Hella
16 °C
28 °C

Az egész világ azt figyeli, ahogy Kim Dzsongun átlépi a vonalat

000 14B056
2018.04.26. 19:37

Először lépi majd át a két Korea közötti demilitarizált zónában húzódó demarkációs vonalat észak-koreai vezető, amikor magyar idő szerint péntek hajnalban Kim Dzsongun megérkezik a Mun Dzsein dél-koreai elnökkel megtartott találkozójára. 2007 óta először tartanak Korea-közi csúcstalálkozót a két ország vezetői, és a korábbiakkal ellentétben ezt most nem az északi fővárosban, Phenjanban, hanem Panmindzson határfalunál rendezik meg.

Ez önmagában is nagyon fontos és szimbolikus megbeszélés lesz, de valójában egy felvezetés is ahhoz a történelmi találkozóhoz, amit majd Kim Dzsongun és Donald Trump amerikai elnök folytat május végén, vagy június elején. Éppen ezért az egész világ azt figyeli majd, hogy milyen támpontokkal szolgálhat a Korea-közi csúcstalálkozó a következő előtt, és hogy Észak-Korea meddig hajlandó elmenni.

Kim már előállt egy önkéntes moratóriummal

2017-ben nagyon felpörgött Észak-Korea atom- és rakétaprogramja, de aztán az év elején megindult enyhülés a két Korea között végül a phjongcshangi téli olimpia után odáig jutott, hogy Kim Dzsongun előbb pénteken Mun Dzseinnel, később pedig majd Trumppal is találkozik. Arról itt írtunk részletesen, hogyan nőtt ki a tárgyalások lehetősége a rettentő feszült időszakból>>>

A 2000-es és 2007-es első kettő után pénteken tartott harmadik Korea-közi csúcstalálkozó ezúttal nem három, hanem egy napos lesz, amit már egy sor fontos bejelentés megelőzött. Egyrészt a két Korea között létesített forró dróttal kötötték össze Kim Dzsongunt és Mun Dzseint: a vonalat alacsonyabb rangú tisztviselők után állítólag még a csúcstalálkozó előtt a két vezető is kipróbálta, tehát már biztosan beszéltek egymással néhány mondatot. Dél-Korea gesztusértékűen hétfőn lekapcsolta azokat a hangszórókat is a demilitarizált övezetnél, amiken ellenpropagandát – K-pop-számokat, kritikus híradásokat – sugároztak, hogy ezzel is békés légkört teremtsenek a pénteki találkozóhoz.

Kim Dzsongun pedig pont egy héttel a találkozó előtt bejelentette, hogy országa 

felfüggeszti a nukleáris- és interkontinentális rakétateszteket,

nem fog atomfegyvert bevetni, ha nem éri nukleáris fenyegetés vagy provokáció, és nem ad át atomfegyvert, sem pedig azzal kapcsolatos műszaki ismereteket más országoknak. A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának plenáris ülésén tartott beszédében azt is kiemelte, hogy az új stratégiája az észak-koreai gazdaság megerősítésére összpontosít majd, ami azért is fontos, mert a találkozókon az egyik célja a húsbavágó szankciók enyhítésének elérése lesz.

Az észak-koreai állami hírügynökség szerint Kim azt is jelezte, hogy bezárják az eddigi hat atomkísérletük helyszínéül szolgáló Punggje-ri-nél lévő kísérleti telepet. Ennek ugyanakkor némileg más színezetet ad, hogy csütörtökön kínai tudósok megállapításaiból kiderült, a 2017 novemberi, minden korábbinál erősebb utolsó kísérleti robbantásuknál a föld alatti létesítmény egy részére ráomlott a fölötte elterülő hegy.

