Máté, Mirella
12 °C
30 °C

A volt argentin államfő részt vehetetett az 1994-es merénylet tetteseinek eltitkolásában

2018.03.06. 05:40 Módosítva: 2018-03-06 05:42:46

Bíróság elé állítják Christina Fernandez de Kirchner volt argentin elnököt. Azzal vádolják, hogy segített eltitkolni Iránnak a Buenos Aires-i zsidó központ ellen 1994-ben elkövetett, 85 halálos áldozatot követelő robbantásos merényletben játszott szerepét, írja az MTI. 

Ugyanezzel a váddal, valamint hatalommal való visszaélés vádjával további 11 egykori argentin tisztségviselőt, illetve más, Kirchnerhez közel álló személyt állítanak bíróság elé. Köztük van Hector Timerman volt külügyminisztert is - közölte Claudio Bonadio szövetségi bíró egy döntésben, amelyet az argentin Igazságügyi Tájékoztatási Központ (CIJ) tett közzé.

Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek, közöttük az AMIA kulturális központ Buenos Aires-i székházát. A terrortámadásban 85 ember halt meg és több százan sebesültek meg. Elkövetését máig nem vállalta senki magára, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolják.

Az argentin igazságszolgáltatás évek óta vizsgálja, hogy egy Kirchner elnöksége idején, 2013-ban Iránnal aláírt megállapodás nem egy olyan terv része volt-e, amelynek értelmében kedvező olajszállítási és más kereskedelemi egyezmények fejében eltusolták volna Iránnak a robbantásos merényletben játszott szerepét, és futni hagyták a terrortámadás iráni felelőseit.

A volt elnök elleni vád Alberto Nisman ügyész 2015 januárjában írt jelentésén alapszik. Nismant a jelentés elkészülte után négy nappal holtan találták, golyóval a fejében. A hatóságok öngyilkosságot állapítottak meg. Az argentin határrendőrség tavalyi vizsgálata arra a megállapításra jutott, hogy Nismant megölték.

A 2013-as megállapodás soha nem lépett hatályba, mivel az iráni parlament nem hagyta jóvá, Argentínában pedig alkotmányellenesnek nyilvánították. Christina Fernandez de Kirchner tagadja, hogy bármilyen törvénysértést követett volna el, vagy része lett volna a terrortámadás megrendelőinek eltitkolásában. Irán pedig tagadja, hogy köze lett volna a merénylethez.

A baloldali politikus, akit Bonado bíró októberben hallgatott ki, nagy bírósági botrányt emlegetett. Azt állította hogy konzervatív hivatali utódja, Mauricio Macri utasítására indítottak ellene eljárást, hogy megfélemlítsék az ellenzék tagjait.

A nyomozás akadályozása címén ellene indított eljárást 2014-ben lezárták, de 2016 végén újraindították, miután egykori külügyminisztere, Timerman beismerte az AMIA egyik képviselőjének, hogy kormányuk tudott Iránnak a terrortámadásban játszott állítólagos szerepéről.

A gyanúsítottak közül mostanáig négy embert vettek őrizetbe. Tavaly decemberben Bonadio kezdeményezte, hogy az argentin parlament függessze fel Kirchner mentelmi jogát, amelyre tavalyi szenátorrá választásával tett szert, ezt azonban a törvényhozók elutasították. Mentelmi joga mindenesetre csak a letartóztatástól védi meg a volt elnököt, elítélését azonban nem akadályozza meg.

Cristina Kirchner ellen hűtlen kezelés és pénzmosás címén több más eljárás is folyamatban van.