Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Börtönre ítélték Jaruzelski két tábornokát

2018.02.22. 14:58
Kétéves letöltendő szabadságvesztésre ítélte csütörtökön a varsói kerületi bíróság a kommunista állambiztonság (SB) két egykori tábornokát, akik az 1981-es hadiállapot idején politikai okokból, az emberi jogok megsértésével kényszersorozást rendeltek el az antikommunista ellenzék 304 tagjával szemben.

A 84 éves Józef S., valamint a 93 éves Wladyslaw C. ügyében hozott ítélet nem jogerős. Józef S. ügyvédje jelezte, hogy fellebbezni fognak, Wladyslaw C. ügyvédje egyelőre nem kommentálta az ítéletet.

A niezalezna.pl konzervatív hírportál szerint a két elítélt teljes neve Wladyslaw Ciaston és Józef Sasin. Ciaston az adott időszakban belügyminiszter-helyettes volt, ő állt az SB élén. 1984-ben meggyanúsították az azóta szentté avatott Jerzy Popieluszko, a Szolidaritás szakszervezet papja meggyilkolásának megszervezésével, a kommunista vezetés beavatkozása után azonban ejtették a gyanút, majd az ügyben a rendszerváltás után elindított eljárásban bizonyítékok hiányában felmentették.

Sasin, aki a kommunista időszakban magas beosztású belügyminisztériumi tisztségviselő volt, a rendszerváltás után üzletember lett. 

A bíróság emberiesség elleni és kommunista bűntettnek minősítette azt, hogy a két SB-tábornok kezdeményezésére 1982-1983 telén 304 ellenzékit három hónapos, hadgyakorlatnak mondott internálásra küldtek. A besorozottak a közép-lengyelországi Chelmnóban létesített gyakorlóterepen valójában nem katonai kiképzésben részesültek, hanem kényszermunkát végeztek. 

A Chelmnóban uralkodó életkörülményeket a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) a hadiállapot idején létesített internálótáborokénál is rosszabbnak minősítette, az ellenzékiek itt a téli hidegben sátrakban aludtak, viseltes öltözéket, rossz cipőt kaptak.

A bíróság szerint a vádlottak szándékosan megsértették azokat az emberi alapjogokat, amelyek a szakszervezet létrehozására, a szakszervezeti tagságra, a sztrájkban való részvételre vonatkoznak.

Az IPN ügyészi tagozata 2008-ben indított eljárást a chelmnói tábor ügyében, az egykori foglyok kezdeményezésére. Az IPN ügyésze, Mieczyslaw Góra csütörtökön a PAP hírügynökségnek elmondta: az ítéletet áttörés jellegűnek tartja, mivel a bíróságok eddig az esetek többségében megszüntették az IPN által a kommunista, illetve emberiesség elleni bűntettek ügyében kezdeményezett eljárásokat.

A több tucat ember halálával és tízezrek internálásával járó hadiállapotot Lengyelországban 1981. december 13-án Wojciech Jaruzelski tábornok, kommunista miniszterelnök hirdette ki. A hadiállapot célja a Szolidaritás szakszervezet felszámolása és a kommunista hatalom megőrzése volt. 

Az IPN ügyészi részlege a 2016 végén közzétett összefoglaló szerint 136 személy ellen indított eljárást a hadiállapot során elkövetett bűntettek miatt. A bíróságok az ügyek többségét elévülés, amnesztia vagy a vádlott halála miatt megszüntették - így történt ez a hadiállapot két fő felelőse, Wojciech Jaruzelski, valamint Czeslaw Kiszczak tábornok, egykori belügyminiszter esetében is. Az ügyek egy részében felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki. Letöltendő börtönbüntetésre 2017 elejéig csak öt embert ítéltek.