Apollónia
15 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Életfogytiglanra ítélték Ratko Mladićot Hágában

2017-11-22T092557Z 740608128 RC175702EAE0 RTRMADP 3 WARCRIMES-ML
2017.11.22. 12:03 Módosítva: 2017.11.22. 13:35

Többek között népirtás, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt életfogytiglani börtönbüntetést kapott Ratko Mladić, mondta ki ítéletében a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY).

A bíróság a 11 vádpontból 10-ben bűnösnek találta a most 75 éves Mladićot, aki többek között

  • jelentősen hozzájárult a Srebrenicában elkövetett háborús bűncselekményekhez, és népirtáshoz;
  • személyesen irányította Szarajevó ágyúzását;
  • el akarta pusztítani a boszniai muszlim lakosságot Srebrenicában.

A srebrenicai népirtásban megállapították a felelősségét, az egyetlen vádpont, amiben nem találták bűnösnek, az volt, hogy 1992-ben több boszniai településen is népirtást követett el.

Az ítélet előtt ki kellett vezettetni Mladićot a teremből, mert felállva, hangosan üvöltözve kifogásolta, hogy nem halasztják el az ítélethirdetést, pedig 170-180-as vérnyomást mértek nála. Átvitték egy szobába, ahonnan egy kanapéról követhette az indoklást.

Az öt évig tartó perben Mladićot 11 pontban vádolták az 1992 és 1995 között lezajlott boszniai háború során elkövetett népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel és háborús bűncselekményekkel, köztük gyilkossággal, deportálással, kényszer-kitelepítéssel, üldözéssel és túszejtéssel. Mladić minden vádpontot tagadott pere alatt.

Az egészségi állapota miatti csúszások miatt tartott ennyi ideig a pere, a Reuters szerint több sztrókja is volt. A bíróság azonban elutasította, hogy egészségügyi indokkal tolják el az ítéletet.

A volt boszniai szerb hadseregparancsnok Mladić nevéhez kötik a háború előtt szerbek, muszlimok és horvátok által vegyesen lakott boszniai főváros, Szarajevó tízezer életet követelő ostromát, valamint a srebrenicai mészárlást, ahol több mint nyolcezer boszniai muszlimot gyilkoltak le a szerb katonák.

A boszniai szerb csapatok Mladić vezetésével és a szerbiai kormányfő, Slobodan Milošević támogatásával az 1992-es boszniai függetlenségi népszavazás után kezdtek szisztematikus etnikai tisztogatásba a boszniai szerb területek bosnyákok lakta településein.

Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995 júliusában elfoglalták a várost, és a holland békefenntartók szeme láttára nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban lemészároltak. Az időseket, nőket és gyerekeket buszokra rakták és elszállították. Az ICTY 2007-ben hivatalosan is kimondta, hogy a boszniai szerb erők népirtást hajtottak végre. A srebrenicai mészárlásról itt írtunk részletesen>>>

Mladić ellen 1995-ben emelt vádat a hágai Nemzetközi Törvényszék, de 2000 októberéig háborítatlanul élt Belgrádban, amíg fennállt az azóta a hágai törvényszék fogdájában meghalt Milošević rendszere. Utána volt kénytelen rejtőzködni.

2011. május 26-án a vajdasági Lázárföld (Lazarevo) faluban tartóztatták le a volt boszniai szerb hadseregparancsnokot. Milorad Komadić névre kiállított hamis igazolvány volt nála. Elfogása után Mladićot kiadták a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, ahol 2012 tavaszán kezdődött a pere. Végül tavaly decemberben kérték rá életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását.

Előző csütörtökön Darko Mladić, Ratko Mladić fia azt mondta egy belgrádi lapnak, hogy szerinte apját felmentik majd, mert a család szerint a vádpontokat nem bizonyították. A bosnyákok viszont arra számítottak, hogy Mladić Karadžićhoz hasonló ítéletet kap majd.

Szerbia 2008-ban fogta el Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnököt, akit tavaly júliusban 40 év börtönre ítéltek. A vádiratban szereplő népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények közül 11 vádpontból 10-ben bűnösnek találták. A bíróság szerint ő maga rendelte el a fogva tartott boszniai muszlimok elszállítását és megölését, miután a szerb erők elfoglalták az ENSZ védett övezetének számító Srebrenicát. Az ítéletben azt is kiemelték, hogy a hadsereg Karadžić jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel Szarajevót. Karadžić fellebbezett a hágai ítélet ellen.

A hágai Nemzetközi Törvényszék fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat a volt Jugoszlávia területén 1991 és 2001 között elkövetett bűnök miatt. Eddig 154 esetben született ítélet. A fellebbezéseket leszámítva Mladićé volt az utolsó ügy, amit a törvényszék tárgyalt.

A szerb elnök szerint lezárult a múlt egy szakasza

Lezárulhat a múltba nézés, és elkezdődhet egy szebb és jobb jövő építése Mladić ítéletével, mondta első reakciójában Aleksandar Vučić szerb elnök. Szerinte senkit nem lepett meg az életfogytiglani börtönbüntetés.

Nela Kuburović igazságügyi miniszter megismételte a szerb kormány korábbi álláspontját, miszerint Belgrád azt kéri, hogy szerb orvosok vizsgálhassák meg Mladićot, illetve hogyha gyógykezelése miatt ideiglenesen szabadon bocsátják, garanciát vállal érte, írja az MTI.

A bosnyákok többsége elégedett az ítélettel, de a Srebrenicában kivégzett gyerekek anyáinak szövetsége, illetve Srebrenica korábbi polgármestere szerint mind a tizenegy pontban bűnösnek kellett volna nyilvánítani az egykori boszniai szerb hadseregparancsnokot. Sok bosnyák azt várta, hogy a hágai törvényszék nemcsak a srebrenicai népirtás vádjában, hanem a további hét településen elkövetett népirtás vádjában is bűnösnek találja Mladićot.

(Borítókép: Mladić az ítélethirdetésre érkezik a hágai Nemzetközi Bíróságra 2017. november 22-én. Fotó: Reuters/ Peter Dejong/Pool)