Csoma Mózes Korea-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa szerint Kim váratlannak tűnő előzetes bejelentései mindenesetre leginkább annak szólhatnak, hogy bizonyos keretekről már beszélt Mike Pompeóval, a CIA akkori igazgatójával, azóta már amerikai külügyminiszterrel, aki a Trumppal tervezett találkozó előkészítéséhez járt április elején Phenjanban. Viszont ezek ellenére Észak-Korea pontos szándékai csak azután körvonalazódnak részletesebben, hogy Kim Dzsongun pénteken leül Mun Dzseinnel.

Minden tele lesz szimbólumokkal

A dél-koreai elnöki hivatal már előre kiadta a rettentő gondosan megkoreografált találkozó menetrendjét.

A találkozó helyszíne a Béke Ház.
A találkozó helyszíne a Béke Ház.

Kim Dzsongun helyi idő szerint délelőtt 9:30-kor érkezik meg autóval az északi oldalon a demarkációs vonalhoz, amin gyalog megy át. A déli oldalon Mun Dzsein fogadja, majd pedig a közeli Béke Házába mennek, amit direkt erre az alkalomra újítottak fel az elmúlt hetekben. A tárgyalásoknak helyet adó szobában is odafigyeltek a legkisebb részletekre is, az ovális asztal átmérője például a csúcstalálkozó évére utalva pont 2018 mm, a két vezető széke pedig kicsit kimagaslik a többi közül, a hátán stilizált Koreai-félsziget látható.

A délelőtti tárgyalások 10:30 körül kezdődnek, aztán külön ebéd következik. Ezután Kim és Mun közösen elültet egy „békét és virágzást" szimbolizáló fenyőfát a demarkációs vonalon. A további szimbólumok jegyében ehhez az északi Pektu- és a déli Halla-hegy földjét használják fel, majd egy északi és egy déli folyó vízével is megöntözik. Egy közös séta után jön a délutáni tárgyalásos szakasz, majd pedig egy filmnézéssel egybekötött díszvacsora. Ezen mindkét vezetőnek szimbolikus ételeket is felszolgálnak – Kim Dzsongun például diákéveire utalva svájci rösztit is kap –, és északról, délről, de még a demilitarizált zónából származó alapanyagokat is felhasználnak.

Az is kiderült, hogy Kim Dzsongun saját vécét visz a találkozóra, mert nem akarják, hogy esetleg ilyen módon bármilyen adatokat kinyerhessenek az egészségi állapotára vonatkozóan. Azt viszont még nem tudni, hogy a felesége, Ri Szoldzsu is elkíséri-e, de a Phjongcshangba már követként küldött húga, Kim Jodzsong és Kim Jongnam névleges államfő is ott lesz a csúcstalálkozón.

Jönni fog egy fontos bejelentés is

Azt is előre bejelentették, hogy Kim és Mun aláírnak majd egy közös megállapodást, és „egy bejelentést is tesznek", azonban ezek részleteit előre nem árulták el. Semmi pontosat nem tudni, és rengeteg a bizonytalanság, de számos témáról szó lehet majd:

