Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Életfogytiglanra ítélné Litvánia Gorbacsov utolsó védelmi miniszterét

2018.05.15. 15:47

Életfogytiglani börtönbüntetést kér a litván legfőbb ügyészség a Szovjetunió utolsó védelmi miniszterére. A vád szerint a most 94 éves Dmitrij Jazov háborús bűntettet hajtott végre, amikor katonai akcióval igyekezett megakadályozni a balti állam kiválását a Szovjetunióból 1991 januárjában – írta a Ria Novosztyi. A hadsereg egyik páncélos osztagát vetették be Litvániában a függetlenségpárti tüntetők ellen, akik közül 14 ember meghalt, 600 megsebesült.

A marsall ügyét csak távollétében tárgyalják, az egykori védelmi miniszter jelenleg is Moszkvában él. 

A Január 13 néven ismert per 2016 óta tart, a vádlottak között van az egykori Litván Kommunista Párt másodtitkára, az egykori KGB litvániai részlegének munkatársa, és az akkoriban a Szovjetunióhoz tartozó Litvániában állomásozó szovjet hadosztályok parancsnoka Vlagyimir Uszhopcsik, akire szintén életfogytiglant kér a litván ügyészség.

Egy pert már megúszott

Bár Jazov, Mihail Gorbacsov utolsó szovjet pártfőtitkár révén lett védelmi miniszter, 1991-ben már tagja volt annak a juntának – a GKCSP-nek –, amely a Szovjetunió megőrzésére hivatkozva sikertelen puccsot hajtott végre 1991 augusztusában, azzal a céllal, hogy megfossza hatalmától Gorbacsovot. A puccs végül Moszkvában az akkor még Gorbacsov szövetségesének számító – valójában már a Szovjetunió szétesésével számolva az újjáalakuló Oroszország elnöki pozíciójának várományosaként politikai ellenfelének is tekinthető – Borisz Jelcin kiállásán és a katonákkal szembeni moszkvai tüntetéseken bukott meg. Az 1993-ban indult per egy évvel később minden érintettre nézve amnesztiával zárult.