Fülöp, Evelin
15 °C
26 °C

Miért nem bír leállni az idegméreggel a szíriai rezsim?

000 XG3TB
2018.04.27. 13:47

Oroszország rövid időn belül már a második laborháborúba sodródik bele. Először a Nagy-Britanniában élő orosz kettős ügynök, Szergej Szkripal megmérgezése miatt kényszerült dezinformációs ellentámadásra, az elmúlt hetekben pedig hűséges, de önfejű szövetségese, Bassár al-Aszad dúmai gáztámadásával kapcsolatban igyekszik Mr. Wolfként eltüntetni a nyomokat – és elsikálni a felelősséget.

A dúmai gáztámadás alapvetően nem számítana olyan egyedi esetnek, mint amikor Nagy-Britannia közepén kent be egy kilincset az FSZB specialistája novicsok típusú ideggázzal, de alkalmat adott arra, hogy a Szkripal-ügyben csak a diplomáciai válaszlépésre szorítkozó nyugati hatalmak legalább szimbolikus katonai válaszcsapással jelezzék azt, hogy eddig, és ne tovább.

Ezért nem csoda, hogy az orosz védelmi minisztérium és a propagandagépezet gőzerővel igyekszik összebarkácsolni egy ellen-narratívát, ami valahogy így foglalható össze:

A nyugatiak megrendeztek egy vegyi fegyveres támadást Szíriában, amit ürügyként használtak fel a katonai beavatkozásra.

A médiabuborékok homályos membránjai mögül joggal merülhet fel a kérdés: Ugyan miért kéne készpénznek venni azt, hogy pont az oroszok akarják elsikálni szövetségesük felelősségét, és nem a nyugati és arab média bűnbakképzéséről van szó?

A dúmai támadással kapcsolatos kételyek két irányba terjednek:

  1. Kétely az elkövetőkkel kapcsolatban: Miközben Aszad felelősségéről még nem kerültek elő kétségbevonhatatlan bizonyítékok, fel-felröppennek olyan hírek, sejtetések, melyek arra utalnak, hogy talán nem is Damaszkusz volt a tettes.
  2. Kétely a motivációkkal kapcsolatban: A nemzetközi közvélemény előtt egyszerűen érthetetlen, mi érdeke fűződhet Aszadnak ahhoz, hogy egy már megnyert csatában egy olyan fegyvert vessen be, ami az egész világon haragot és megvetést vált ki, és anatémává teszi alkalmazóját.

Ahogy azt látni fogjuk, valójában mindkét kétely a szíriai polgárháború komplexitásában gyökerezik, és valójában egyik sem eloszlathatatlan.

A tettes körvonalai

A dúmai támadás - melyet valószínűleg a szarin nevű idegméreg és klórgáz elegyével hajtottak végre - felelősére vonatkozó kétségbevonhatatlan bizonyítékról csak a vegyi fegyver-szakértők mintavételei és laborvizsgálatai után lehet beszélni, ekkor derül ugyanis ki, hogy a felhasznált anyagok Aszad készleteiből származnak-e. Csakhogy ezen kívül is rendelkezésre állnak olyan, közvetettebb bizonyítékok, melyek arra utalnak, hogy ezt a támadást nem követhette el más, mint az Aszad-rezsim.

A szíriai kormányerők harckocsijai vonulnak be Dúmába, 2018. áprilisában.
A szíriai kormányerők harckocsijai vonulnak be Dúmába, 2018. áprilisában.
Fotó: Stringer / AFP

A konkrét bizonyítékok megszerzésének ellehetetlenítése. Moszkva és Damaszkusz ravaszul jártak el: három nappal a támadás után meghívták az ENSZ vegyi fegyver-szakértőit, de a Szervezet a Vegyi Fegyverek Betiltásáért szakértői a Dúmát ellenőrző szír és orosz erők által eléjük görgetett akadályok miatt csak két héttel a támadás után tudták az első helyszínt bejárni, és onnan mintát venni. És csak most szerdán sikerült a második helyszínt is meglátogatni, majd a mintákkal elindulni a hollandiai Rijswikben található laboratóriumba. Amerikai vádak szerint ennyi késlekedés elég is lehet a bizonyítékok eltüntetésere, netán hamis minták elszórására. Ezt a gyanút erősíti, hogy Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában a polgárháború kezdete óta

rutinszerűen megvétóz minden olyan tervezetet, ami a háborús bűnök ügyében való tisztánlátást segíti.

Legutóbb például elérte, hogy felfüggesszék a vegyi fegyverek bevetését monitorozó bizottság mandátumát.

