Valér
-1 °C
0 °C

Macron: Törökország nem lehet az EU tagja

2018-01-05T162316Z 661166850 RC170F634EF0 RTRMADP 3 FRANCE-TURKE
2018.01.05. 19:05

Nem lehetséges előrehaladás Törökország európai uniós csatlakozásában a tavaly júliusi puccskísérlet utáni nagyszabású megtorlás és az emberi jogok helyzetével kapcsolatos aggodalmak miatt

ezt mondta Emmanuel Macron francia elnök Párizsban pénteken, miután az Élysée-palotában tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Macron a tárgyalások utáni közös sajtótájékoztatón azt mondta, "az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokat illetően egyértelmű, hogy a legutóbbi fejlemények és döntések nem tesznek lehetővé előrehaladást a folyamatban." Csatlakozás helyett a francia elnök uniós "partnerséget" javasolt Ankara számára, hogy megőrizzék Törökország európai beágyazódását.

Macron azt is mondta, a demokratikus országoknak a terrorizmus elleni a harcukban is maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk a jogállamot, amivel nyilván arra utalt, hogy Törökországban a 2016 nyarán történt puccskísérlet utáni tisztogatásban diákok, tanárok, újságírók és hivatalnokok tömegeit börtönözték be és tartják még mindig őrizetben vádemelés nélkül. A francia elnök ugyanakkor "stratégiai fontosságúnak" és "minőséginek" nevezte a terrorellenes harc területén Törökországgal folytatott együttműködést.

Erdogan az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatban azt mondta, 

Törökország belefáradt, hogy egy esetleges uniós tagságra várjon.

"Ez igencsak kimerít bennünket. Lehet, hogy döntésre kényszerít bennünket" - tette hozzá, de arra nem tért ki, konkrétan mire gondol. "Nem lehet állandóan európai uniós csatlakozásért könyörögni".  A török elnök arról is beszélt, hogy a terrorizmus "nem magától terem", "kertészei" a vezércikkírók, véleményvezérek. "Ezek a kertészek azok, akiket az emberek gondolkodónak tekintenek. Az újságjaikban megjelenő vezércikkeikkel öntöznek. Egy napon pedig terroristaként jelennek meg az ember előtt". Mindezzel valószínűleg a rengeteg török és külföldi újságíró bebörtönzését próbálta igazolni az egyre autoriterebbre forduló elnök. 

Berlinnel barátkoznának a törökök

Miközben Erdogan elnök Párizsban tárgyalt, a török külügyminiszter, Mevlüt Cavusoglu a Berliner Morgenpost című lapban és a kiadóvállalat Funke médiacsoport többi újságjában közölt cikkében azt kéri, hogy a német és török kormány rendezze az elmúlt évben megromlott viszonyát. 

Cavusoglu szerint kölcsönösen egyenrangú félként kellene elismernie egymást a német és török kormánynak, és a nyilvánosságon keresztüli üzengetés, a "megafon diplomácia" helyett vissza kell térni a kapcsolattartás bizalmas, adott esetben informális csatornáihoz. Az "újrakezdéshez" az is elengedhetetlen, hogy a "populista, egocentrikus és rövidtávú belpolitikai megfontolások" helyett egy pragmatikus megközelítés és a közös érdekek alapján építsék tovább a kapcsolatokat.

Erdogán és Macron
Erdogán és Macron
Fotó: Pool / Reuters

Angela Merkel német és Erdogan török kormánya közötti viszony is a törökországi puccskísérlet óta folyamatosan romlik, a német kormány szerint ugyanis a puccs utáni óriási letartóztatási hullámmal járó tisztogatással és az elnöki hatalom bebetonozásával

Erdogan kormánya elfordul az európai értékektől.

A tisztogatások során egyebek mellett kilenc német állampolgárt is bebörtönöztek, köztük a Die Welt hetilap törökországi tudósítóját, Deniz Yücelt, aki már több mint egy éve előzetes letartóztatásban van vádemelés nélkül. A konfliktusnak több fontos állomása is volt az elmúlt évben:

  • 2016 szeptemberében egy időre bezárt az ankarai német követség;
  • 2017 elején több német városban is betiltották az Erdogan-párti kampánygyűléseket;
  • mire Erdogan lenácizta a németeket, természetesen kivívva Berlin még nagyobb felháborodását;
  • 2017 nyarán pedig a szövetségi kormány megtiltotta, hogy a Németországba látogató Erdogan tömegrendezvényt tartson a látogatása alatt.

A német-török viszályról itt írtunk részletesebben. A török kormány szerint viszont most félre kellene tenni a nézeteltéréseket, mert a biztonságpolitikában, a kereskedelem és a befektetések, beruházások területén, az energiapolitikában és a menekültügyben kellene működnie a két országnak. Nem is beszélve a török EU-csatlakozási folyamatról, amelyben a külügyminiszter szerint "túl kell lendülni az utóbbi időszakot jellemző tétlenségen".

Cavusoglu  azt is írta, tudja, hogy a német nyilvánosságot kiemelten foglalkoztatja a Törökországban fogságban tartott német állampolgárok ügye és azt ígérte, hogy a kormány az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása mellett mindent megtesz az eljárások gyorsításáért.

Berlinben visszafogottan reagáltak Ankara kezdeményezésére. Maria Adebahr külügyi szóvivő a kormányszóvivői tájékoztatón kedvező fejleménynek nevezte, hogy az utóbbi hetekben két német - egy emberi jogi aktivista és egy újságíró - visszanyerte szabadságát, de hét német állampolgárt még mindig fogságban tartanak a török hatóságok politikai okok miatt.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!