Mária
18 °C
28 °C

Nem szeretik az alternatív tényeket Németországban

2018.01.16. 18:37

Az alternatív tények (alternative Fakten) kifejezést választotta 2017 legellenszenvesebb német szavának a Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága, írja az MTI. A testület szerint az alternatív tények kifejezéssel egy olyan szófordulat jelent meg a közbeszédben, ami ellentétes a tényszerűséggel vagy az emberségességgel.

Ezt is Trumpnak köszönhetjük

A kifejezést Donald Trump amerikai elnök egy tanácsadója, Kellyanne Conway vezette be, aki az államfő azon téves állítását nevezte alternatív ténynek, hogy valamennyi elnököt tekintve az ő beiktatásán volt a legnagyobb tömeg.

A bizottság szerint egyre inkább jellemző, különösen a közösségi portálokon, hogy a tényeken alapuló érvek helyett egyre többen jönnek kvázi nettó baromságokkal, amiket az alternatív tény megnevezéssel legitimnek állítanak be.

A testületnek a hajótörött menedékkérők kimentésére a Földközi-tengeren indított EU-s küldetéssel kapcsolatban megjelent ingajárat-szolgáltatás (Shuttle-Service) kifejezés sem jött be. Szerintük ez a szófordulat az oltalomkeresőket és az őket mentő embereket is lejáratja, ami azt jelzi, hogy a

kimondhatóság határa egyre inkább eltolódik a cinizmus és az emberek megvetésének irányába.

684 jelölt volt

A Darmstadti Egyetem független zsűrije 1991 óta választja ki az év legellenszenvesebb szavát (Unwort des Jahres) a beküldött javaslatokból. 2017-ben 1316 javaslat érkezett, összesen 684 szót, kifejezést jelöltek az év legcsúnyább szavának.

A tíz leggyakrabban javasolt kifejezés többsége a menekültválsággal, a kormányalakítási folyamattal és a közbeszéd átalakulásával kapcsolatos. Az alternatív tények kifejezés 65 jelölést, a Jamaica-koalíció 18, a menedékkérők befogadásával összefüggésben használt felső határ (Obergrenze) és az álhír (Fake News) kifejezés 16-16 jelölést kapott. 

Az év legcsúnyább szava kezdeményezés célja a nyelvi tudatosság és érzékenység fejlesztése a közbeszéddel, a nyilvános kommunikációval kapcsolatban. A szavakat egyebek között annak alapján vizsgálják, hogy sértik-e az emberi méltóságot vagy a demokratikus alapértékeket. Vizsgálják a szavak félrevezető vagy gyengítő, eufemisztikus jellegét is. 

Egy éve a nemzetárulót (Volksverräter) választották a leginkább visszataszító német szónak, 2015-ben a jótét lélek (Gutmensch) kifejezés, 2014-ben pedig a hazug sajtó (Lügenpresse) volt az év legcsúnyább szava.