Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Bizalmatlansági indítvánnyal buktatnák meg a spanyol kormányt

2018.05.25. 15:58 Módosítva: 2018-05-25 16:02:07

Bizalmatlansági indítványt nyújtott be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel szemben a parlamentnek a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE). Az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt előrehozott parlamenti választásokat követel a kormányfőtől, aki viszont nem akarja ezt kiírni.

A törvényhozás legnagyobb ellenzéki erejének számító PSOE kezdeményezését az indokolja, hogy a spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön ítéletet hirdetett az egyik legszövevényesebb spanyol korrupciós botrányban, a 2009-ben kirobbant úgynevezett Gürtel-ügyben, és megállapította, hogy a korrupciós hálózatból hasznot húzott a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) is.

A pártra 245 ezer euró (77,9 millió forint) pénzbüntetést szabott ki a bíróság. A PP fellebbez a nem jogerős ítélet ellen, és hangsúlyozta, hogy sem a jelenlegi, sem a korábbi pártvezetés nem volt gyanúsított az ügyben.

„Ennek a helyzetnek egyetlen felelőse van, a kormányfő, aki nem vállalt semmiféle politikai felelősséget" – fogalmazott Pedro Sánchez, a szocialista párt vezetője, aki szerint a kormánypárt súlyos válságba sodorta az országot.

Azt mondta, hogy pártja a demokrácia méltóságának helyreállítása és az alkotmány védelme érdekében nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, amelynek parlamenti megszavazása esetén ő maga alakítana szocialista kormányt Spanyolországban. „Mind a 350 képviselőhöz fordulok" – mondta arra kérdésre, hogy elfogadná-e a katalán függetlenségi pártok támogatását is az indítványról szóló szavazásnál.

„A bizalmatlansági indítványnak nincs más célja, mint hogy Pedro Sánchez miniszterelnök legyen, bármilyen áron" – reagált Mariano Rajoy sajtótájékoztatón a szocialista kezdeményezésre. Szerinte ez egyedül a PSOE elnökének érdekét szolgálja, és felidézte, hogy a baloldali párt a legutóbbi, 2016-os parlamenti választásokon története legrosszabb eredményét érte el.

Mariano Rajoy szerint a bizalmatlansági indítvány sok bizonytalanságot okoz, rossz Spanyolországnak, rossz a spanyoloknak, árt a stabilitásnak és a gazdasági javulásnak. Szerinte Spanyolországnak az a jó, hogy a kormányzati ciklus a törvényben előírt négy évig tart. A miniszterelnök a korrupciós Gürtel-ügyben hozott ítéletről elmondta: az nem jogerős, pártja pedig fellebbez ellene, ráadásul „a kormány egyik tagját sem ítélték el."

A kormányfő nyilatkozatát megelőzően José Manuel Villegas, az Állampolgárok párt főtitkára sajtótájékoztatóján felszólította a miniszterelnököt, hogy írjon ki előrehozott parlamenti választásokat Spanyolországban. Ellenkező esetben ők maguk is bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormánnyal szemben, tette hozzá, és kiemelte: új miniszterelnök megnevezése helyett ők azt szorgalmazzák, hogy a parlament oszlassa fel magát. Villegas azt mondta, nem támogatják a szocialisták kezdeményezte bizalmatlansági indítványt, sem azt, hogy Pedro Sánchez szocialista vezető miniszterelnök legyen. 

A 350 képviselőből 176 támogatása kell a PSOE bizalmatlansági indítványának sikeréhez. A szocialistáknak 84, a Podemosnak 67 képviselője van. Így szükségük van Az Állampolgárok 32 képviselőjének, vagy pedig a katalán szeparatistáknak a támogatására, írja a Guardian.

A spanyol kormányfő ellen tavaly a baloldali Unidos Podemos (Együtt képesek vagyunk rá) pártszövetség kezdeményezett bizalmi szavazást a parlamentben a kormánypárt korrupciós ügyei miatt. A képviselők többsége akkor elutasította Mariano Rajoy leváltását.

A spanyol parlamentben ezt megelőzően még két alkalommal tartottak bizalmi szavazást a miniszterelnökről. Az elsőt 1980-ban, amikor a centrista Adolfo Suárez volt a kormányfő. A másodikat 1987-ben, akkor a szocialista Felipe González állt a kormány élén. A parlament egyik esetben sem vonta meg a bizalmat a miniszterelnöktől.