Orbán
16 °C
26 °C

Volt olyan elengedett amerikai, akit korábban a reptéren fogtak el Észak-Koreában

2018.05.09. 19:02 Módosítva: 2018-05-09 23:25:52

Donald Trump a Twitteren jelentette be, hogy Észak-Korea elengedett három fogvatartott amerikai állampolgárt, akik Mike Pompeo külügyminiszter gépén indultak el Észak-Koreából az Egyesült Államokba. Az elengedett amerikaiak majd magyar idő szerint csütörtök reggel szállnak le a marylandi Andrews légibázison, ahol Trump személyesen fogadja őket.

Trump azt írta ki a Twitterre, hogy úgy tűnt, jó egészségi állapotban vannak, segítség nélkül tudtak járni. Trump már az előző héten belengette, hogy valamilyen bejelentés jön az amerikai foglyok ügyében, és az is kiderült, hogy a munkatáborból átszállították őket egy phenjani szállodába.

A Fehér Ház közleménye szerint ezt most gesztusként értékelik Kim Dzsongun részéről. A foglyok elengedése néhány héttel előzi meg azt a történelmi találkozót, amin Trump első amerikai elnökként a nukleáris leszerelésről tárgyal majd Észak-Korea vezetőjével. Korábban voltak olyan találgatások is, hogy a foglyokat a találkozó keretében engedhetik el az észak-koreaiak.

Pompeo másfél hónapon belül másodszor ment Phenjanba, először még CIA-igazgatóként, most pedig külügyminiszterként, és mind a kétszer találkozott Kim Dzsongunnal is. Az utak elsődleges célja a két vezető találkozójának előkészítése volt, erről Trump azt írta ki, hogy már megvan az időpont és a helyszín is, de egyelőre nem árulták el ezeket. Trump a két Korea között folytatott találkozó helyszínét, a demilitarizált zónát (DMZ) vetette fel, korábban pedig úgy lehetett tudni, hogy az amerikai diplomaták Szingapúrt preferálták volna. Szerda estére kiderült, hogy nem a DMZ lesz a helyszín, Trump pedig három napon belül bejelenti a helyet és az időpontot.

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető, a kommunista Koreai Munkapárt első titkára (b) és To Dzsong Hvan dél-koreai kulturális miniszter részt vesz egy dél-koreai színtársulat előadásán a phenjani Nagyszínházban 2018. április 1-jén. Dél-koreai együttesek fellépésére 2005. óta nem volt példa Észak-Koreában.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető, a kommunista Koreai Munkapárt első titkára (b) és To Dzsong Hvan dél-koreai kulturális miniszter részt vesz egy dél-koreai színtársulat előadásán a phenjani Nagyszínházban 2018. április 1-jén. Dél-koreai együttesek fellépésére 2005. óta nem volt példa Észak-Koreában.
Fotó: MTI / EPA

A két Korea április végén a demilitarizált övezetben tartotta meg a harmadik Korea-közi csúcstalálkozót, aminek keretében Kim Dzsongun a demarkációs vonalat átlépve déli területen tárgyalt Mun Dzsein dél-koreai elnökkel. A kiadott közös nyilatkozat alapján az atomfegyvermentes félsziget a céljuk, és 65 év után hivatalosan is békeszerződéssel zárnák le az 1953-ban csak fegyverszünettel véget ért koreai háborút. Ez a találkozó önmagában történelmi volt, de sok szempontból egyben az amerikai-észak-koreai-csúcs előkészítésének volt tekinthető.

Rendszeresen őrizetbe vettek amerikaiakat

Az amerikai külügyminisztérium nem ajánlja, hogy állampolgáraik Észak-Koreába utazzanak, ennek ellenére is sokan érkeznek az országba. Az elmúlt években, évtizedekben az erődemonstrációk és a felfokozott retorika mellett az északi rezsim rendszeresen visszatérő taktikája volt az is, hogy amerikai (legtöbbször kettős) állampolgárok őrizetbe vételével is próbáljanak kizsarolni valamilyen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, valamint biztosítékként is tekintettek rájuk.

Az elfogott amerikaiakat általában propagandacélokra is használják, a tárgyalásuk mellett akkor kerülnek még elő, amikor nyilvános sajtótájékoztatón – feltehetően nyomásra – megvallják bűneiket, vagy rettentő irányított mederben interjút adnak külföldi médiumoknak. Általában sok évnyi kényszermunkatáborra ítélik őket, ami alatt a háttérben már megindulnak valamiféle egyeztetések a szabadon engedésükről, korábban a svéd nagykövetség közvetítésével.

Már a gépére várt a reptéren, amikor elfogták

Az idáig fogvatartott három amerikai közül Kim Dongcsult még 2015 októberében, Barack Obama elnöksége alatt vették őrizetbe kémkedés vádjával, és egynapos tárgyaláson 10 év börtönre ítélték. Az amerikai-koreai kettős állampolgár lelkészt korábban Kína és Észak-Korea határának közelében kereskedelmi területen dolgozott, és rendszeresen járt a Raszon különleges gazdasági övezetben is.

A CNN 2016 elején interjút készített vele Észak-Koreában, ezen az őrzői is végig jelen voltak. A jelenlétükben feltehetően előre megírt szövegeket felmondva azt állította, hogy 2013 áprilisában kezdett dél-koreai konzervatívok nyomására kémkedni. A dél-koreaiak végig tagadták azokat az állításokat, hogy katonai titkokat próbált volna nekik ellopni.

