Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Ausztria lép: nem adja ingyen a segélyt a menekülteknek

O5A8004
2018.06.07. 07:13
Ausztriában a szociális segélyek közel felét külföldiek kapják, akik menekültként, bevándorlóként érkeztek az országba, kisebb részben EU-s állampolgárok. Az új osztrák kancellár szerint igazságtalan, hogy egy sokgyermekes menekült család segélyekből több pénzt kap, mint azok az osztrák nyugdíjasok, akik végigdolgozták az egész életüket. A kormány most megálljt akar parancsolni ennek: nyelvtudáshoz kötné a segély egy részét, ami azonban diszkriminatív lépés lehet.

Már a menekültválság 2015-ös kibontakozásakor látható volt, milyen súlyos terhet ró az érkező tömegek ellátása a tranzit- és a befogadóországok szociális rendszerére. Magyarországon is súlyos gondokat okozott az ezrével érkezők elsődleges ellátása, Ausztriában, Németországban vagy Svédországban pedig azóta is hatalmas terheket ró a szociális rendszerre a képzetlen, munkanélküli felnőttek és gyermekeik lakhatása, élelmezése, oktatása és egészségügyi ellátása.

Megállítanák a bevándorlást az osztrák szociális rendszerbe

Több cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a menekültválságnak komoly politikai következményei is voltak. Különösen így volt ez Ausztriában, ahol Werner Fayman szociáldemokrata kancellár megbukott, koalíciós társa az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökcserével és kemény hangú menekültpolitikájával meg tudta tartani szavazóit. Így lett kancellár 31 évesen Sebastian Kurz korábbi külügyminiszter, aki végül az iszlám- és bevándorlásellenességgel 27 százalékos támogatottságot szerzett Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) lépett koalícióra. Várható volt, hogy komoly szigorítások jönnek Ausztria menekültpolitikájában, és ez most küszöbön áll.

A múlt héten Sebastian Kurz kancellár és Heinz-Christian Strache alkancellár közösen jelentették be, milyen megszorításokra készülnek az osztrák segélyezésben. Ahogy Kurz a tervek ismertetésekor mondta:

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
Ausztria lép: nem adja ingyen a segélyt a menekülteknek

Meg kell állítani a bevándorlást az osztrák szociális rendszerbe, ami mágnesként vonzza oda az embereket, mondta a kancellár. A 1 milliárd eurónyi segély közel felét külföldiek kapják.

974 · Jun 07, 2018 07:13am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

a változtatások elsődleges célja az, hogy megállítsák a bevándorlást az osztrák szociális rendszerbe, az ugyanis most mágnesként vonzza Ausztriába az embereket.

Olyan rendszert akarnak, ami munkára ösztönöz, és csökkenti az állam kiadásait. A tervezett változtatások nemcsak a nemrég érkezett menekültekre vonatkoznak: érintik a segélyből élő osztrákokat, a már hosszabb ideje ott élő bevándorlókat és a segélyre szoruló, EU-s állampolgárokat, köztük adott esetben a magyarokat is.

A szükséges minimum 

Ausztriában 2010-ben vezették be az alapbiztosítást (Mindestsicherung) a korábbi szociális segély helyett. Ezt azok kapják, akik saját erejükből nem tudják fedezni lakhatásuk és élelmezésük költségeit, vagy eleve szociális otthonban élnek. Ez a pénz fedezi a rászorulók minimális élelmezési és lakhatási kiadásait, és betegségbiztosítást is nyújt.

Az egyedülállók eddig havi 838 eurót kaptak, egy segélyezett házaspár pedig ennek 1,5 szeresét, 1241 eurót, ami Ausztriában nem túl sok pénz. A rendszer mostanra tartományonként különböző, elég nagy eltérések lehetnek attól függően, ki hol él. Vannak olyan tartományok, ahol az elismert menekültek eleve kevesebb támogatást kapnak, az oltalmazotti státuszban lévők pedig semmit sem, de már azt is előírják néhány helyen, hogy a teljes szociális támogatást csak öt év elteltével kaphatják meg az országba érkezők. 

