Fülöp, Evelin
15 °C
27 °C

Tüntetések söpörték el Örményország erős emberét

K  AP20180422154
Armen Grigoryan
Zsigmond Benedek
2018.04.23. 14:49
Úgy tűnt, erővel kézben tartja a helyzetet, végül mégis lemondásra kényszerült Örményország kormányfője, Szerzs Szargszjan. A hétvégén a tüntetések alatt még mint 300 embert vett őrizetbe a rendőrség. Hétfőn Jereván legnagyobb terén ismét 160 ezres tömeg gyűlt össze lemondást követelve. Ekkorra a rendőrség már előállította Nikol Pasinjan parlamenti képviselőt, a hetek óta tartó tüntetéssorozat kezdeményezőjét, aki vasárnap reggel még Szerzs Szárgszján miniszterelnökkel folytatott rövid, ám eredménytelen tárgyalást. A fordulópontot az jelenthette, hogy a hadseregből is egyre többen támogatták a tiltakozókat.

Március vége óta tartanak Örményországban azok a tömegmegmozdulások, amelyeket az Állampolgári Szerződés nevű ellenzéki párt és más civil szervezetek kezdeményeztek Szerzs Szargszjan jelenlegi kormányfő lemondatásáért.

A tiltakozások hétfőre értek be: a hatalmát az államfőiből a kormányfőibe menteni igyekvő Szargszjan végül lemondott. Ekkor a 160 ezres tiltakozások mellé már a hadseregből is többen odaálltak, ami döntő lehetett abban, hogy a kormányfő végül lemondott.

Jerevánban karneváli hangulatban ünnepli a tömeg Szargszjan távozását, ami itt élőben követhető:

Az erős ember útja a végtelen hatalomig

A három tenger mosta régi nagyság országa

A három dél-kaukázusi állam közül Örményország van a legnehezebb helyzetben a Szovjetunió széthullása óta. A gyorsan növekvő, 9,4 milliós Azerbajdzsán kőolaj- és földgázkészletei révén gyarapodott, de a népességében szintén csökkenő, 3,7 milliós Grúzia is nagyobb gazdasági növekedést tudott felmutatni, mint az energiahordozókban szegény, tengertől elzárt, Hegyi-Karabah hovatartozása feletti vitái miatt Azerbajdzsánnal és Törökországgal kibékíthetetlen viszonyban lévő Örményország. 

Az egy főre eső GDP 9 ezer dollár, a magyarországinak alig harmada. Grúziában 10, Azerbajdzsánban 17 ezer dollár.

A csaknem háromezer éves történelmére büszke, első keresztény állam – amely egykor a Fekete- a Kaszpi- és a Földközi-tenger partjáig is elért, ha nem is egyszerre – posztszovjet történetében nem tud sok sikert felmutatni: világszerte élő diaszpórái rendkívül fontosak – az Egyesült Államokban is fontos ajtókat nyitnak meg – Örményország azonban etnikai, vallási, geopolitikai helyzeténél fogva szűk mozgástérrel rendelkezett, és jó ideje Oroszország gazdasági befolyása alatt áll, ahol szintén jelentős az örmény kisebbség.

A gázszolgáltatótól a távközlési cégig a legtöbb fontos vállalat orosz érdekeltség.

Emellett Örményország a Független Államok Közösségének tagja, és egy rövid kitérő után része lett a moszkvai vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB).

Szargszjan távozása azonban akár Moszkva érdekeit is sértheti, egyelőre azonban a Kreml közölte: nincs ok és szándék sem arra, hogy bármi módon beavatkozzanak az örményországi eseményekbe.

Szerzs Szargszjan 2008 óta vezetője az országnak. Félelnöki rendszerben – a végrehajtó hatalom birtokosaként – töltötte be az elnöki pozíciót két ötéves cikluson keresztül, a második idén áprilisban járt le. A második ciklusa közben, még 2015-ben az országban népszavazást tartottak a parlamentáris rendszerre való áttérésről, valamint arról, hogy az új rendszer az elnök ciklusának végén, azaz most lép életbe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elnöki jogkörök – végrehajtó hatalom, a hadsereg tényleges főparancsnoka – 2018 áprilisától átkerülnek a miniszterelnökhöz.

