Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Heves vitát robbantott ki a kötelező keresztkifüggesztés Bajorországban

2018.04.30. 16:18 Módosítva: 2018-04-30 16:26:24

Megosztottságot és nyugtalanságot okozott a bajor tartományi kormány azzal a döntésével, hogy kötelező kifüggeszteni a keresztet a németországi tartományban működő állami hivatalokban - írja az MTI. 

Reinhard Marx bíboros, München-Freising egyházmegye érseke a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban beszélt arról, hogy a plébániák és a családok szintjéig hatoló "megosztottság, nyugtalanság, egymásnak feszülés" tapasztalható a bajor miniszterelnöki tisztségben Horst Seehofert követő Markus Söder vezette kormány első döntései között bevezetett keresztkifüggesztési kötelezettség miatt.

A bíboros szerint a "valószínűleg jó szándékú akció" nem érte el célját, a tartomány keresztény jellegének tudatosítását és erősítését. Szerinte egy ilyen döntés előtt vitát kellett volna folytatni az egyházakkal és a társadalmi csoportokkal, azokkal is, amelyek nem keresztények. Kellett volna beszélni arról, hogy "mit jelent nekünk annak az embernek az üzenete, akit a kereszten látunk", és arról is, hogy mit jelentenek a keresztény értékek.

 "Egyetlen párt vagy állam, de bíborosként én sem határozhatom meg csak úgy, hogy mi keresztényi" 

Vannak akik szerint a rendelet a keresztények azon érzésére reagál, hogy a közösség egyre csak fogyatkozik, és értékei veszélybe kerültek. A bíboros szerint valóban létezik ez az érzés, "de éppen ezért lenne fontos, hogy beszéljünk egymással". Meg kellene vitatni, hogy "mit is jelent nekünk a kereszt egyáltalán, és mit jelent élni egy olyan országban, amelyet a kereszténység formált". Ebbe a vitába mindenkit be kell vonni, keresztényeket, muzulmánokat, zsidókat és a vallástalanokat is.

Hozzátette: aki csak kulturális jelképnek tartja a keresztet, az nem értette meg a lényeget, és ez a felfogás az állam részéről azt jelentené, hogy az állam nevében kisajátítják a keresztet.

Bírálta a tartományi kormány döntését Heinrich Bedford-Strohm, az EKD tanácsának elnöke is, aki a napokban egy német hírportálokon idézett interjúban kiemelte, hogy a kereszt mindenekelőtt vallási jelkép, és nem lehet csak a nyugati keresztény kultúra jelképeként értelmezni. A bajor kormány korlátozó jellegű menekültügyi politikájára utalva hozzátette: a kereszt "a szeretet egyetemes parancsát" is jelenti, nem arra szolgál, hogy bárki is védekezzen mások ellen, hanem arra int, hogy "felelősséggel tartozunk minden ember iránt", ami a menekültekre is vonatkozik - mondta Heinrich Bedford-Strohm.

A németek csaknem kétharmada, 64 százaléka ellenzi, hogy keresztet függesszenek ki minden állami hivatalban - mutatta ki az Emnid közvélemény-kutató társaság. A Bild am Sonntag című vasárnapi német lap megbízásából készített felmérés szerint 29 százalék ért egyet a kereszt-kifüggesztési kötelezettséggel. 

A katolikusok körében 48 százalék elutasítja, 38 százalék támogatja, az evangélikusoknak pedig 62 százaléka elveti, 34 százaléka üdvözli, hogy legyen kereszt az állami hivatalokban.

A bajor kormány a legutóbbi, keddi ülésén úgy döntött, hogy "Bajorország történelmi és kulturális jellegének kifejezéseként" június 1-jétől keresztet kell kifüggeszteni a tartományban működő állami hivatalok épületeiben, a bejáratnál, jól látható helyen. A kormány közleményében kiemelte, hogy "a kereszt a keresztény-nyugati kulturális önazonosság alapvető jelképe".