Ervin
14 °C
21 °C

Rekordgyőzelmet jósolnak Putyinnak

K  AP20180316077
2018.03.18. 19:17

Nem a végeredmény kérdés a vasárnapi orosz elnökválasztáson, csak az, milyen lesz a részvételi arány. Az urnazárás utáni eredményeknél csak azt kell figyelni, hogy eléri-e a 70 százalékot Vlagyimir Putyin, ahogy szokta, vagy sem. 

Ez az előrejelzések szerint megvan: magyar idő szerint 19 órakor a legnyugatibb időzónában is lezárult a szavazás. Az állami VCIOM és a FOM közvélemény-kutatók 73,9 és 76 százalékos győzelmet mondanak exit-polljaik alapján – írta a Ria Novosztyi.

Az orosz állami hírügynökség a Kreml számára megnyugtató hírt már közölhetett: két órával az urnazárás előtt 59 százalékos volt a részvételi arány, hat éve ugyanekkor még csak 56 százalék volt.

Ennek alapján azonban túl optimista volt az állami VCIOM közvélemény-kutató, amely 80 százalékos részvételt jósolt. A tapasztalat szerint az utolsó két órában látványosan megugranak a szavazatok, így nem lehetetlen, igaz, a jelenséget az eddigi választások alapján a Kremllel kritikus parlamentien kívüli erők inkább a manipuláció bizonyítékának, semmint a választók szavazási szokásainak tudták be. 

Egy feljelentést mindenesetre a Központi Választási Bizottság már tett választási csalás miatt, igaz, épp az ellenzéki Grigorij Javlinszkijt indító Jabloko párt megfigyelőjével szemben, aki saját maga hívta fel a figyelmet a választási csalás lehetőségére azzal, hogy próbaképpen két helyen is voksolt. „Furcsa, hogy egy területi választási bizottsági tag nem a törvények betartásával, hanem azok megsértésével foglalkozik” – kommentálta a Newsru.com szerint a Központi Választási Bizottság elnökhelyettese a történteket.

A választáson Vlagyimir Putyinon kívül hat jelölt indul. A már említett, a 90-es évek meghatározó gazdaságpolitikusaként ismert Javlinszkij, a populista Orosz Liberális Demokrata Párt majdnem örökös elnökjelöltje, Vlagyimir Zsirinovszkij, az Orosz Föderáció Kommunista Pártjától a közelmúltig ismeretlen Pavel Grugyinyin, három parlamenten kívüli párt egy-egy jelöltje és a legismertebb politikus-celeb-műsorvezető Kszenyija Szobcsak.

Putyin keresztapa?

Szobcsak megjelenése egyébként is pikáns, mert újságíróként ugyan kritikus kérdéseket tesz fel Putyinnak, ám az elnök egykor családi barát volt. Szobcsak édesapja volt ugyanis Szentpétervár polgármestere a 90-es évek elején, az ő beusztottja volt az NDK-ból visszatért Putyin, aki a mai napig mentorának tartja a néhai Anatolij Szobcsakot. Legutóbb még az is felmerült, hogy Putyin Kszenyija keresztapja. Ezt Szobcsak visszautasította, de elismerte, hogy amikor 12 éves korában megkeresztelték, Putyin is jelen volt.

 A 35 éves Szobcsak indulását sokan úgy tekintik, hogy ezzel valójában a Kremlnek tesz szívességet, mert valamennyire lenyugtatja azokat, akik hiányolnák a legmeghatározóbb ellenzéki politikust, Alekszej Navalnijt, akinek indulását megakadályozta a a CIK arra hivatkozva, hogy a korrupciófeltárással népszerűvé vált politikus elleni sikkasztásos ítélet ezt nem teszi lehetővé.

Jó testvér figyel  

A választóhelyeket 2012 óta bekamerázzák, szabadon figyelhető maga az urna és a bizottság, ami technikailag megnehezíti a szavazatok illegális beszórását az urnába.