Jól tetten érhető a szociális statisztikákban a menekültválság hatása: 2014-ben még csak 238 ezren kaptak ilyen segélyt.

A segélyezettek száma 2015-ről 2016-ra közel 40 százalékkal ugrott meg.

Bécsi utcakép 2016 decemberében
Bécsi utcakép 2016 decemberében
Fotó: Alex Domanski

2016-ban az osztrák állam 1 milliárd eurót, azaz 318 milliárd forintot költött 324 155 ember segélyezésére. Ez egyébként Ausztria teljes szociális kiadásainak mindössze 0,9 százalékát teszi ki. A rendszer viszont eléggé eltorzult:

  • az Ausztriában segélyre szorulók 48,5 százaléka külföldi, 22 százalékuk menekült;
  • a segélyek közel 60 százalékát Bécsben fizették ki, a többi tartományban ehhez képest elenyésző a segélyezés mértéke;
  • Bécsben körülbelül 130 ezer ember kap segélyt, 54 százalékuk osztrák, egyharmaduk EU-n kívüli országból származik;
  • Bécsben 2,5-szeresére emelkedett a nem osztrák segélyezettek száma;
  • jelentősen megnőtt azoknak a segélyezetteknek a száma, akik amúgy munkaképes korúak.

Egy 2017-es bécsi felülvizsgálatnál az derült ki, hogy a segélyeket sokszor úgy folyósították, hogy az érintetteknek nem volt érvényes személyigazolványuk (ez nem annyira a menekültekre, mint inkább idős emberekre vonatkozott, akiknek lejárt a személyijük), vagy

olyan gyerekek után is kifizettek támogatásokat, akik nem léteztek.

Feltártak olyan eseteket is, hogy a segélyezett nem Ausztriában élt, csak ott volt a bejelentett lakcíme, viszont évente megjelent a hatóságoknál, hogy megújítsa igényét a 800-900 eurós apanázsra. 

Mi az igazságos? 

Ez érinti igazán a magyarokat

Ausztria más területen is igyekszik drasztikusan visszafogni szociális kiadásait, ez pedig nagy tömegben érintheti az ott dolgozó magyarokat. Ausztria indexálni akarja az ott dolgozó külföldieknek kifizetett családtámogatásokat, 2016-ban ugyanis 273 millió euróval támogattak 132 ezer olyan gyereket, akik nem is Ausztriában élnek. Az osztrák kormány szerint ez nem igazságos, mert a megélhetési költségek sokkal alacsonyabbak Romániában és más országokban, mint Ausztriában. Ez a lépés 40 ezer magyar gyereket érintene. Az osztrákok szerint úgy lenne méltányos a rendszer, ha a kifizetéseket az ottani színvonalhoz igazítanák. Az eddig ismertetett tervek szerint egy kint dolgozó magyar így havi 80 euróval kevesebb családtámogatást kapna, ha gyermekei Magyarországon élnek. Emiatt kötelezettségszegési eljárás is indulhat Ausztria ellen, ez a lépés ugyanis diszkriminálná az ott dolgozó külföldieket.

A javaslatot minden fórumon ismertető osztrák kancellár mindenhol ugyanazt a kérdést teszi fel: 

igazságos-e, hogy többet kapjon az, aki most érkezett Ausztriába, egy percet sem dolgozott, és nem fizetett adót. 

Valóban több példa van arra, hogy egy háromgyermekes menekült család a mai rendszerben akár több segélyt is kaphat, mint egy egész életét végigdolgozó osztrák nyugdíjas házaspár. A sokgyermekes menekült családok szociális támogatása egyes tartományokban akár havi 2000-3000 euró is lehet, ami már Ausztriában is jó fizetésnek számít.

