Csilla, Noémi
10 °C
28 °C

Kim Dzsongun hat év után előlépett Észak-Koreából

000 13B6OU
2018.03.28. 22:56

Az elmúlt napokban mindenki azt találgatta, hogy vajon maga Kim Dzsongun járt-e kétnapos látogatáson Pekingben, miután a kínai főváros pályaudvarán megjelent egy jellegzetes olívzöld, az oldalán sárga csíkos különvonat, amilyenhez hasonlót használtak korábban az észak-koreai diktátorok külföldi, jellemzően Kínába és Oroszországba vezető útjaikon. Szerdára virradó éjjel vált biztossá és hivatalossá, hogy valóban Kim Dzsongun utazott Pekingbe, ami az észak-koreai diktátor első külföldi útja volt, mióta 2011 decemberében hatalomra került.

A pekingi látogatás fontos felkészülési lépés lehetett az áprilisi Korea-közi csúcstalálkozó, és a Donald Trump és Kim Dzsongun között tervezett tárgyalás előtt. Az elmúlt években relatív mélypontra jutott kínai-észak-koreai kapcsolatok után most először találkozott egymással a magát nemrég Kína örökös elnökének bebetonozó Hszi Csin-ping, és Kim Dzsongun, ami mindkét vezetőnek érdekében állt.

Kim különvonata tartotta lázban Pekinget

Kim vonata még vasárnap érkezett meg a pekingi pályaudvarra, de hétfőn kezdtek el terjedni az erről készült képek, amiket először főként a japán média kapott fel. Aztán kiszúrták, hogy komoly biztonsági intézkedéseket vezettek be a Diaoyutai vendégház környékén – ami azért érdekes, mert korábban itt szálltak meg a Pekingbe látogató észak-koreai vezetők és itt tartották egyébként a végül kudarcba fulladt hatoldalú tárgyalásokat is Észak-Korea atomprogramjáról a 2000-es években –, egy autókonvoj miatt pedig az Ég Templomának egy részét is lezárták.

A feltűnő vonat végül kedd délután elhagyta a pályaudvart, majd pedig Kínát. Abban már a vonat megjelenéséből, és az azt követő lezárásokból is minden szakértő egyetértett, hogy a Kim család egyik prominense, és szinte biztosan maga Kim Dzsongun utazott Pekingbe, ugyanis más magas rangú tisztviselők feltehetően magángéppel, és kevesebb felhajtás mellett érkeztek volna Kínába. Rajta kívül kizárólag azt tartották volna elképzelhetőnek, hogy a phjongcshangi téli olimpián is az északi küldöttséget vezető húga, Kim Jodzsong volt a magas rangú küldött.

Ahogy apja, Kim Dzsongil korábbi útjainál is jellemző volt, csak az észak-koreai diktátor távozása után erősítették meg a kínai és észak-koreai hírügynökségek, hogy Kim Dzsongun találkozott Pekingben Hszi Csin-pinggel. Az állami sajtó beszámolója szerint Kim a kínai elnök meghívására érkezett nemhivatalos látogatásra, de ennek ellenére hivatalos protokollt, vörös szőnyeges fogadtatást és állami bankettet kapott. Kimet felesége, Ri Szoldzsu is elkísérte Pekingbe.

Kim megerősítette Hszi Csin-pingnek, hogy kész felhagyni az atomprogramjával, de csak megfelelő feltételek mellett. „A Koreai-félsziget atommentesítésének problémája megoldható, ha Dél-Korea és az Egyesült Államok jó szándékkal reagál az erőfeszítéseinkre, és megteremti a béke és a stabilitás légkörét" – mondta Kim Dzsongun. A kínai állami hírügynökség úgy tudósított, hogy Kim Dzsongun azért utazott, hogy személyesen informálja a kínai elnököt „a gyors diplomáciai változásokról", és meg akarta erősíteni a hagyományos kínai-észak-koreai jó kapcsolatokat. Hszi cserébe elfogadta Kim Dzsongun meghívását Észak-Koreába, egyelőre annyit mondtak, hogy „egy alkalmas időpontra".

A Fehér Ház bejelentette, hogy kedden értesítették őket a találkozóról. Az Egyesült Államok a maximális nyomásgyakorlásnak nevezett politikájuk sikereként értékelte Kim pekingi látogatását is. Trump is reagált a Twitterén, azt írta, Hszi nagyon jónak nevezte a találkozóját Kimmel, aki megerősítette, hogy kész az amerikai elnökkel is leülni:

A szöuli országegyesítési minisztérium pozitívan értékelte a Phenjan és Peking közötti javuló kapcsolat jeleit, szerintük ez segíteni fogja a phenjani atomprogram körüli vita megoldását és a béke megteremtését a Koreai-félszigeten. Abe Sindzó japán miniszterelnök azt mondta, Tokió részletes beszámolót kér Pekingtől a megbeszélésről. Hangsúlyozta, hogy Phenjannak teljes mértékben és visszafordíthatatlanul fel kell adnia nukleáris és rakétaprogramját.