  • Először is a katonai feszültségek enyhítéséről, és a Koreai-félsziget atommentesítéséről, amit Trump a szankciók feloldásának előfeltételének nevezett korábban. Ez azért is fontos lesz, mert így a Korea-közi csúcson kiderülhet, hogy milyen esélyekkel ülhet majd le Trump Kimmel, aki előzetesen csak a nukleáris- és rakétatesztek felfüggesztését jelentette be. Az előzetes bejelentéseket viszont könnyen lehet, hogy hivatalosan is rögzíteni fogják majd a zárónyilatkozatban.
  • Szó lehet egy olyan békeegyezményről is, amivel lezárnák az 1953-ban csak fegyverszünettel véget ért koreai háborút is. Csoma szerint ezen a téren valószínűleg szimbolikusan rögzíthetik a béke iránti elköteleződésüket, azonban egy formális egyezménybe minden hadviselő félnek, vagyis az Egyesült Államoknak és Kínának is bele kellene egyeznie, ezért ez még az egyetértés esetén is egy hosszabb folyamat lenne. (Trump egyébként már mondta, hogy a megfelelő feltételekkel „áldását adná" egy békeegyezményre.)
  • Csoma szerint felmerülhet akár az is, hogy valamilyen formában rendszeresítsék a két Korea közötti magas szintű találkozókat, vagy esetleg az is, hogy nyissanak állandó képviseletet a másik területén. Ha ez meg is valósulna, az első körben minden bizonnyal csak a demilitarizált zónán belül történne meg, de bizonyos szempontból utalna a Kelet- és Nyugat-Németország közötti nyitás idejére.
  • A kétoldalú gazdasági kapcsolatok is valószínűleg előkerülnek, azonban a legtöbb elemző szerint nem valószínű, hogy ezekben Mun addig lépne, amíg Kim Dzsongun nem ül le Trumppal is. A dél-koreai elnök már előzetesen hangsúlyozta, hogy először a nukleáris fenyegetés kérdését kell megoldani, csak utána következhetnek a gazdasági jellegű kérdések (például a Mun előtti konzervatív vezetés alatt bezárt, közösen üzemeltetett keszongi ipari park újranyitása).
  • Azoknak a családtalálkozóknak az újrakezdéséről is megállapodhatnak, amiket korábban többször is megtartottak szétszakított koreai családok között, de az egyre feszültebb időszakban már évek óta elmaradtak.

A legtöbb pontnál látszik, hogy bár önmagában is nagyon fontos fejlemény, de a Korea-közi csúcs nem választható el a Trump és Kim Dzsongun között tervezett másik találkozótól. A CNN szerint Mun várhatóan még a következő egy hónapban valamikor Washingtonba utazik, és beszámol majd Trumpnak a megbeszéléseiről az amerikai-észak-koreai találkozó előtt.

Folyamatosan megy az üzengetés

Ennél még a Korea-közi csúcshoz képest is sokkal képlékenyebb a helyzet, többek között a helyszín sem dőlt el. Trump azt mondta, hogy öt lehetséges helyszínről tárgyalnak, felmerült a korábban a háttérben koreai ügyekben közvetítő Svédország, Mongólia fővárosa, Ulánbátor, és megint Panmindzson is. Csoma azt nem tartja valószínűnek, hogy Kínában, vagy Oroszországban tartsák meg a találkozót, mert Trump nem akar majd egy másik nagyhatalomnak átengedni a reflektorfényből.

000 13Z5FN
Fotó: Ed Jones / AFP

Közben viszont Trump és Kim Dzsongun is próbálja előre pozícionálni magát egy sor nyilatkozattal és bejelentéssel. Kim a már említett felfüggesztésre vonatkozó bejelentés mellett a dél-koreaiak szerint azt is jelezte, hogy nem ragaszkodik már ahhoz, hogy mindenképpen vonják ki a Dél-Koreában állomásozó 28 500 amerikai katonát. Ez korábban része volt annak, amit az Egyesült Államok Phenjannal szembeni ellenséges politikájának neveztek az észak-koreaiak. Az már korábban kiderült, hogy a dél-koreai-amerikai közös hadgyakorlatok sem szúrják úgy a szemét, mint azt korábban hitték. Viszont ennek ellenére is megfelelő biztonsági garanciákat akar, amiről egyelőre nem tudni, mit jelenthet.

Trump többször is azt nyilatkozta, hogy mindent megtesz azért, hogy világraszóló sikert érjenek el az egyik nyilatkozatában tiszteletreméltónak nevezett Kimmel tartott találkozón, de azért azt is fenntartotta, hogy ha előzetesen nem lesz esély a sikerre, akkor el sem megy a találkozóra, és azon belül is kész felállni, ha nem halad megfelelően a megbeszélés. A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy addig folytatják a maximális nyomásgyakorlást, amíg nem látnak konkrét lépéseket Észak-Koreától. Viszont a Vox is emlékeztetett rá, hogy Phenjan nem abba egyezett bele előzetesen, hogy leszereli a nukleáris- és rakétaprogramját, noha Trump ezt írta ki Kim bejelentése után a Twitterre.

