Arnold, Levente
17 °C
27 °C

Kim Dzsongun kitalált valami újat

K EPA20180102184
2018.01.05. 13:07 Módosítva: 2018-01-05 13:09:46
Kim Dzsongun észak-koreai diktátor újévi beszéde után úgy tűnik, a téli olimpia valamiféle enyhülést hozhat a két Korea viszonyában. Már helyreállították a két ország közötti forródrótot is, amin egy nap alatt öt hívást lebonyolítottak, kedden pedig magas szintű tárgyalások is kezdődnek. Észak-Korea és az Egyesült Államok között azonban továbbra is feszült maradt a helyzet, Donald Trump megüzente Kimnek, hogy az ő atomgombja nagyobb, és még működik is.

Kettős üzenete volt Kim Dzsongun újévi beszédének: egyszerre mutatkozott nyitottnak a párbeszédre az elmúlt időszakban mellőzött Dél-Koreával, és beszélt az Egyesült Államok egész területét elérő rakétákról, valamint az íróasztalán bármikor megnyomható piros gombról. Az is feltűnő volt, hogy a beszédhez ezúttal nyugati stílusú, világos öltönyt vett fel, szemben a rakétakilövéseknél jellemző szovjet nagykabáttal, vagy a pártrendezvényeken látható Maó-zubbonnyal.

2017-ben Észak-Korea nagyon felpörgette a rakéta-, és atomprogramját. Többször is interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM) teszteltek, amikkel állításuk szerint már az USA keleti parti nagyvárosait is fenyegetni tudnák, és végrehajtották hatodik, eddigi legerősebb nukleáris próbarobbantásukat is.

Kim Dzsongun és Donald Trump amerikai elnök komoly, sokszor már a háborús retorika határát súroló üzengetésbe kezdett, miközben régen látott feszült helyzet alakult ki a Koreai-félsziget körül. Az Egyesült Államok vezetésével az ENSZ Biztonsági Tanácsa egy sor kemény szankciót fogadott el Észak-Koreával szemben, amiket ezúttal a phenjani rezsim legfontosabb külföldi támasza, Kína is támogatott.

Az éles hangú üzengetések és a korábbi újévi beszédek fényében nem volt meglepő, hogy Kim Dzsongun de facto atomhatalomként próbálta beállítani Észak-Koreát. A tavalyi beszédében már belengette a később tényleg végrehajtott ICBM-teszteket, most pedig azt állította, hogy a nukleáris robbanófejek és ballisztikus rakéták tömeggyártásába kezdenek 2018-ban. Viszont Csoma Mózes Korea-kutató szerint a Trumpnak szóló atomgombos részhez az is hozzátartozik, hogy Kim Dzsongun azt mondta, nem fogja elsőként megnyomni azt. Ráadásul az észak-koreai teszteket eddig órákig, ha nem napokig tartó előkészületek előzték meg.

Az Egyesült Államoknak szóló fenyegetésekhez képest viszont újszerű volt a Dél-Korea felé megütött békülékeny hangnem. Kim arról beszélt, hogy enyhíteni akarja a súlyos katonai feszültséget a két Korea között, és kész észak-koreai delegációt küldeni a február 9-én a déli Phjongcsangban, a határtól alig 80 km-re kezdődő téli olimpiára.

Csoma szerint korábban is volt már ilyen párbeszédre törekvő üzenet az újévi beszédben, de a 2000-es évek nyitása, és Korea-közi csúcstalálkozói után nagyjából 2008 óta Észak-Korea arra törekedett, hogy Dél-Korea teljes mellőzésével közvetlen tárgyalásokat zsaroljon ki az Egyesült Államoktól. Dél-Koreában ennek neve is van, „ThongMiBongNam"-nak (Amerika irányába Dél-Korea kizárásával), míg most a déli sajtóban azt remélik, ez „ThongNamBongMi"-re (Dél-Korea felhasználásával Amerika irányába) változhat.

Dél-Korea eddig is kész volt a párbeszédre

Déli részről a tavaly májusban megválasztott Mun Dzsein elnök kezdettől azt hangsúlyozta, hogy a párbeszéden keresztül akar eljutni a koreai kapcsolatok javításáig, és a Koreai-félsziget atommentesítéséig. Azonban Észak-Korea nem sok nyitottságot mutatott arra, hogy leüljön vele tárgyalni, Mun pedig támogatásáról biztosította az ENSZ-szankciókat, de hozzátette, hogy azokat eszköznek tekinti, amivel tárgyalóasztalhoz lehet kényszeríteni Phenjant.

Mun most azt mondta, hogy vissza akarja állítani a kommunikációt a két Korea között, és üdvözölte, hogy Észak-Korea részt vesz a téli olimpián, amihez szerdán jött a hír, hogy Phenjan újraindította a két éve elvágott forródrótot a két ország között. Dél-Korea magas szintű megbeszélést is javasolt, amit Észak-Korea pénteken el is fogadott: a két ország vezetői január 9-én Panmindzsonban, azon a településen ülnek össze, ahol a koreai háborút lezáró tűzszüneti megállapodást is aláírták.