Az amerikai Védelmi Minisztérium által kiadott felvételeken egy szíriai fegyivegyver-raktár látható április 15-én, az amerikai-francia bombázás előtt és után.
Az amerikai Védelmi Minisztérium által kiadott felvételeken egy szíriai fegyivegyver-raktár látható április 15-én, az amerikai-francia bombázás előtt és után.
Fotó: Handout / AFP

Légből kapott felelősök. A támadást követően oroszok és a szír rezsim gyorsan megtalálta a maga felelőseit. A fulladozó emberekről megjelenő videókat először a brit titkosszolgálat koholmányainak minősítette, majd a előjöttek egy kelet-gútai sufnilaborral, ahol állítólag a szaúdiak által támogatott Dzsais al-Iszlám vegyészei előállították a szomszédos városban bevetett szarin-klór-mixet. Az orosz médiában – de még több nyugati orgánumban is – bizonyítékként bemutatott laborról azonban szakértők első ránézésre megmondták, hogy egy berendezett helyszín, ahol soha nem állíthattak elő vegyi fegyvert. A háborús oknyomozásban jeleskedő Bellingcat portálnak nyilatkozó szakértők számos árulkodó jelre hívták fel a figyelmet, emellett arra is felhívták a figyelmet, hogy

ha valóban a bizonyítékként bemutatott üvegcsékben akartak szarint előállítani, akkor a vegyészek már mind halottak.

Persze az álhírek természetéből adódóan valószínűleg maga a hamis állítás sokkal nagyobb erővel hatott, mint a cáfolat. Azonban a gondosan felépített hamis bizonyíték önmagában is minimum gyanús.

Szíriában nem sokan szórják a gázt. Az Iszlám Állam felemelkedése idején az egész világon végigfutott a rettegés – az Indexen is -, hogy a dzsihadisták képesek lehetnek komolyabb vegyi fegyver-készlet előállítására, és hát ki más vetne be ilyen zsigeri félelmet keltő eszközt, mint a dzsihadisták? Ez a félelem alaptalannak bizonyult, jelenlegi ismereteink szerint az IS e gyetlen alkalommal vetett be klórgázt (a szegény ember vegyi fegyverét), és azt sem átütő sikerrel. Ezen kívül műtrágyából kotyvasztott szerekkel próbálkozott – még kevesebb sikerrel. Elszórtan voltak hírek arról, hogy ellenzéki frakciók is bevetettek egy-két olyan vegyi töltetet, melyre sikerült rátenniük a kezüket, Aszadról ellenben ENSZ-jelentések és független vizsgálatok sora mutatta ki, hogy

évek óta rendszerszerűen terrorizálja vegyi fegyverekkel saját lakosságát.

És annak ellenére, hogy a 2013-es, százak halálát okozó gútai szarin-támadást követően vállalta teljes vegyi arzenáljának leszerelését – ennek végrehajtására Oroszország vállalt kezességet -, ezt a munkát lényegében elszabotálta. Tavalyi becslések szerint bár a rezsim készleteinek nagy részét elszállították, még mindig 2000 olyan vegyi töltet áll Aszad rendelkezésére, melyet már évekkel ezelőtt külföldre kellett volna szállítani. Ezeket a tölteteket a rezsim a nemzetközi felháborodás lecsengésével szorgosan el is kezdte használni – például Aleppó ostrománál -, igaz, csak módjával adagolva.

Mivel 2014 után a rezsimnek csak csekély készletei maradtak a leggyilkosabb szerekből, ezért is fanyalodott rá a szarin vegyítésére a könnyebben hozzáférhető klórgázzal. De a szigorú tiltás és a nemzetközi szankciók ellenére is gőzerővel dolgozik a tömegpusztító arzenáljának feltöltésén; nemrég derült ki, hogy 2014 és 2016 között belga cégek tonnaszám szállítottak a rezsimnek a klórhoz hasonlóan szintén kettős felhasználású – azaz polgári és katonai célra is alkalmas - izopropanolt, melyet szinte biztos, hogy vegyi fegyver előállítására szántak.

Szadizmusnak tűnik, pedig csak népességpolitika

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Miért nem bír leállni az idegméreggel a szíriai rezsim?

Ennek semmi értelme! Vagy mégis? Minden, amit a dúmai vegyi fegyveres támadásról és Aszad Nagy Szíriai Mestertervéről tudunk.

261 · Apr 27, 2018 01:47pm Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

A vegyi támadással kapcsolatos homályt az Aszad-rezsim motivációjának látszólagos hiánya is magyarázza. Mondjuk mielőtt ezt elkezdeném boncolgatni, érdemes megjegyezni, hogy a motiváció nem csak Damaszkusz esetében homályos, hanem az ellenzéki milíciáknak – akár mérsékeltek, akár iszlamisták, akár dzsihadisták - sem lett volna túl sok motivációja egy "false flag" támadás megrendezésére, mivel

  • Szíriában mindenki megtanulta, hogy a nemzetközi közösséget a vegyi fegyveres támadások sem ösztönzik komoly beavatkozásra (a mostani sem volt az)

Jó, az ellenzéki milíciáknak nem fűződött érdeke saját maguk elgázosításához. De még mindig nem vagyunk beljebb abban a kérdésben, hogy akkor Aszadot mi motiválta. Adja magát egy sokszor elhanyagolt, de mégis létező emberi vonás: a kegyetlenség. Trump is "állatnak" nevezte Aszadot; de annak ellenére, hogy csábító, hogy a minden erőszakos tettben ott lappangó öncélúság felől közelítsük meg a kegyetlenkedéseket, Aszad kegyetlensége sok szempontból nagyon is racionális és nagyon is megmagyarázható.