Először találkozott Hszi és Kim

Többen emlékeztettek rá, hogy Kim Dzsongil először 2000-ben járt Kínában, ahol pont a két Korea első csúcstalálkozója előtt néhány hónappal találkozott Csiang Cö-min akkori elnökkel. Most Kim Dzsongun első külföldi útja szintén Kínába vezetett, éppen úgy hat évvel apja halála után.

Az út szimbolikus volt hetekkel azelőtt, hogy az év eleje óta megkezdődött enyhülés jegyében Kim Dzsongun április végén a harmadik Korea-közi csúcstalálkozón tárgyalni fog Mun Dzsein dél-koreai elnökkel, és májusban tervben van egy történelmi találkozója Donald Trump amerikai elnökkel is. Külföldi szakértők már korábban is azon spekuláltak, hogy Kim még ezek előtt valamikor minden bizonnyal találkozni fog Hszi Csin-ping kínai elnökkel is.

Kína lényegében Észak-Korea egyetlen fontos külföldi támasza, de a két ország között azért nem volt felhőtlen a viszony az elmúlt években. Kim Dzsongun hatalmának megszilárdításának része volt, hogy az észak-koreai vezetésből eltávolította a Kínához túlságosan közelinek ítélt embereket, köztük a 2013-ban kivégeztetett nagybátyját, Csang Szongtheket. Kína emellett az észak-koreai atomkísérleteket sem nézte jó szemmel, a pártlapokban érkező bírálatokra válaszul viszont Phenjan többször is látványosan Pekingnek fontos pillanatokra, például a Kínában tartott 2016-os G20-csúcs idejére időzített rakétateszteket.

Miután pedig 2017-ben minden korábbinál jobban felpörgött Észak-Korea rakéta- és atomprogramja, az Egyesült Államok nyomására Kína is a korábbiaknál keményebb szankciókat támogatott Phenjannal szemben. Habár voltak jelei, hogy Kína számos területen nem vezette be teljes mértékben, vagy megkerülhette a szankciókat, de az Egyesült Államok az ENSZ-szankciókkal fokozta Észak-Korea elszigetelését.

Mindenki tudni akarta a másik szándékait

Csoma Mózes Korea-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa szerint az elmúlt évek során a kínai-észak-koreai kapcsolatok ugyan relatív mélypontra jutottak, most azonban mindkét félnek alapvető érdekei fűződnek a viszony javításához.

A pekingi látogatás elsősorban a májusra tervezett Trump-Kim csúcstalálkozó szempontjából fontos, ugyanis a phenjani rezsim azt szeretné demonstrálni az amerikaiaknak, hogy Kim Dzsongun nem „egyedül" vesz részt a találkozón, hanem maga mögött tudhatja hagyományos szövetségesét is. Arról is szó eshetett, hogy milyen tapasztalatai voltak a kínai elnöknek a korábbi találkozóikon Trumppal, és milyen forgatókönyvek következhetnek, ha esetleg a diplomáciai tárgyalások nem járnak eredménnyel.

Csoma megemlítette azt is, hogy Kim hét évvel ezelőtti hatalomra jutását követően nem véletlenül kerülte sokáig a külföldi államfőkkel-politikusokkal való találkozókat. Az elmúlt évek során ugyanis a fiatal észak-koreai vezető még kevésbé rutinosan vett volna részt az ilyen találkozókon, ráadásul Kim „image-építése" sem fejeződött még be. Az utóbbinak egyaránt részét képezték az ismételt erődemonstrációk és az észak-koreai főváros új modern lakónegyedei, tehát a háborús retorika és a gazdasági modernizáció együttes hangsúlyozása.

A CNN-nek nyilatkozó elemzők azt emelték ki, hogy Kína ugyan nyilvánosan régóta azt hangoztatta, hogy Észak-Koreának és az Egyesült Államoknak kell tárgyalnia egymással, azonban az elmúlt hetekben, hónapokban megindult enyhülési folyamatban kicsit háttérbe szorult. Hszi azonban egyértelműen jelezte a mostani találkozóval is, hogy egyáltalán nem csak a partvonalról szeretné szemlélni a Koreai-félsziget körüli történéseket.

Csütörtökön fognak találkozni a két Korea képviselői, hogy megbeszéljék a Korea-közi csúcstalálkozó részleteit, Hszi pedig feltehetően tudni akarta Kim Dzsongun pontos szándékait. A Koreai-félsziget körül kialakult feszült helyzetben az sem mellékes, hogy korábban még soha nem találkoztak személyesen, ami azért sem maradhatott tovább el, mert a kínai parlament nemrég megszavazta, hogy Hszi Csin-ping lényegében élete végéig Kína elnöke maradhasson.

Megint visszanyúltak a páncélvonathoz

Az út egyik érdekessége volt a vonat is, ami elsőre talán szokatlan közlekedési eszköznek tűnhet egy ilyen látogatáshoz, hiszen még Dadong határvárosból is 12-14 óra eljutni így Pekingbe, de valójában Kim Dzsongun apja, és már a nagyapja is hagyományosan vonattal utazott külföldre. Ezért ennek megvan a hagyománya az észak-koreai vezetésben, Kim elődjei egy jól bevált, páncélozott vonattal és hetekig tartó utakkal hívták fel magukra a figyelmet.

