Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Miről szavaztak kvótaügyben a Fidesz EP-képviselői?

2017.11.21. 12:28 Módosítva: 2017-11-21 13:19:44

Tulajdonképp mondhatta a Fidesz, hogy az Európai Parlament a múlt héten megszavazta a betelepítési kvótát, függetlenül attól, hogy az EP formálisan nem erről szavazott. És függetlenül attól is, hogy a kormány pontosan tudja: valójában még messze van az EU attól, hogy abból tényleg jogszabály legyen.

„Nem is értem, ez miért volna kérdés” – reagált Szájer József a kérdésre, hogy megszavazta-e az EP a kötelező betelepítési kvótát. A Fidesz EP-képviselője szerint ez egyértelmű, hiszen az EP elé a teljes szöveget tették szavazásra, ebben volt az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) jelentése is, amely támogatja a betelepítési kvótát. „A csütörtöki szavazás megerősítette LIBE jelentését, a parlamentnek innentől kezdve ez lesz az álláspontja, tehát ezzel a tartalommal szeretné elfogadtatni a jogszabályt.”

Erről azonban az EP önmagában nem dönthet, ahhoz az Európa Unió Tanácsának, vagyis az uniós kormányoknak a jóváhagyása is kell, de a megszavazott határozatból kiderült az EP álláspontja. Szájer szerint ez a lényeg, még akkor is, ha a voksolás valójában egy folyamat kezdetéről szólt, elvégre az EP arról döntött, hogy indulhat a tárgyalás a kvótákról a kormányokkal.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlament kiválaszt egy küldöttséget, az uniós kormányok illetékes miniszterei is küldenek egyet, és ők a következő hetekben összeülnek, és elkezdenek beszélgetni, hogy miként nézzen ki az új menekültfogadási rendszer. A szavazás jegyzőkönyvében ez úgy szerepel, hogy „intézményközi tárgyalások megnyitására vonatkozó határozatot” hozott a parlament.

„Igen, mi az hogy, nagyon is” – válaszolt Szájerhez hasonló egyértelműséggel Deutsch Tamás. 

„Minden alkalommal, amikor ilyen 'intézményközi tárgyalások' kezdődnek, a parlament meghatározza, elfogadja álláspontját. Nem csak 'úgy' tárgyalnak, tárgyalgatnak az uniós intézmények és jelen esetben a parlament által elfogadott, megszavazott álláspont a kötelező kvóta. Ezért 'igen' a válaszom” – mondta a Fidesz EP-képviselője.

Az EP Soros uszályában?

„Engem kritizálnak, hogy ezzel a tartalommal nem értek egyet” – mondta Szájer azzal kapcsolatban, hogy a Fideszt magába foglaló Néppárt frakciója is a kötelező betelepítési kvótát támogató LIBE-jelentést tartalmazó határozat mellett szavazott.

Márpedig ez egybevág azzal a tervvel, „amit Soros György letett az asztalra 2015 szeptemberében és amit saját szavaival is elmondott később az EP-ben” – vélte a politikus.

Annak, hogy az EU-ban akár a néppártiak is támogatják ezt, sokféle magyarázat van. Az olaszok és a németek „akik nyilván nem fogják beismerni, hogy hibáztak” a befogadással, azért állnak ki a a felső korlát nélküli, elosztást előíró betelepítési kvóta mellett, mert ezzel legalább megnyugtathatják a választóikat, hogy terheket vesznek le róluk – magyarázta Szájer.

A terv megállításában a politikus több reményt fűz az Európai Unió Tanácsához. Itt egyelőre a soros elnöki tisztet betöltő Észtország állásfoglalását várják, ezután ott is megtárgyalják a kérdést. Korábban a szlovák elnökség idején Pozsony is megfogalmazta álláspontját, amely egybecsengve a budapesti véleménnyel azt hangsúlyozta, hogy „a szolidaritás nem csak a menekültbefogadáson keresztül nyilvánulhat meg.”

Ha a tanácsban szavazásig jut a kérdés, akkor a tagországok ott ülő belügyminiszterei nem csak konszenzussal dönthetnek, itt ugyanis csak bizonyos kérdésekben van vétójog, ebben az esetben azonban súlyozott szavazással döntenek, tehát szövetségesek kellenek, hogy a blokkoláshoz elég kisebbség meglegyen.

2015-ben az átmeneti ideiglenes kvótáról szóló szavazáson ez a blokkoló kisebbség nem volt meg – akkor csak Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia szavazott ellene –, most azonban Lengyelországgal már meglehet – vélte Szájer. „Az álláspontok a tanácson belül távol vannak egymástól, sok ország megszavazta a 2015-öst, de nem hajtotta végre, nagy rajtuk a nyomás választóik részéről, hogy ne szavazzák meg a mostanit. De nagy a nyomás Olaszország és Németország részéről, hogy mégis fogadják el.”

Szájer szerint a minden oldalról érkező nyomásgyakorlás fázisában vagyunk most, ebből Magyarország a maga részéről a Soros tervről szóló nemzeti konzultációval veszi ki a részét annak érdekében, hogy az EU előtt és a betelepítési kvóta ellenében a magyar kormány számára potenciális szövetségeseket jelentő országok előtt felmutassa a kvóták elutasításának magas társadalmi támogatottságát.

Szerettük volna megtudni Gaál Kinga és Járóka Lívia fideszes EP-képviselők véleményét is, de nem sikerült őket elérni.