Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Ha időben beadta a menedékkérelmet, nem akadály a nagykorúság

2018.04.12. 14:05
Élhetnek családegyesítési jogukkal azok a menekültek, akik kiskorúként, kísérő nélkül érkeztek Európába, és a menedékjogi eljárásuk ideje alatt töltötték be a 18. életévüket. Így döntött az Európai Bíróság.

Az ügy előzménye, hogy egy 17 éves, kísérő nélküli eritreai állampolgár menedékkérelmet nyújtott be 2014-ben Hollandiában, amit jóvá is hagytak, a csaknem fél évig tartó eljárás alatt azonban a kérelmező nagykorúvá vált, és erre hivatkozva elutasították családegyesítési kérelmét, melynek keretében szülei és három testvére is megkaphatta volna az ideiglenes tartózkodási engedélyt, írja az MTI.

A vonatkozó uniós irányelv értelmében a tagállamok a kísérő nélküli kiskorú menekültek esetében további feltételek alkalmazása nélkül engedélyezik az „első fokú, egyenes ági felmenő rokonok beutazását és tartózkodását”.

Csütörtöki ítéletében a luxembourgi testület megállapította, hogy a hatályos szabályozás szerint kiskorúnak számít, aki még nem töltötte be a 18. életévét, amikor benyújtotta menedékjogi kérelmét valamely tagállamban, attól függetlenül, hogy az eljárás során nagykorúvá válik-e, vagy sem.

Veszélyeztetné a családegyesítési jog hatékony érvényesülését, ha azt attól tennék függővé, hogy milyen gyorsan dolgozzák fel a kérelmeket az illetékes nemzeti hatóságok. Ez ellentétes lenne ezen irányelv céljával, valamint az egyenlő bánásmód és a jogbiztonság elvével is.

A bíróság ugyanakkor kijelentette, hogy

ilyen helyzetben a családegyesítés iránti kérelmet főszabály szerint észszerű határidőn belül kell benyújtani, nevezetesen három hónapon belül azon időponttól kezdődően, amikor az érintettet menekültként elismerték.

A most is alkalmazott, előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagországok bíróságai a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az EU bírósága elé. Utóbbi azonban nem dönti el a jogvitát, az a tagállami bíróság feladata, hogy az ügyet a luxembourgi ítélet alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más tagállami bíróságokat is köti.

Ha kíváncsi arra, hogy Magyarországon mi a helyzet, kattintson erre a cikkre>>>