Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Meghalt a háborús bűnökért elítélt Slobodan Praljak, miután mérget vett be

2017.11.29. 12:02 Módosítva: 2017-11-30 09:15:33
A hágai Nemzetközi Törvényszék megerősítette elsőfokú ítéletét három volt boszniai horvát vezető ügyében. Jogerősen súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki rájuk a délszláv háború idején elkövetett etnikai tisztogatásokért. A másik három vádlott ítéletének kihirdetése előtt félbe kellett szakítani az ülést, mert egyikük, Slobodan Praljak mérget ivott, és nem sokkal később meghalt a horvát média szerint.

A BBC beszámolója szerint Slobodan Praljak felállt, azt kiáltotta, hogy ő nem háborús bűnös. Ezután a szájához emelte a kezét, a fejét hátrahajtotta, és valóban úgy tűnt, mintha lenyelt volna valamit. Orvost hívtak hozzá, de már nem tudták megmenteni az életét az Index.hr nem hivatalos forrásból származó információi szerint. A hírt a Nemzetközi Törvényszék órákkal az eset után, este 6-kor erősítette meg. Azt írják, hogy Praljak a kórházba szállítás után halt meg.

Praljakon kívül még öt boszniai horvát politikai és katonai vezető felett ítélkeztek Hágában: Jadranko Prlic az önhatalmúlag kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság (Herceg-Boszna) egykori "kormányfője", Bruno Stojic a belügyek és a védelmi ügyek volt felelőse, valamint három katona, Milivoj Petkovic, Valentin Coric, Berislav Pusic felett. Prlic és Stojic esetében megerősítették az első fokon hozott ítéletet, a 25, illetve húsz évre szóló börtönbüntetést. Praljakot illetően ugyanez történt, a büntetés időtartamából levonták a vizsgálati fogságban eltöltött időt. A másik három vádlottat jogerősen 20, 16, illetve 10 év börtönbüntetésre ítélték, írja az MTI.

A bírói testület 2013-ban hirdette ki elsőfokú ítéletét az ügyben, összesen 111 év szabadságvesztést kiszabva a vádlottakra. A fellebbezési eljárásban az ügyészség súlyosbítást, a védelem a vádlottak felmentését kérte.

Az elsőfokú ítélet szerint a vádlottak terhére rótt bűncselekmények „nem néhány engedetlen katona véletlen tettei” voltak, hanem egy tervnek a részét képezték, amelynek célja az volt, hogy „végleg eltávolítsák a muszlim lakosságot” Hercegovinából. E tervet ismerték a független Horvátországban, amelynek akkori elnöke, Franjo Tudjman úgy gondolta, meg kell változtatni a lakosság nemzeti összetételét ott, ahol a horvátok többségben élnek, hogy Herceg-Bosznia száz százalékban horvát lehessen, és később Horvátországhoz csatolják.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerdai sajtótájékoztatóján elégedetlenségének adott hangot a hágai Nemzetközi Törvényszék aznap kihirdetett ítélete miatt, amely szerinte mély morális igazságtalanságot mutat a hat volt boszniai horvát vezetővel és a horvát néppel szemben, valamint kifejezte részvétét Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok családjának. "A horvátok nélkül ma nem létezne független Bosznia-Hercegovina" - mondta a miniszterelnök.

Az 1992-1995-ös boszniai háborúban körülbelül százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát. A Nemzetközi Törvényszék 1993-ban jött létre, fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat és 84-et ítélt el. Az eseti bírói fórum megbízatása decemberben jár le hivatalosan, a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át.