Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Tüntetések söpörték el Örményország erős emberét

K  AP20180422154
Armen Grigoryan
Zsigmond Benedek
2018.04.23. 14:49
Úgy tűnt, erővel kézben tartja a helyzetet, végül mégis lemondásra kényszerült Örményország kormányfője, Szerzs Szargszjan. A hétvégén a tüntetések alatt még mint 300 embert vett őrizetbe a rendőrség. Hétfőn Jereván legnagyobb terén ismét 160 ezres tömeg gyűlt össze lemondást követelve. Ekkorra a rendőrség már előállította Nikol Pasinjan parlamenti képviselőt, a hetek óta tartó tüntetéssorozat kezdeményezőjét, aki vasárnap reggel még Szerzs Szárgszján miniszterelnökkel folytatott rövid, ám eredménytelen tárgyalást. A fordulópontot az jelenthette, hogy a hadseregből is egyre többen támogatták a tiltakozókat.

Március vége óta tartanak Örményországban azok a tömegmegmozdulások, amelyeket az Állampolgári Szerződés nevű ellenzéki párt és más civil szervezetek kezdeményeztek Szerzs Szargszjan jelenlegi kormányfő lemondatásáért.

A tiltakozások hétfőre értek be: a hatalmát az államfőiből a kormányfőibe menteni igyekvő Szargszjan végül lemondott. Ekkor a 160 ezres tiltakozások mellé már a hadseregből is többen odaálltak, ami döntő lehetett abban, hogy a kormányfő végül lemondott.

Jerevánban karneváli hangulatban ünnepli a tömeg Szargszjan távozását, ami itt élőben követhető:

Az erős ember útja a végtelen hatalomig

A három tenger mosta régi nagyság országa

A három dél-kaukázusi állam közül Örményország van a legnehezebb helyzetben a Szovjetunió széthullása óta. A gyorsan növekvő, 9,4 milliós Azerbajdzsán kőolaj- és földgázkészletei révén gyarapodott, de a népességében szintén csökkenő, 3,7 milliós Grúzia is nagyobb gazdasági növekedést tudott felmutatni, mint az energiahordozókban szegény, tengertől elzárt, Hegyi-Karabah hovatartozása feletti vitái miatt Azerbajdzsánnal és Törökországgal kibékíthetetlen viszonyban lévő Örményország. 

Az egy főre eső GDP 9 ezer dollár, a magyarországinak alig harmada. Grúziában 10, Azerbajdzsánban 17 ezer dollár.

A csaknem háromezer éves történelmére büszke, első keresztény állam – amely egykor a Fekete- a Kaszpi- és a Földközi-tenger partjáig is elért, ha nem is egyszerre – posztszovjet történetében nem tud sok sikert felmutatni: világszerte élő diaszpórái rendkívül fontosak – az Egyesült Államokban is fontos ajtókat nyitnak meg – Örményország azonban etnikai, vallási, geopolitikai helyzeténél fogva szűk mozgástérrel rendelkezett, és jó ideje Oroszország gazdasági befolyása alatt áll, ahol szintén jelentős az örmény kisebbség.

A gázszolgáltatótól a távközlési cégig a legtöbb fontos vállalat orosz érdekeltség.

Emellett Örményország a Független Államok Közösségének tagja, és egy rövid kitérő után része lett a moszkvai vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB).

Szargszjan távozása azonban akár Moszkva érdekeit is sértheti, egyelőre azonban a Kreml közölte: nincs ok és szándék sem arra, hogy bármi módon beavatkozzanak az örményországi eseményekbe.

Szerzs Szargszjan 2008 óta vezetője az országnak. Félelnöki rendszerben – a végrehajtó hatalom birtokosaként – töltötte be az elnöki pozíciót két ötéves cikluson keresztül, a második idén áprilisban járt le. A második ciklusa közben, még 2015-ben az országban népszavazást tartottak a parlamentáris rendszerre való áttérésről, valamint arról, hogy az új rendszer az elnök ciklusának végén, azaz most lép életbe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elnöki jogkörök – végrehajtó hatalom, a hadsereg tényleges főparancsnoka – 2018 áprilisától átkerülnek a miniszterelnökhöz.

