Gyárfás
16 °C
29 °C

Sosem látott tétje lett a cseh elnökválasztásnak

2018.01.26. 17:59

Elég könnyű a vidék és a főváros párharcának beállítani a cseh elnökválasztást, amelynek második fordulóját tartják január 26-27-én. Az első forduló a felméréseknek megfelelően nem hozott végleges eredményt. Miloš Zeman államfő a legtöbb szavazatot kapta, 38 százalékot, mögötte a Cseh Tudományos Akadémia eddigi elnöke futott be, 26 százalékkal. Körzetenként kettejük eredménye így néz ki. A kéket Jiří Drahoš hozta el, a pirosat Zeman:

Az első fordulóból a legtöbb szavazatot kapott kettő mérkőzik meg most, az eredmények törlődnek, nulláról indul a két jelölt. Az újraválasztásáért küzdő, a politikai korrektséget a Becherovkával bátran felcserélő Zeman a második forduló esélyese, a mérkőzés azonban még nincs lefutva.

Csehország ugyan parlamentáris demokrácia, így a hatalom java a kormányfő kezében összpontosul, az államfőnek azonban van súlya, főként a közvetlen elnökválasztás 2013-as bevezetése óta. Zeman igyekezett is a protokolláris szerepből kilépve odamondani, viccelődött likvidálandó újságírókkal, vagy épp Moszkva kedvében járt azzal, hogy kijelentette: az Ukrajnától elvett Krímet el kellene ismerni Oroszország részeként. Ez szöges ellentétben áll azzal, amit az EU vagy a novemberi választások után mandátumát vesztett cseh kormány vallott. 

Zeman most jobb pozícióból várja a második fordulót, mint 2013-ban, amikor Karel Schwarzenberg zöldpárti külügyminiszterrel kellett megküzdenie az elnöki posztért. Az 1998 és 2002 között szociáldemokrata színekben kormányfői poszton állt Zeman akkor 24,2, az arisztokrata, a kommunista Csehszlovákiából Ausztriába emigrált Schwarzenberg 23,4 százalékot kapott (a másodikban 55-45-re győzött).

A vidék és a főváros kettőssége akkor is fennállt, Schwarzenberg Prágában – és Plzenben, Brnóban – jobban szerepelt, mint Zeman, ezúttal pedig Drahos volt jobb nála a fővárosban. De az ország második legnagyobb városában, a 390 ezres Brnóban is más a kép, mint az országos. Ezúttal ugyan nyert ott az első fordulóban Zeman, de 31 százalékos eredményéhez Drahos is nagyon közel járt, 29 százalékkal.

Megint egy sorsdöntő választás

A választás tétje a szereplők alapján leegyszerűsítve az, hogy

milyen irányba fordul Csehország: keletre vagy nyugatra.

Udvarolni fog Oroszországnak vagy szakít az EU-szkeptikus populizmussal? Igaz, nagyjából ugyanezt el lehetett volna mondani 2013-ban is, bár kétségtelen, hogy azóta az ukrán válság miatt hűvössé vált EU-orosz kapcsolatok és az amerikai elnökválasztásban felmerült orosz befolyásolás miatt élesebben merül fel a kérdés.

Igaz, akár okos szereposztásként is értelmezhető az oroszokkal kapcsolatos cseh kettősség: miközben Zeman az Oroszországgal szembeni szankciókat kritizálja az EU-ban, a kabinet – ellentétben a magyar kormánnyal – szépen kihátrált a nagyvolumenű, az oroszoknak ígéretes tervből, lemondva egy újabb csehországi atomerőmű építéséről.

Milos Zeman újraválaszásáért küzdő cseh államfő prágai sajtóértekezletén 2018. január 13-án miután befejeződött a cseh elnökválasztás első fordulója.
Milos Zeman újraválaszásáért küzdő cseh államfő prágai sajtóértekezletén 2018. január 13-án miután befejeződött a cseh elnökválasztás első fordulója.
Fotó: Michal Kamaryt

A dolog bejött, Moszkva nem neheztel Prágára, tavaly ősszel pedig az elmúlt 25 év legnagyobb gazdasági delegációját vihette Zeman Oroszországba, ahol a jekatyerinburgi fórumon oroszul szólalt fel, majd hatezer cseh Zetor traktor exportjáról írtak alá megállapodást. Az Oroszországba irányuló cseh export szépen nő, miközben az EU sem kritizálja ezért Prágát – hasonló kritika Magyarországot sem érné, kifogás a vitatható paksi bővítéssel és az ahhoz adandó, teljességében nem ismert feltételekkel biztosított 10 milliárd eurós orosz hitellel szemben van.

Zeman kiszólásai ráadásul népszerűek is, hiszen a felmérések szerint Csehország a legkevésbé EU-párti tagállam. Még a brexitet megszavazó briteknél is kevésbé támogatják a cseh választók a már 14. éve tartó tagságot. A brüsszelezés tehát kifizetődő, bár olyan intézményesített kampány nincs, mint amilyet a magyar kormány nyom hosszú idő óta. A letelepítési kvótát a cseh kormány is ellenezte, a rá kiszabott 2691 fős kvótát szintén nem fogadta be – ez több mint a duplája a majdnem azonos lakosságszámú Magyarországra kiszabott mennyiségnek –, bár néhány tucat ember ügyét átvette, mielőtt a programot a parlamenti választások miatt a cseh kormány leállította.