A két másik amerikait már Trump elnöksége alatt vették őrizetbe, abban az időszakban, amikor régen látott feszült helyzet alakult ki a Koreai-félsziget körül. Az amerikai állampolgárokat nagyon gyakran a phenjani reptéren, távozás előtt fogják el, ahogy történt a tavaly április végén az Észak-Koreában vendégoktatóként járó Kim Szangdokkal (Tony Kim), akit felforgató tevékenységgel vádoltak. A Phenjani Műszaki és Tudományegyetemen (PUST) adott elő az északi fővárosban. Ezen a 2010-ben többek között dél-koreai és amerikai segélyszervezetek segítségével létrehozott egyetemen tanulnak az északi nómenklatúra fiataljai is, ezért több külföldi vendégoktató is van.

Kim egy hónapot töltött Phenjanban, amikor elfogták a reptéren. Fia szerint könyvelést és üzleti ismereteket tanított, és jó viszonyban volt a diákokkal. A dél-koreai média szerint emellett humanitárius munkát is végzett, állítólag egy árvaháznak segített. A férfi úgy érkezik majd haza, hogy a leszállás után fogja megtudni, hogy hamarosan unokája születik.

Szintén a phenjani egyetemen tanított a 2017 májusában elfogott Kim Hakszonggal, akivel szemben is ellenséges tevékenység volt a vád. A férfi Kínában született az észak-koreai határ közelében, de koreai származású volt. Kaliforniában tanult, és ismerősei szerint eltökélte, hogy javítani fog Észak-Korea mezőgazdaságának állapotán. Magát keresztény misszionáriusnak nevezte, aki egy kísérleti farmot akart létrehozni. Felesége szerint mezőgazdasági ismereteket tanított Észak-Koreában, hogy segítsen az éhező lakosságnak.

Warmbier súlyos állapotban került haza

Trump elnöksége alatt, 2017 júniusában engedték el az észak-koreaiak Otto Warmbiert is, akit azzal vádoltak, hogy megpróbált ellopni egy propagandaplakátot, ezért ellenséges tevékenység vádjával 15 év kényszermunkára ítélték. Több mint egy év fogság után súlyos állapotban, kómában szállították vissza az Egyesült Államokban, és napokkal később meghalt.

A most elengedett három férfin kívül nincs már amerikai állampolgár fogságban Észak-Koreában, de Dél-Korea a szabadon engedésüket üdvözölve felszólította Észak-Koreát, hogy engedjen szabadon hat fogva tartott dél-koreai rabot is.

Korábban Clinton is közbenjárt az érdekükben

Észak-Korea korábban főként akkor engedett ilyen ügyekben, ha magas rangú amerikai tisztviselők személyesen jártak közben az amerikai foglyok szabadon engedéséért. Korábban járt már közvetítőként Phenjanban Jimmy Carter volt elnök, és Bill Clinton is 2009-ben, már sok évvel az elnöki ciklusa lejárta után. Legutóbb 2014-ben sikerült elérnie az amerikaiaknak az összes elfogott állampolgáruk szabadon engedését: akkor James Clapper nemzeti hírszerzési igazgató az észak-koreai fővárosba utazott, ahonnan két amerikai állampolgárt is hazavitt.

Kenneth Bae amerikai-dél-koreai kettős állampolgárt 2012-ben tartóztatták le, a misszionárius a diktatúra szerint meg akarta dönteni az ottani rendszert, amiért 15 év kényszermunkát kapott. Matthew Millert pedig 2014-ben fogták el, és ítélték hat év kényszermunkára, miután Phenjanba érve nyilvánosan széttépte turistavízumát, és azt kiabálta, hogy politikai menedékjogot kér. Egy harmadik amerikait, Jeffrey Fowle-t azért tartották fogva, mert egy helyi klubban hagyott egy Bibliát (Észak-Koreában a vallási jelképek is szigorúan tiltottak). Őt már Clapper érkezése előtte hazaengedték.

Könyvet írt a kényszermunkatáborról

Mint azt korábban megírtuk, Bae azóta könyvet is írt fogvatartásának körülményeiről. Ebből az is kiderül, hogyan próbálták megtörni mentálisan, miközben az első hónapban minden nap reggel nyolctól este tízig-tizenegyig vallatták. Az egyik vallatója folyamatosan olyanokat vágott a fejéhez, hogy senkinek sem fontos, és még 15 évig a fogságukban marad. Bae szerint ilyen nyomás mellett több száz oldalnyi vallomást kényszerítettek ki belőle. Viszont az első hónap után már megengedték neki, hogy elolvasson otthonról kapott emaileket, és leveleket.

Egyébként rá is az a sors várt, mint más, idővel kiszabaduló külföldi foglyokra: gödröket kellett ásnia, követ törnie, szenet lapátolnia. A misszionárius szerint a napirendje egyszerűen nézett ki: reggel hatkor keltették, kapott reggelit, imádkozott, aztán pedig nyolctól este hatig jött a kényszermunka. Viszont amerikaiként saját cellája, ágya és vécéje volt, ami Bae szerint összehasonlíthatatlanul jobb körülményeket jelentett, mint ami a munkatáborokba kerülő észak-koreaiakra várt.

Kétéves fogvatartása alatt 27 kilót fogyott, és tönkrement az egészsége. Súlyosbodott korábbi cukorbetegsége, magas vérnyomása és veseproblémái lettek, ezért rendszeresen orvosi kezelésre járt. Szerinte az észak-koreaiak aggódtak, hogy nehogy meghaljon, aminek komoly diplomáciai vetületei is lehettek volna.