A most bejelentett kormányzati tervek ezért országosan egységesíteni és csökkenteni akarják a szociális segélyt. Elvileg megmarad az egy főnek járó havi 863 euró (275 ezer forint), ebbe azonban beépítenek egy 300 eurós munkaalkalmassági bónuszt. A teljes 863 eurót tehát csak az kaphatja meg, aki igazolni tudja, hogy legalább középfokon tud németül, vagy felsőfokon angolul. Feltétel lesz emellé az osztrák integrációs előadások látogatása is, amelyen az európai és az osztrák értékekkel, társadalommal, kultúrával ismertetik meg a bevándorlókat.

Aki ezt nem végzi el és nincs osztrák iskolai végzettsége, B1-es szintű német vagy C1-es szintű angol nyelvtudása, az csak havi 563 euróra lenne jogosult. Ez a szabály nemcsak az újonnan érkezőkre vonatkozna, hanem a már most osztrák szociális segélyből élőkre is, ők azonban kapnak türelmi időt a nyelvtudási előírás teljesítésére. 

Aki a jövőben Ausztriába érkezik, ne kapja meg azonnal a teljes osztrák szociális ellátást, mondta elképzeléseik bejelentésekor az osztrák kancellár. A kulcs ehhez a német nyelvtudás lesz, ez ugyanis az ausztriai munkavállalás alapja. 

Nem támogatják a sok gyereket

A reform a szociális segélyen élő, többgyerekes családokat is alaposan megrövidítené. Ugyan ez az intézkedés egyaránt vonatkozik a segélyen élő osztrákokra és menekültekre is, de nagyobb arányban fogja sújtani a migráns családokat, amelyekben általában több gyermek születik, mint egy átlagos osztrák családban.

Egy Bécsben segélyen élő család eddig gyerekenként 233 euró plusz pénzt kapott. A jövőben az első gyerek után havi 215 euró járna, a második után 129 euró, a harmadik után pedig már csak havi 43 euró. Egy osztrák háromgyermekes család bevétele így havi 300 euróval csökken, egy ötgyermekesé pedig 776 euróval. Egy németül nem beszélő menekült család ennél még kevesebbet kapna, hiszen német nyelvvizsga hiányában nekik eleve 300 euróval kevesebb lenne az alapsegélyük. A gyereküket egyedül nevelő szülők ugyanakkor az új szabályok szerint jobban járnak. A pontos szabályok júniusban lesznek ismertek, addigra készül el a törvénycsomag szövege. 

Diszkriminatív lehet

Thomas Stelzer, Felső-Ausztria tartományi elnöke azt mondta: ez egy világos jelzés arra, hogy Ausztria a munkát és a teljesítményt díjazza. Szerinte kell segíteni a nehéz helyzetbe került embereken, de a segély szükséghelyzetre szól, és nem tekinthető magától értetődő bevételnek azok számára, akik nem dolgoznak.

Michael Landau, a szociálisan rászorulók gondozásával foglalkozó Caritas elnöke szerint azonban egyetlen osztrák kisnyugdíjasnak sem lesz jobb a helyzete attól, ha a sokgyerekes bevándorló családok kevesebb pénzt kapnak. Ellentmondásnak nevezte azt is, hogy a bevándorlóknak szóló nyelvtanfolyamokat éppen leépítik, közben nyelvtudást követelnének meg a segélyért cserébe. 

Az egy dolog, hogy egy közvélemény-kutatás szerint az osztrákok több mint kétharmada támogatja a kormány törekvéseit a szociális segélyezés reformjára, más kérdés, mit szól mindehhez az osztrák alkotmánybíróság és Brüsszel. Az osztrák kormány tervei ugyanis közvetett módon mégiscsak diszkriminálnák, rosszabb helyzetbe hoznák a menekülteket vagy az országban élő más EU-s állampolgárokat az osztrákokhoz képest. Franz Leidenmühler, a linzi egyetem professzora a Der Standardnak azt mondta: a segély nyelvtudáshoz kötése ütközhet azzal az EU irányelvvel, amely szerint a szociális segélyt a menekültek a tagországok állampolgáraival azonos feltételekkel vehetik igénybe. 

Borítókép: németül tanuló menekültek a bécsi Jugendcollege-ban 2017 decemberében. Fotó: Ajpek Orsi / Index.