Nem mindegy, ki az elnök?

A hozzáállás ebben valószínűleg nem változna, de a nyelvezet bizonyosan más lenne az EU-tagságot fontosnak tartó Drahos, mint Zeman alatt.

Sokkal fontosabb azonban a cseh kormány sorsa, amely most kivételes mértékben múlik azon, ki lesz az elnök. 

A 2017-es őszi választást ugyanis a szociáldemokrata kormány elbukta, a győzelmet a sajtóban afféle kelet-európai Trumpnak nevezett Andrej Babis vezette Elégedetlen Polgárok Mozgalma (ANO, a rövidítés egyúttal igent jelent) szerezte meg. A parlamenti mandátumokban hirtelen két és félszeresére nőtt párt azonban a többséget nem érte el, partnerek híján kisebbségi kormányt alakított, amely megbukott a 2018. január 16-i bizalmi szavazáson, így a milliárdos Babis azóta csak ügyvezető kormányt vezet.

Jirí Drahos elnökjelölt a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke miután voksolt egy prágai szavazóhelyiségben a cseh elnökválasztás első fordulójának első napján 2018. január 12-én.
Jirí Drahos elnökjelölt a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke miután voksolt egy prágai szavazóhelyiségben a cseh elnökválasztás első fordulójának első napján 2018. január 12-én.
Fotó: Petr David Josek / MTI

Zeman azonban jelezte, újraválasztása esetén kész ismét kormányalakítási megbízatást adni Babisnak, amennyiben előzetesen garantálni tudja a 200 fős parlamentben a többséget. Ehhez az ősszel nagyot zuhant, frakciójuk 70 százalékát elvesztve 15 fősre csökkent szociáldemokraták adhatnak támogatást. Zeman volt pártja is kevés a 101 főhöz, így elképzelhető, hogy a politikai karanténban lévő, ám a szocdemekhez hasonlóan 15 fős Csehország és Morvaország Kommunista Pártja adhatna külső támogatást, részben talán EU-szkeptikus alapon. A kommunisták frakciója is felére csökkent az ősszel, így túlélésük múlhat a döntésen.

Jé, ezek szóba állnak egymással

A kétnapos választáson a szavazóhelyiségek pénteken 14-22 óráig, szombaton 8-tól 14 óráig lesznek nyitva. Az első fordulóban 61 százalék volt a részvételi arány, feltételezhetően több lesz a lefutottnak azért nem tekinthető második fordulóban.

A Reuters által idézett felmérés szerint 45,5 százalék áll Zeman és 45 százalék Drahos mögött. 9,5 százalék pedig bizonytalan, ez egyébként szokatlanul kicsi arány. Tájékozódni mindenesetre nem csak egyszavas kampányokból tudnak a csehek, vagy a kormányzatot kiszolgáló hírügynökségekből, hanem televíziós vitából is, miután a második forduló előtt Zeman kiállt Drahos ellen. Ez persze nem jelenti, hogy a kampány nélkülözne minden szélsőséget: Drahosról terjedni kezdett a vád, hogy együttműködött a csehszlovák kommunista titkosszolgálattal, esetleg pedofil. Felbukkantak olyan hirdetések is, hogy „Megálljt kell parancsolni Drahosnak és a migránsoknak” – írta a Lidovky.cz.

Kérdés persze, hogy Babis kormányának lehetséges életbentartása mennyi szavazatot hoz Zemannak és mennyit az ellenkezője Drahosnak. Ha a parlamenti választás logikáját követik a választók, akkor azok, akik az ANO-ra szavaztak, most Zeman mögé kellene, hogy beálljanak és elvileg így tehetnek a megcsappant szociáldemokrata és kommunista szavazók és a jobboldali radikálisok is.

Viszont Drahost erősítheti, hogy az első fordulóból négy kiesett jelölt is mellette állt ki a második fordulóra. Márpedig Pavel Fischer diplomata, Michal Horacek vállalkozó, Marek Hilser orvos, egyetemi tanár és Mirek Topolanek, a jobboldali ODS egykori kormányfője összesen 33,5 százalék szavazatot szereztek. Topolanek pártjából került ki Zeman elődje, a szintén EU-szkeptikus nyilatkozatairól ismert Vaclav Klaus is, ami azért kérdésessé teszi, hogy szavait – ahogy a többi jelölt nyilatkozatát is – elfogadják választóik és valóban Drahosra fognak szavazni a második fordulóban.

(Borítókép:  Milos Zeman hivatalban lévő cseh államfő (j) televíziós vitát folytat kihívójával Jirí Drahos elnökjelölttel a Cseh Tudományos Akadémia volt elnökével a Prima FTV stúdiójában Prágában 2018. január 23-án. - fotó:  Martin Divisek / EPA / MTI)

15%
4999 Ft
4250 Ft
15%
3899 Ft
3315 Ft