Ehhez hasonló magas szintű tanácskozásokat 2015 decembere óta nem tartottak. Csoma hozzátette, hogy a dél-koreai elemzők arra számítanak, hogy Észak-Korea azért kicsit lassítani fog, miután újra sikerült magára irányítania a világ figyelmét.

A téli olimpia mentén

Az elmúlt másfél-két év turbulenciái után Észak-Koreában jó lehetőségnek tarthatják a közelgő téli olimpiát, hogy javítsák a kapcsolataikat Dél-Koreával. Korábban abban is reménykedtek, hogy társrendezők lehetnek, ezért is építhettek fel egy modern síparadicsomot a Masik-hágónál. Ebből végül nem lett semmi, de most mindenki azt találgatja, milyen észak-koreai delegáció érkezik majd Phjongcsangba. Egyéni sportolókat még van lehetőségük küldeni, a csapatversenyeken már nem vehetnének részt semmiképpen sem, mondta Csoma.

Abban is reménykedhetnek, hogy esetleg segélyszállítmányokat, vagy pedig a szankciók enyhítését tudják elérni a déli nyitás végén. Mun Dzseinnek rengeteg terve volt arra, hogyan lehetne visszatérni a párbeszédhez, és a dél-koreai sajtóban például a korábban közösen, északi területen üzemeltetett keszongi ipari park bezárása is más fényben tűnt most fel. Kiderült róla, hogy nem Phenjan, hanem az azóta korrupciós vádakkal bebörtönzött Pak Gunhje előző elnök személyes döntéséről volt szó, amire válaszul északról viszont elvágták a forródrótot.

Azt azonban még egyáltalán nem tudni, mire futhatnak majd ki a tárgyalások, könnyen lehet az is, hogy Kim csak időt akar nyerni. A Dzsungang Ilbo című dél-koreai lap december végén azt írta dél-koreai kormányzati források alapján, hogy Phenjan a közeljövőben egy kamerával és kommunikációs berendezésekkel felszerelt műhold felbocsátására készül – ami korábban mindig álcázott rakétatesztet jelentett. Az előző héten a Pentagonban is azzal számoltak még, hogy Észak-Korea egy újabb ballisztikus rakéta tesztelésére készülhet.

Dél-Korea viszont nyilván azzal is számol, hogy Észak-Korea kisebb eséllyel zavarná meg az olimpiát, vagy a hátralévő felkészülési időszakot bármilyen teszttel, vagy provokációval, ha saját sportolói is ott lesznek a játékokon. Mun a Vox szerint már korábban azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy halasszák el a szokásos amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot az olimpia utánra. Dél-Korea minden lehetőséget meg akar ragadni, hogy csökkentse a feszültséget, úgy érzik, hogy van is rá lehetőségük most. Mun egyébként nemrég találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is, akivel sikerült elmozdítania a 2017 eleji mélypontról a viszonyt, ami a délre telepített amerikai rakétavédelem miatt romlott meg különösen.

Trump megüzente, hogy az övé nagyobb

A New York Times szerint azonban Kim Dzsongun egyik célja az lehet a déli nyitással, hogy

éket verjen Dél-Korea és az Egyesült Államok közé.

Trump korábban a diplomáciai megoldás fontosságáról beszélő saját külügyminiszterének is ellentmondva a katonai megoldást sem zárta ki, és addig nem menne bele tárgyalásokba, amíg nincs annak jele, hogy Észak-Korea felhagy a rakéta- és atomtesztekkel. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet most úgy kommentálta az eseményeket, hogy Észak-Korea azzal tárgyal, akivel csak akar, de az Egyesült Államok nem fogja addig elismerni, amíg nem megy bele meglévő atomfegyverei leszerelésébe.

Mun viszont többször is hangsúlyozta, hogy nem akarja, hogy a feje felett döntsenek a Koreai-félsziget sorsáról, és kizárta, hogy beleegyezzen bármilyen amerikai megelőző csapásba. Trump kormányában többen attól tartanak, hogy nehezebb lesz a szankciókkal nyomást gyakorolni, ha nem lesz meg hozzá Dél-Korea támogatása, miközben a tárgyalások egyelőre nem a rakéta-, vagy atomprogramról szólnak. Mun kormányában azt mondták, hogy tisztában vannak az északiak lehetséges stratégiáival, és egyeztetnek Washingtonnal is.

A dél-koreai országegyesítési minisztérium december végi előrejelzése szerint Észak-Korea 2018-ban nyitott lesz arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Egyesült Államokkal, miközben továbbra is ragaszkodni fog ahhoz, hogy de facto atomhatalomként ismertesse el magát. Azonban ez ebben a pillanatban látszólag egy patthelyzetet jelent: Trump azt akarja, hogy Észak-Korea hagyjon fel a rakéta-, és atomprogramjával, viszont Észak-Korea meg pont ebből a kettőből nem akar semmiképpen engedni. A rezsim ugyanis ezekben látja a túlélése zálogát, és a későbbi zsarolási potenciáljának maximalizálását.