"Ma már inkább a teljes jegyzőkönyv meghamisítása a reális opció. Azt, hogy azzal mi történik, mire eljut a központi választási bizottsághoz, már nem tudják követni a megfigyelők" - mondta korábban az Indexnek Sztyepan Szulaksin. A matematikus-fizikus, aki az első orosz parlament képviselője volt, majd Jelcin és Putyin kritikusaként létrehozta saját politikai társadalmi intézetét, úgy véli, a választás nem tükrözi a valós társadalmi helyzetet. Szulaksin is kitért arra a korábbi anomáliára, hogy minél nagyobb a részvételi arány, annál nagyobb arányban szokott győzni a parlamenti választásokon a kormánypárt, az elnökválasztáson  Putyin – vagy 2008-ban az őt négy évre készséggel helyettesítő Medvegyev. 

Az eredmények ilyen szempontú vizsgálata azonban csak később lehetséges.

Kszenyija Szobcsak viszont – nem oszlatva ezzel azok gyanúját, akik szerint a Kreml jó néven vette az indulását – sietett leszögezni, hogy nem volt számottevő csalás a választáson.

Ezúttal nyugati megfigyelők is voltak: A Putyin közvetlen közelében hosszú éveken át dolgozó Andrej Kolesznyikov, a Kommerszant újságírója erről maga is meggyőződhetett az elnök szavazatának leadásakor. Kolesznyikov azonban megjegyezte, hogy a megfigyelők mind a Vlagyimir Putyint potenciális szövetségesüknek tekintő Északi Ligától jöttek és egyikük sem tud oroszul. A megfigyelők azonban biztosították őt arról, hogy itt választási csalás nem történhet – más kérdés, hogy erre nem is abban a választóhelyiségben kell számítani, ahol maga az elnök is voksol. Putyin Kolesznyikovnak megvallotta, nem esett nehezére saját magára szavazni, hiszen őszintén hisz az általa meghirdetett programban.

Navalnijnak igaza volt

A felmérések alapján második helyre esélyes Pavel Grugyinyin már nem volt annyira elégedett a választás lebonyolításával, mint Szobcsak. A KPRF jelöltje – ez a pozíció egyébként garancia a második helyre az orosz választásokon – egyenesen azt mondta: ez volt az egyik legtisztességtelenebb választás. „Navalnijnak igaza volt, kétszer-háromszor is lehetett szavazni, erre vannak adatok Moszkva megyéből” –idézte őt a Newsru.com. Navalnij szerint lehetőséget ad a többszöri szavazásra, hogy a választópolgárok jelezhetik előre, ha máshol akarnak szavazni. Az igényt több helyre is benyújtotta ugyanaz a személy, is mindháromra pecsétes igazolást kapott, hogy aznap ott szavazhat. "Egységes, országos névjegyzék hiján nem is ellenőrizhető, hogy az illető többször szavazott-e" – mondta Navalnij az erről szóló videóban.  A lakhelytől távoli szavazás lehetőségét az elnökválasztásra több mint négymillió ember igényelte.

Külföldön 145 ország képviseletén szavazhattak az Oroszországtól távolabb élők, vagy épp a szavazás napján külföldön tartózkodók. „Bementem a kulturális központba szavazni. Megnézték az útlevelem, aztán a lakcímemet az oldalsó asztalnál ülő néni leírta egy papírra, de közben azt mondta, hogy az igazából mindegy. Úgy tűnik, szavazhattam volna két helyen is, ha reggel Debrecenben kezdek" – mondta egy választó, aki a szavazás napján Budapesten volt. Szerinte ez épp azt a gyanút erősíti, amiről Navalnij is beszélt.

Krím először szavazott

Az elnökválasztások általában március elejére esnek, ezúttal egy törvénymódosítás tette lehetővé, hogy ez épp március 18-ra essen. A kezdeményezés nem lehetett véletlen, hiszen így az elnökválasztás pont arra a napra esett, amikor Oroszország egyoldalúan, a maga részéről hivatalosan is magához csatolta a Szovjetunió felbomlása után Ukrajna részét képező félszigetet.