Tekla
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Törökországban így megy: elengedtek egy jogvédőt, de a börtönben rögtön őrizetbe vették

2018.02.01. 12:56 Módosítva: 2018.02.01. 12:56

Egy isztambuli törvényszék szerdán  bírósági felügyelet mellett szabadlábra helyezte az Amnesty International (AI) terrorizmussal vádolt törökországi elnökét, de Taner Kilicet rögtön ezután ismét őrizetbe vették és letartóztatták.

Az MTI az Evrensel török ellenzéki napilapra hivatkozva azt írja: az ügyészség fellebbezést nyújtott be Kilic szabadlábra helyezése ellen, az illetékes bíróság pedig kiadta az elfogatóparancsot. Kilicet így anélkül, hogy elhagyta volna fogva tartásának helyszínét, még az izmiri börtönben őrizetbe vették, majd a törvényszék elrendelte ismételt letartóztatását.

Kilicet tavaly júniusban állították elő a hatóságok. Feltehetően használta a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a kormány szerint a 2016-os puccskísérletet előkészítették. A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát vádolja a hatalomátvételi kísérlettel. Ő tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ugyanakkor állítólag Kilic szervezte azt a találkozót is, amelynek keretében török és külföldi jogvédők tavaly júliusban az isztambuli Nagy-szigeten (Büyükada) lévő egyik szállodában kiberbiztonsági és adatkezelési tréningen vettek részt.

A pernek az AI elnökén kívül még tíz vádlottja van, köztük Peter Steudtner német emberi jogi aktivista, valamint az Amnesty International törökországi irodájának vezetője, Idil Eser. Tízüket júliusban tartóztatták le, de őket időközben már szabadlábra helyezték, és csak Taner Kilicet tartották fogva. A vádirat értelmében a "titkos gyűlés" résztvevőinek az volt a céljuk, hogy a legfőbb török ellenzéki párt, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) június közepén Ankarából Isztambulba indított tiltakozó menetét a 2013-as Gezi parki kormányellenes tüntetésekhez hasonló "erőszakká és társadalmi káosszá alakítsák".

Az ügyészség szerint a vádlottak tevékenységük során három terrorszervezettel is kapcsolatban álltak, vagyis a 2016-os összeesküvésért felelőssé tett gülenista mozgalommal, a fegyveres szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), valamint a szélsőbaloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Fronttal (DHKP-C). Kilicet azzal vádolják, hogy terrorszervezet tagja, a többiek ellen terrorszervezet támogatása miatt emeltek vádat. 7  év és hat hónaptól 15 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását kérte rájuk a vádhatóság.

Csütörtökön újabb 120 ember ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban. A gyanú itt is az, hogy ezek az emberek tagjai a 2016-os katonai puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatának.  A hatóságok korábban őrizetbe vett emberek vallomásai alapján jutottak az érintettek nyomára.  Azzal is gyanúsítják őket, hogy a gülenista mozgalmon belül a török haderő több katonájának "tanítómesterei" voltak, és a terrorszervezet nevében tevékenykedtek.

Az Anadolu  török  állami hírügynökség  csak érintőlegesen ír a gyanúsítottak beosztásáról és foglalkozásáról: van köztük igazgató, valamint tanár és orvos is. A rendőrségi rajtaütések központja a belső-anatóliai Konya város és környéke, de a razzia további 42 tartományra terjed ki. 

Törökországban az elmúlt 18 hónap alatt több mint 134 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 50 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek a haderő, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, az oktatás, a sajtó és más szektorok soraiból azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz, és azon keresztül a hatalomátvételi incidenshez. A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem Gülen állítólagos támogatóit is.

Az Egyesült Államokban élő Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ankara szerint ugyanakkor a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be a török államigazgatásba, így a haderőbe is. Az érintettek közül 58-an feltehetően használták azt a ByLock nevű titkosított üzenetküldő programot, amelyen keresztül a hatalmon lévők szerint a puccskísérletet előkészítették.