Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Hiába csapott oda Brüsszel, Lengyelország nem hátrál meg

2018.03.06. 15:08

A lengyel szejm (alsóház) keddi ülésén megválasztotta az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) 15 bíró tagját, a szavazáson a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párton kívül az ellenzék köréből csak a Kukiz'15 vett részt, a többi ellenzéki párt bojkottálta a szavazást, írja az MTI.

A KRS-ről szóló törvénymódosítás értelmében, amely januárban lépett életbe, a 25 tagú testület 15 bíró tagját az alsóház választja meg négyéves időtartamra a szejm igazságügyi és jogi bizottsága által jóváhagyott jelöltlistából, amelyet legalább 25 bíró, illetve legalább 2 ezer állampolgár által támogatott javaslat alapján állít össze, és amelyen minden parlamenti frakció legalább egy jelöltje szerepel. Az ellenzéki pártok azonban - a Kukiz'15 kivételével - bejelentették, hogy nem állítanak jelöltet.

A KRS leköszönő bírái alkotmányellenesnek tartják azt, hogy utódaikat a parlament választja meg, eddig ugyanis ez kizárólag a bírói szervezetek hatásköre volt.

Ezért arra hívták fel a lengyelországi bírákat, hogy ne pályázzanak az újonnan összeállítandó testületbe. Dariusz Zawistowski, a KRS elnöke a testületet is érintő bírósági törvények ellen tiltakozva a törvénymódosítás életbe lépése előtt néhány nappal bejelentette lemondását.

Az Európai Bizottság december végén úgy döntött, hogy kezdeményezi az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás megindítását Varsóval szemben, többek között a folyamatban lévő igazságügyi reform miatt. A tagországok kormányait tömörítő Európai Tanács négyötödös többséggel dönthet majd arról, hogy fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek csorbulásának Lengyelországban. A 7-es cikk végső esetben a szavazati jog megvonásával is járhat.