A hárommilliós Örményország választási rendszerét átalakították, a parlamenti képviselők számát lecsökkentették 105-re, megnehezítve az ellenzéki pártok bejutását. A választókerületek határait úgy húzták meg, hogy az a kormánypárti képviselők bejutásának kedvezzen. Az örmény-grúz határ grúz oldalán élő örmények szintén választójogot kaptak, ők is a kormánypártot erősítik voksaikkal.

Senkit sem lepett meg, hogy április 17-én a nagy parlamenti többséggel bíró kormánypárt kormányfővé választotta Szerzs Szargszjant. A legfeljebb két ciklusig tartható államfői poszttal szemben a miniszterelnököt bármennyiszer újraválaszthatják.

A külföldi megfigyelők szerint a 2015-ös népszavazáson példátlan mértékű csalás történt. Kritikusok szerint a volt államfő ezzel a lépéssel beláthatatlan időre kívánta bebetonozni hatalmát, ezúttal kormányfőként.

Nőtt az elégedetlenség

Az örményországi elnökválasztásokat az utóbbi évtizedekben mindig tömegdemonstrációk kísérték: mivel a választásokon lehetetlenség volt leváltani a kormányt, az ellenzék a szavazók utcára vitelével próbálkozott, ám mindannyiszor sikertelenül.

Mivel azonban a jelenlegi alkotmány értelmében Szerzs Szargszjan közvetlen választás nélkül kapta meg a végrehajtói és katonai hatalmat, ráadásul újraválaszthatósági korlát nélkül, a Nikol Pasinjan vezette Állampolgári Szerződés párt és más ellenzéki szervezetek még az elnöki mandátum lejárta előtt nagyszabású akciókat és polgári engedetlenségi mozgalmat kezdeményeztek.

Március 31-én a Jerevántól 125 km-re levő Gümri városából gyalogos menet indult a fővárosba. A tüntető menet érintette Örményország nagyobb városait: Szpitak, Vanadzor, Dilidzsan, Szevan, Hrazdan, Abovjan. Április 13-án érkezett meg a fővárosba, ahol estétől folytatódott a demonstráció. Másnap, szombaton a tiltakozók behatoltak az Állami Rádió épületébe, ahol megszakadt az adás, de végül beolvasták az ellenzék követeléseit. A tüntetők barikádokat építettek Jereván legnagyobb terén.

A tiltakozó tömeg hétfőre tízezresre duzzadt, a rendőrség könnygázt és füstgránátot vetett be a tüntetők ellen. Kedden az ellenzék blokád alá vette a főbb állami épületeket, a közlekedés megbénult a fővárosban. A rendőrség megkezdte a tüntetők elkülönítését a tömegből és több tucat embert őrizetbe vett. Közben az egyetemisták is bojkottálni kezdték az órákat, a polgári engedetlenség egyre szélesebb rétegekre terjedt ki.

319 embert tartanak fogva

Április 21-én, szombaton újabb több tízezres tüntetés következett, tiltakozók tucatjait állítottak elő ismét. Szargszjan – ekkor már kormányfőként – kétoldalú találkozóra hívta Nikol Pasinjant, amit az utóbbi elfogadott. A találkozó vasárnap reggel volt a jereváni Marriott Hotelban. A sajtónyilvánosság előtt folytatott, összesen pár percet tartó beszélgetés során Pasinjan a miniszterelnöki székből való békés távozás menetéről szeretett volna egyeztetni Szargszjannal, miután szerinte az elmúlt hetek megmozdulásai nyomán a tényleges hatalmi viszonyok megváltoztak az ellenzék javára. A kormányfő az ajánlatot elutasította, ultimátumnak nevezte, majd az események további menetére vonatkozóan minden felelősséget Pasinjanra hárított. Válaszul Pasinjan a jelenlevő sajtó csatornáin keresztül arra szólított, hogy a tiltakozók kétszeres lendülettel folytassák a polgári engedetlenséget.

Nem sokkal ezután letartóztatták Pasinjánt és két képviselőtársát. Az este 7 órára meghirdetett békés tüntetést már nélkülük tartották az egymilliós Jerevánban. A résztvevők száma becslések szerint százezer körül mozgott. Vasárnap estig az előállított, előzetesbe került és letartóztatott emberek száma a Hetq.am oknyomozó portál szerint elérte a 319-et. Ekkor még úgy tűnt, Szargszjan képes lesz tartani pozícióit, ám ez elig fél nappal később szertefoszlott a Dél-Kaukázus legszegényebb országában.