Kibújtak már korábbi vállalások alól

Észak-Korea korábban is ígért már engedményeket gazdasági enyhülésért cserébe, de most Trump a Wall Street Journalnek nyilatkozó források szerint eltökélte, hogy csak akkor fogja feloldani a szankciókat, ha Kim már lényegi lépéseket tett. Ennél rögtön egy központi kérdés, hogy Kim Dzsongun erős, vagy éppen gyenge pozícióból érkezik-e a tárgyalásokhoz, ebben pedig megoszlik az elemzők véleménye.

  • Az Egyesült Államok és a többi ország által bevezetett gazdasági szankciók ugyanis komolyan éreztették a hatásukat, főleg, miután az északi rezsim legfontosabb támaszaként Kína is bevezetett korlátozásokat, ezért Kim mindenképpen a szankciók enyhítését akarja majd elérni. Kim már jelezte a központi bizottság ülésén, hogy az atomtesztek befejezésével arra fog koncentrálni, hogy „erős szocialista gazdaságot építsen, és érezhetően javítson az emberek életkörülményein."
  • Viszont már önmagában nagy győzelemként, az atom- és rakétaprogram céljaként kitűzött zsarolási potenciál kimaxolásaként és az apja és a nagyapja által hiába keresett legitimációként adhatja el otthon azt, hogy az amerikai elnök leül vele tárgyalni, és esetleg egy békeegyezményre is lehet esélye.
  • Illetve azt sem lehet kizárni, hogy az észak-koreai diktátor csak időt akar nyerni, és ezért ment bele a tárgyalásokba.

Sok elemző meglehetősen szkeptikusan fogadta a Kim Dzsongun által már bejelentett lépéseket, és arról itt írtunk bővebben, hogy ezen felül miért nem valószínű, hogy a Koreai-félsziget teljes atommentesítését el lehetne érni. Az északi rezsim a fennmaradása biztosítékaként tekint ezekre, és többek között azt sem tudni, pontosan mennyi atomfegyvere van Észak-Koreának, és ezeket hol tárolják.

Ankit Panda szakértő azt is hozzátette a BBC-n, hogy 1998-ban India és Pakisztán is hat nukleáris tesztet hajtott végre, és most atomhatalomként tartják őket számon, noha több tesztet nem végeztek el.

Kína is szorosan követi a fejleményeket

Az is egy szempont, hogy ugyan az észak-koreai részről az önkéntes befagyasztás pont egy olyan első lépés, amit Kína és Oroszország is javasolt korábban, cserébe az amerikai oldalról is tett engedményekért, de Peking azért Kim Dzsongun március végén Hszi Csin-pinggel folytatott megbeszélése ellenére sem kényelmes helyzetből figyeli a találkozókat. Kína nem annyira örül annak, hogy a konfliktus és a térség egyik meghatározó szereplőjeként ezúttal nincs középpontban, és azt sem szeretné, ha végül Észak-Korea bármennyivel közelebb kerülne az Egyesült Államokhoz.

Kína pozíciója a tárgyalások előrehaladásával azért is fontos lesz, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsában támogatták eddig Trump szankcióit és korlátozásait, amiknek nem kis szerepük lehetett Észak-Korea tárgyalóasztalhoz kényszerítésében. Viszont a pekingi vezetés egyik szócsövének tartott Global Timesban máris azt pedzegették, hogy az önkéntes moratórium után enyhíteni kellene a szankciókon.

Az egész folyamatot Japán is aggódva követi, ők többek között attól tartanak, hogy ne olyan megállapodás szülessen a végén, ami ugyan papíron biztosítja, hogy Kim Dzsongun nem tudja fenyegetni ICBM-ekkel az Egyesült Államokat, de az egyezmény a Japánra veszélyt jelentő rövid- és közép hatótávolságú rakétákra már nem vonatkozna.