Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Ferenc pápa a széteső Irakba szeretne látogatni

2018.05.30. 20:06
Ferenc pápa az új iraki kormány megalakulását követően Irakba kíván látogatni - közölte szerdán az iraki külügyminisztérium. A hír erős marketingüzenettel bírhat az amúgy kaotikus és elég kilátástalan iraki politikai helyzetben.

Irakban május 12-én parlamenti választást rendeztek. Jelenleg nincsen még kormányfője az országnak, és ahogy az már a Közel-keleten lenni szokott, a politikai erők fragmentáltak és a szálak nagyon kuszák.

Ebben a helyzetben az iraki külügyi tárca azt közölte, hogy Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár arról tájékoztatta Omar Ahmed Karím Barzánit, Irak szentszéki nagykövetét, hogy a pápa lel szeretne látogatni Irakba.

Barzáni biztosította Parolint afelől: támogatják, hogy Ferenc pápa Irakba látogasson, és a béke üzenetét vigye magával a különböző vallások gyermekeinek az Iszlám Állam terrorszervezet felett aratott iraki győzelmet követően.

Különös belpolitikai helyzet

Irakban viszonylag sok katolikus él, a parlamentben is van 5 állandó hely fenntartva számukra, de azért a szélsőséges szunnita iszlámon kívül minden más vallással szemben intoleráns Iszlám állam dúlása idején 120 ezer keresztény menekülni kényszerült.

Irakban az aktuális belpolitikai helyzet nehezen érthető meg a múlt ismerete nélkül. Az egykori diktátor, Szaddám Huszein a kisebbségi szunnita valláshoz tartozott. Miután az amerikai hadsereg letaszította a trónról, a síiták vezetik az országot és olykor keményen megbüntették a múlt elnyomásai miatt a kisebbségi ágat. Az ország arab lakosságának

  • kétharmada síita, ők délen élnek,
  • az egyharmada szunnita, ők északon.

Az Egyesült Államok próbál egyensúlyozni, minden erejével a központi Irak fenntartásán dolgozik, de ezt a kisebbségek nem szeretik. A szunniták sem, de különösen nem a kurdok. Ők javarészt a szinte teljesen független államként működő Iraki Kurdisztán lakói. Reménytelen helyzetben vannak, hiába segítették a 2014 és 2017 decembere között tombol iszlám állam legyőzését és hiába szavaztak referendumon is a függetlenségük mellett mindenki ellenük van, a többi iraki, a törökök, az irániak és az egységet őrző amerikaiak is.

Friss választás

A legutóbbi választáson ezernyi erő és mindenféle szövetség indult, de nagyon leegyszerűsítve egy Muktada asz-Szadr nevű síita hitszónok lett a választás győztese. Ő maga nem lehet miniszterelnök (mert nem kandidált erre a posztra), de az ő szava lesz majd a döntő a leendő kormányfő kiválasztásában.

Innen jönnek a bonyodalmak.

A síiták általában szeretik a síita világ vezető erejét, vagyis Iránt és az iraki síiták általában szeretik a gyűlölt Szaddámot elüldöző Egyesült Államokat. Ám a friss győztes az a ritka kivétel, aki nagyon keményen bírálta a kampányban Iránt is és az Egyesült Államokat is.

Irak ugyan most éppen viszonylag békés, kevés a harc, inkább csak a gyakori robbantásos merényletek okoznak riadalmat, de Irak egyben tartása így is egyre nehezebb feladatnak tűnik.

Irakban is kapitulált az Iszlám Állam, de rengeteg harcosa szívódhatott fel a szunnita területeken a lakosság körében. Ha a világ egyik legjobban védett személye ellátogat abba az országba, ahol a világon a legjobban szeretnék őt megölni, az nem akármilyen kihívás lesz.