-elektromos tengeralattjárók 200-250 méteres mélységig működőképesek,

de a legerősebbek sem mennek 400 méter alá, bár van 600 méterig merülni képes atom-tengeralattjáró, sőt, a rekord ezer méter közelében van, hosszasan azonban ott nem tartanának ki a jelenleg hadrendben lévő tengeralattjárók.

A tengeralattjáró hozzávetőleges útvonala
A tengeralattjáró hozzávetőleges útvonala
Fotó: Index

Az Atlanti-óceánhoz tartozó Argentin-tenger átlagos mélysége 1200 méter, ez is sok a hajónak, amely ráadásul a tenger határvidékén tűnt el, nem messze az Atlanti-óceán jóval mélyebb vizeitől.

A Kurszk 108 m-en volt

Az orosz haditengerészet legnagyobb tragédiáját 2000 augusztusában szenvedte el, amikor a Kurszk atomtengeralattjáró elsüllyedt. Négy óra alatt megtalálták és nem is volt elérhetetlen mélységben a Barents tengeren: 108 méterre még nehézbúvárokkal is le lehet menni, mégsem sikerült megmenteni senkit.

Igaz, itt robbanás történt – a San Juan esetében semmi bizonyosat nem tudni, de valószínűleg elektromos meghibásodás okozhatta a balesetet –, de a legénységből 23-an még éltek egy ideig, a vaksötétben megírt búcsúleveleket is hagytak.

Rádiókapcsolat az első hírekkel ellentétben nem volt, de kopogással életjelet adtak.

Moszkvát később érte az a vád, hogy eleinte elutasította a külföldi segítséget, mert nem akart az atom-tengeralattjáró közelébe engedni másokat, az elnök ezt akkor is visszautasította. A mentés megkezdését vihar nehezítette. Végül egy héttel a baleset után ereszkedtek le orosz és norvég búvárok. A hajótesten vágott léken keresztül hatoltak be. Később a holttesteket is felhozták a felszínre.

A torpedóalakú Bluefin-21 drón óránként 5 kilométeres sebességgel úszik és vizsgálja szonárral az alatta lévő területet. Így is tűt keres a szénakazalban, hiszen a tengeralattjáró Magyarország területének ötszörösén, nagyjából félmillió négyzetkilométeren lehet, és a drón naponta 90 négyzetkilométert képes végigpásztázni szonárjaival. Igaz, a kutatások leszűkültek egy időre egy 120 négyzetkilométeres területre, amikor morzejeleknek vélt kopácsolásnak tűnő hangot fogtak a mentőegységek. Keddre azonban biztossá vált, hogy a jelek forrása a mélytengeri élővilág volt, nem pedig a továbbra is ismeretlen helyen lévő tengeralattjáró. 

Miért nehéz megtalálni egy ekkora dolgot?

Első pillanatra úgy tűnhet, a modern technika segítségével nem nehéz megtalálni egy 70 méter hosszú tengeralattjárót. Ez kétségtelenül így van, ha a hajó üzemszerűen működik és képes jeleket adni megfelelő mélységből – vagy még szerencsésebb esetben a felszínről. 

Ha azonban a jeladásra képtelen – még ha egyben van is és akár életben is vannak a legénység tagjai – megtalálni egyáltalán nem egyszerű egy sötét, nagyjából három bálnával azonos méretű hajótestet, még akkor sem, ha felszínen hánykolódik a viharos tengeren, ahol most nyolcméteres hullámok csapkodják a kutatásban részt vevő hajókat, 70 kilométeres szél fúj, ahogyan a haditengerészet Twitteren közölt felvételén is látszik. Az előrejelzések szerint az idő nem javul meg a következő két napban.

Igaz, ebben az esetben a túlélés esélye jóval nagyobb lenne és egyelőre ezt a lehetőséget sem zárják ki, abban bízva, hogy elektromos meghibásodás miatt nem tud a hajó jelet adni, de ettől még nem süllyedt el tehetetlenül. Ebben az esetben akár friss oxigénhez is juthatnak.

Ráadásul a tengeralattjárókat funkciójuknál fogva úgy tervezik, hogy ne legyen könnyű megtalálni őket.

Ha azonban elsüllyedt – különösen, ha több ezer méter mélyre került – nem csak megközelíteni, de felkutatni sem lesz könnyű és a túlélésnek sincs semmi esélye. (A haditengerészet szerint a felkutatás esélyét nem javítaná az sem, ha tengeralattjárót küldenének oda, ezek az eszközök ilyen feladatra nem alkalmasak.) Mindenesetre az Egyesült Államok küldött a kutatáshoz olyan egységet is, amely képes lesz beavatkozni, ha a hajó elérhető mélységben van és vannak rajta túlélők.

Az első női tiszt szólt, hogy baj van

A tengeralattjárón volt az argentin haditengerészet első női tisztje is. A 35 éves Eliana María Krawczyk felelt a hajó legénységének fegyelméért – írta a Reuters. 

Ha a hajótest nem süllyedt 300 méter alá, nem sérült meg, és nem árasztotta el a víz, akkor még életben lehet a legénység. Elvileg fel vannak készítve ilyen vészhelyzetre, a protokoll szerint ekkor minden mozgást, beszédet a minimálisra kell csökkenteni, hogy minél kevesebb oxigén fogyjon – elméletileg ennek az utasításnak a betartatásáért most Krawczyk felel a hajón.

A Daily Mail úgy tudja, a tiszt családjának arról számolt be még a tengeralattjáró utolsó kifutása előtt, hogy azon vannak bizonyos műszaki hibák. Krawczyk fivére szerint emiatt még javítási munkálatok is folytak a tengeralattjárón Ushuaia kikötőjében.

A haditengerészet elismerte, hogy az utolsó bejelentkezésekor a tengeralattjáró kapitánya akkumulátorhibáról számolt be, ezért engedélyt kapott tervezett útja lerövidítésére. A hivatalos vélemény szerint azonban ez gyakori probléma, önmagában nem okoz tragédiát.

Ha megtalálják is, a neheze még hátra van

Rengeteg múlik a szerencsén, még akkor is, ha a tengeralattjárót túlélőkkel együtt időben megtalálnák, legfeljebb 300 méteres mélységben. A talaj nem sík, ez megnehezítené a tengeralattjáró felemelését. Ha 45 foknál meredekebb dőlésszögben fekszik, ráadásul oldalra is dőlt, akkor a dokkolás is sokkal nehezebb, és főleg sok időt vesz igénybe. Annyit, amennyi levegő valószínűleg már nem lenne a hajótestben.

A hajón van műholdas vészjeladó, és az az igazán rossz jel, hogy ez nem lépett működésbe: a szerkezetet a hajóról indítják útnak, a felszínre érve ad jelet. Ennek megtalálása könnyebb volna – a szerkezet fizikailag kapcsolatban marad a hajótesttel, így nem sodródhat tőle messzire –, az első, végül falsnak bizonyos jelekkor azt gondolták, a szignál erről a vészjelzőről érkezik.

A mentőalakulatok többször fogtak jelet, ezekről azonban kiderült, a tágabb környezetben elhaladó hajókról jöttek.

Borítókép: az ARA San Juan tengeralattjáró. Fotó: Reuters.