Az egyik magyarázat az, hogy Aszad Putyin hoz, Kim Dzsongunhoz és valamennyire Trumphoz is hasonlóan az "ez a fickó egy veszélyes őrült, aki mindenre képes" imázs tudatos erősítésével igyekszik megteremtenie maga körül a kiszámíthatatlanság és a veszély auráját, ami komoly elrettentő erővel bír. Az is felmerült, hogy Aszad így akarta kielégíteni saját etnikai/vallási közössége, az alaviták igényét, akik damaszkuszi demonstrációkon követelték, az elnök helyezzen nagyobb nyomást az ellenzéki fogságban lévő alavita foglyok szabadon bocsátása érdekében az iszlamista milíciákra.

De valójában a kirívó kegyetlenkedések egy nagyon is átgondolt terv részeit képzik. Ez a terv pedig nem más, mint

Szíria teljes demográfiai és gazdasági újrarendezése.

Lebombázott utca Dúmában, 2018. április 23-án.
Lebombázott utca Dúmában, 2018. április 23-án.
Fotó: Ali Hashisho / Reuters

Ezt a nagyszabású projekt nem ma kezdődött, és nagyjából arról szól, hogy Aszad Szíria észak-déli városi tengelyében, ami nagyjából a déli Darától Damaszkuszon, Homszon és Hamán át Aleppón át húzódik, fel akarja lazítani a szunnita arabok többségét (a háború előtti Szíria lakosságának legalább 60 százaléka tartozott a szunnita arabokhoz). A projekt jelenleg a dózerolási szakaszánál tart, de világosan látszanak a fázisai:

  • maga a dózerolási szakasz 2012 óta Damaszkusztól Aleppón át Kelet-Gútán át mindenhol ugyanúgy zajlott le. A gyors urbanizáció alatt kialakult, főleg szegényebb szunniták által lakott városrészek ellenzéki enklávékká változtak, melyek lakosait a rezsim változatos eszközzel terrorizálta. A cél nem csupán az volt, hogy ezeket a területeket elfoglalja, hanem az, hogy lakosságát éveken át tartó éheztetéssel, bombázással, a kórházak és az ivóvíz-hálózat elpusztításával megtörje, majd pedig ha nem is a többségét, de jelentős részét elüldözze.
  • közben megkezdődött a rezsim gerincét alkotó alaviták áttelepítése a kiürült negyedekbe. Sőt, egyes hírek szerint a rezsim mellett harcoló, több tízezernyi külföldi síita önkéntes egy része is megkapta a szíriai állampolgárságot, sőt, az elüldözöttek ingatlanjait is.
  • Ezekben a napokban jár ugyanis le annak a regisztrációnak határideje, amivel a szíriai állampolgárokat kötelezték arra, hogy lakóhelyükön igazolják ingatlanvagyonukat. Nem nehéz elképzelni, hogy a 6 millió külföldre menekült, a 6 millió belső menekült vagy a 3 millió háborús övezetben lakó szíriai nehezen tud megjelenni lakóhelyén, hogy igazolja, "igen, 2013-ig ebben a házban laktam, utána megjöttek az an-Núszra/Hezbollah/Iszlám Állam/Aszad emberei". Arról nem is beszélve, hogy a háborúban mind a központi nyilvántartások, mind pedig a személyes dokumentumok tömegével pusztultak vagy vesztek el. Ennek ellenére a Damaszkusz által április elején meghozott törvény értelmében az állam elkobozhatja azon vagyontárgyakat, melyek tulajdonjogát nem tudták hivatalos dokumentumokkal igazolni.

A tömeges áttelepítés és a tömeges vagyonelkobzás már a háború utáni, minimum 250 milliárd dollárba kerülő újjáépítésnek alapoz meg, mely egyfelől óriási lehetőség az 1970 óta hatalmon lévő Aszad-klán körüli garancsiistvánok számára, másfelől a rezsim elég vastag - bár kétes fedezetű - biankó csekket lobogtat meg külföldi szponzorai, Oroszország és Irán előtt. 

Borítókép: Gáztámadás túlélői. Gyerekek segítenek egymásnak egy alkalmi kórházban, Dúmában  2018. január 22-én.  A felkelők által ellenőrzött területen végrehajtott támadásnak 21 fulladásos áldozata volt, köztük gyerekek is.   Fotó: AFP