A hárommilliós Örményország választási rendszerét átalakították, a parlamenti képviselők számát lecsökkentették 105-re, megnehezítve az ellenzéki pártok bejutását. A választókerületek határait úgy húzták meg, hogy az a kormánypárti képviselők bejutásának kedvezzen. Az örmény-grúz határ grúz oldalán élő örmények szintén választójogot kaptak, ők is a kormánypártot erősítik voksaikkal.

Senkit sem lepett meg, hogy április 17-én a nagy parlamenti többséggel bíró kormánypárt kormányfővé választotta Szerzs Szargszjant. A legfeljebb két ciklusig tartható államfői poszttal szemben a miniszterelnököt bármennyiszer újraválaszthatják.

A külföldi megfigyelők szerint a 2015-ös népszavazáson példátlan mértékű csalás történt. Kritikusok szerint a volt államfő ezzel a lépéssel beláthatatlan időre kívánta bebetonozni hatalmát, ezúttal kormányfőként.

Nőtt az elégedetlenség

Az örményországi elnökválasztásokat az utóbbi évtizedekben mindig tömegdemonstrációk kísérték: mivel a választásokon lehetetlenség volt leváltani a kormányt, az ellenzék a szavazók utcára vitelével próbálkozott, ám mindannyiszor sikertelenül.

Mivel azonban a jelenlegi alkotmány értelmében Szerzs Szargszjan közvetlen választás nélkül kapta meg a végrehajtói és katonai hatalmat, ráadásul újraválaszthatósági korlát nélkül, a Nikol Pasinjan vezette Állampolgári Szerződés párt és más ellenzéki szervezetek még az elnöki mandátum lejárta előtt nagyszabású akciókat és polgári engedetlenségi mozgalmat kezdeményeztek.

Március 31-én a Jerevántól 125 km-re levő Gümri városából gyalogos menet indult a fővárosba. A tüntető menet érintette Örményország nagyobb városait: Szpitak, Vanadzor, Dilidzsan, Szevan, Hrazdan, Abovjan. Április 13-án érkezett meg a fővárosba, ahol estétől folytatódott a demonstráció. Másnap, szombaton a tiltakozók behatoltak az Állami Rádió épületébe, ahol megszakadt az adás, de végül beolvasták az ellenzék követeléseit. A tüntetők barikádokat építettek Jereván legnagyobb terén.

A tiltakozó tömeg hétfőre tízezresre duzzadt, a rendőrség könnygázt és füstgránátot vetett be a tüntetők ellen. Kedden az ellenzék blokád alá vette a főbb állami épületeket, a közlekedés megbénult a fővárosban. A rendőrség megkezdte a tüntetők elkülönítését a tömegből és több tucat embert őrizetbe vett. Közben az egyetemisták is bojkottálni kezdték az órákat, a polgári engedetlenség egyre szélesebb rétegekre terjedt ki.

319 embert tartanak fogva

Április 21-én, szombaton újabb több tízezres tüntetés következett, tiltakozók tucatjait állítottak elő ismét. Szargszjan – ekkor már kormányfőként – kétoldalú találkozóra hívta Nikol Pasinjant, amit az utóbbi elfogadott. A találkozó vasárnap reggel volt a jereváni Marriott Hotelban. A sajtónyilvánosság előtt folytatott, összesen pár percet tartó beszélgetés során Pasinjan a miniszterelnöki székből való békés távozás menetéről szeretett volna egyeztetni Szargszjannal, miután szerinte az elmúlt hetek megmozdulásai nyomán a tényleges hatalmi viszonyok megváltoztak az ellenzék javára. A kormányfő az ajánlatot elutasította, ultimátumnak nevezte, majd az események további menetére vonatkozóan minden felelősséget Pasinjanra hárított. Válaszul Pasinjan a jelenlevő sajtó csatornáin keresztül arra szólított, hogy a tiltakozók kétszeres lendülettel folytassák a polgári engedetlenséget.

Nem sokkal ezután letartóztatták Pasinjánt és két képviselőtársát. Az este 7 órára meghirdetett békés tüntetést már nélkülük tartották az egymilliós Jerevánban. A résztvevők száma becslések szerint százezer körül mozgott. Vasárnap estig az előállított, előzetesbe került és letartóztatott emberek száma a Hetq.am oknyomozó portál szerint elérte a 319-et. Ekkor még úgy tűnt, Szargszjan képes lesz tartani pozícióit, ám ez elig fél nappal később szertefoszlott a Dél-Kaukázus legszegényebb országában.