Ezek az utak nem mindig voltak nyilvánosak, megválogatták, mikor akartak feltűnést kelteni, máskor viszont csak azután jelentették be őket, hogy már véget értek, vagy éppen végleg titokban maradtak. Most azt feltételezik, hogy a Kim Dzsongil által is használt egyik páncélvonat, vagy annak felújított változata járta meg Pekinget. A Kim család saját bejáratú Orient Expresszének egyik vagonának mása ki van állítva Phenjanban annál a mauzóleumnál, ahol Kim Ir Szent és Kim Dzsongilt eltemették.

A Csoszon Ilbo japán lap szerint a feltűnés mellett nyilván a paranoia miatt is használt vonatokat kívülről golyóálló borítás védi, belül viszont a legmodernebb technikával vannak felszerelve, műholdas telefon, a legújabb tévék vannak felállítva a kocsikban berendezett konferenciaszobákban, társalgókban. Dél-koreai beszámolók szerint Észak-Koreának összesen 90 ilyen átalakított vasúti kocsija van, a külföldi utak alatt pedig általában három vonat halad konvojban nagyjából 60 km/h-s sebességgel. Az első vonat ellenőrzi, hogy minden rendben van-e a sínekkel, utána jön a diktátor vonata, majd pedig egy harmadik a kísérőknek.

Kim Ir Szen Budapestig is eljutott

Az észak-koreai vezetők vonatútjai régre nyúlnak vissza, Kim Ir Szen először 1982-ben érkezett így Kínába. Az észak-koreai rezsim alapítója utoljára 1984-ben járt igazán nagy úton, akkor egészen Kelet-Európába, köztük még Magyarországra is eljutott. Budapesten találkozott Kádár Jánossal, és több száz ünneplő tüntetőt szerveztek a parlament elé, akik éljenezve fogadták az észak-koreai vezetőt.

Kim Ir Szen sem rajongott túlzottan a repülésért, de Kim Dzsongil egy 70-es évekbeli helikopterbalesete miatt kifejezetten a páncélvonatot választotta. Kim Dzsongil először 1983-ban, még Kim Ir Szen kijelölt utódjaként használta a páncélvonatot, ez volt egyébként az egyetlen olyan alkalom, amikor nem az aktuális vezető ment vele külföldre.

Kim Dzsongil már észak-koreai vezetőként hat évvel apja halála után, 2000-ben utazott először Kínába, az említett Korea-közi csúcs előtt. 2001-ben járt Oroszország európai részén is, a több hétig tartó utazás arról is ismert maradt, hogy még a szibériai részen lövések érték a vonatot, de kárt nem okoztak benne. Konsztantyin Pulikovszki orosz tisztviselő elkísérte erre az útra, visszaemlékezései szerint a vagonokban bőven volt drága francia bor, és még karaoke is az utazás alatt.

Az észak-koreai vezető érkezésekor a moszkvai pályaudvart és környékét teljesen lezárták, és ellentüntetők sem fogadták az orosz fővárosban, egyedül a lezárt Vörös térre tévedő kóbor kutya okozott kisebb bonyodalmat. A biztonsági intézkedésekre pedig az volt jellemző, hogy még az oroszoknak sem engedték meg, hogy feltöltsék a vonat vízkészleteit, ezt kizárólag az észak-koreaiak tehették meg.

Kim Dzsongil 2009-es útjánál Szibériában egész településeken rendelték el, hogy mindenki maradjon otthon, és csak akkor engedték előjönni az embereket, ha már áthaladt a vonat. Nem sokkal halála előtt, 2011 augusztusában is járt Oroszország távol-keleti részén, Vlagyivosztok környékét kereste fel páncélvonatával. Az úton több településen is megálltak, ilyenkor a helyi népviseletbe öltözött lányok fogadták őket, az orosz hagyományoknak megfelelően sóval és kenyérrel.

Kim Dzsongunt repülőkkel mutatja a propaganda

Kim Dzsongilnak a Guardian szerint hat privát luxusvonata volt belföldi használatra is, és országszerte húsz állomást is felépítettek kifejezetten az ő kedvéért. Azt nem tudni, hogy Kim Dzsongun mennyit jár vonattal Észak-Koreán belül, ő viszont apjával ellentétben kifejezetten szereti a repülős utazásokat.

Az észak-koreai propagandagépezet rendszeresen be is számol a belföldi repüléseiről, a le- és felszálláskor is készítenek propagandafotókat. Olyanokat is bemutattak már, amiken beült a másodpilóta székébe, máskor pedig a földön várakozó vadászgépeket tekintett meg. Korábban ezekből kiindulva azt találgatták, hogy Kim Dzsongun lesz az, aki előbb-utóbb szakítani fog elődjei páncélvonatával.