Egyelőre mindenesetre folytatódott az üzengetés Trump Twitterén. „Szólna valaki a legyengült, éhező rezsimnek, hogy

nekem is van atomgombom, és sokkal hatalmasabb és erősebb!

És az én gombom működik is!” – írta ki az amerikai elnök. (Arról itt írtunk, hogy ilyen piros gomb amúgy nincs, de valóban van titkos kód az amerikai elnököknél.) Az újévi beszédben Dél-Koreának szóló gesztusról azt írta, hogy „vagy jó hír, vagy nem az", mindenesetre szerinte a gazdasági szankciók és a külső nyomás kezd hatni Észak-Koreára.

Megkerülték a szankciókat

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2017-ben három szakaszban hozott új gazdasági szankciókat Észak-Korea ellen: augusztus 5-én a fémipari termékekre, a szénre és a halászati termékekre vetett ki szankciókat, szeptember 11-én a textiltermékek és az olaj beszállításának korlátozásáról határozott, december 22-én pedig a nyersolaj és a finomított kőolajtermékek Észak-Koreába irányuló exportjának további csökkentését szavazta meg.

Ezek súlyosan érintették az elszigetelt rezsimet, hiszen a hagyományos észak-koreai exporttermékek átvételét is korlátozták. Azonban több jele is van annak, hogy a leginkább életbevágó olajellátását a szankciók ellenére is biztosítani tudta a phenjani vezetés, noha a legutóbb megszavazott büntetőintézkedésekre heves retorikával reagált, és hadüzenetnek minősítette a szankciókat. Az olajexport 90 százalékos korlátozását legszorosabban vett szövetségese, Kína is megszavazta az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ráadásul a kínai vámhivatal hivatalos adataiból az derült ki: novemberben egyáltalán nem exportált olajipari termékeket Észak-Koreába, amivel Peking még az ENSZ által elrendelt szankciókon is túltett.

Csakhogy az amerikai sajtó szerint Peking titkon mégis olajat juttat Phenjannak. A Csoszun Ilbo dél-koreai napilap és a Financial Times szerint egy amerikai kémműhold képein látszott, hogy kínai hajók októberben nagyjából harmincszor töltöttek át olajat olyan különböző felségjelek alatt bejegyzett tankereknek, amik aztán Észak-Koreának juttathatták a szükséges szállítmányt. Habár teljesen egyértelmű bizonyítékok nem jelentek meg a lapokban, de

Trump kitweetelte, hogy Kína lebukott,

és soha nem lesz barátságos megoldás az észak-koreai problémára, ha ez folytatódik. Kína tagadta, hogy megszegtek volna bármilyen ENSZ-határozatot.

Hasonló vád érte Oroszországot is. A Reuters nyugat-európai biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, orosz tankerhajók többször is olajjal látták el Észak-Koreát az utóbbi hónapokban. Az ENSZ BT egyébként több, észak-koreai zászló alatt hajózó, a gyanú szerint a nemzetközi szankciókat kijátszó teherszállítót tiltott ki a világ kikötőiből.

Maradtak csatornáik

Csoma szerint ha minden ország teljes mértékben betartaná az ENSZ-ben megszavazott szankciókat, akkor azok rettentő húsbavágóan érintenék Észak-Koreát, de a tengeren könnyen kijátsszák ezeket. Az orosz-észak-koreai-kínai hármashatár a raszoni különleges gazdasági övezettel is egy olyan pont, ahol sok áru bejut Észak-Koreába. Ráadásul sokszor nem is feltétlen állami, hanem a különböző szürkegazdasági szereplők biztosítják Észak-Korea ellátását. Csoma szerint ha tényleg 100 százalékban el lenne vágva Észak-Korea az olajtól, akkor sokkal komolyabb kirohanásokat intéznének Kínával szemben. 2017 első felében voltak viszonylag kemény hangúnak nevezhető üzenetek az északi állami lapokban, de az elmúlt időszakban ez már nem volt jellemző.

Több ország, köztük Mexikó, Peru, Kuvait, Mianmar, Spanyolország, Olaszország és Németország is kiutasított észak-koreai nagyköveteket, vagy pedig csökkentette az észak-koreai diplomaták számát az országában. Az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Katar emellett elkezdte csökkenteni az ott dolgozó észak-koreai munkások számát is, akik komoly pénzeket küldtek haza Észak-Koreába. Csoma szerint azonban több mint százezer észak-koreai munkás dolgozik külföldön, többségük Kínában, vagy Oroszországban, és a határozatok szerint valójában két éven belül kellene hazaküdeni őket, amíg még sokat változhat a helyzet. Arról sem érkeznek hírek, hogy bezárnák az észak-koreaiakat foglalkoztató éttermeket Kínában.

Az Észak-Korea és Dél-Korea között meginduló párbeszéd mindenesetre megint új helyzetet teremthet az egész konfliktusban, aminek egy következő állomását a téli olimpia hozhatja el.

Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezető, a kommunista Koreai Munkapárt első titkára televíziós újévi beszédét nézik dél-koreaiak egy szöuli vasútállomáson 2018. január 1-jén. (MTI/EPA/Dzson Hon Kjun)