Jolán
2 °C
4 °C

Erdoğan bejelentette győzelmét, 50 százalék felett végzett az elnökválasztáson

2018-06-24T160546Z 583762576 RC1813562760 RTRMADP 3 TURKEY-ELECT
2018.06.24. 18:10 Módosítva: 2018-06-25 10:11:40

Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerezte a legtöbb szavazatot a vasárnapi előrehozott elnökválasztáson. A  szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása alapján a hivatalban lévő államfő a voksok 52,4 százalékát szerezte meg. Pártja is az első helyen végzett a parlamenti választásokon.

Az nem volt előzetesen kétséges, hogy Erdoğan megnyeri az első fordulót, az viszont kérdés volt, hogy meghaladja-e az 50 százalékot, és így elkerüli-e a július 8-i második fordulót a két legerősebb jelölt között, ami akár az ellenzék legesélyesebb jelöltjének adhatott volna lökés.

A vasárnapi végeredmény alapján

Erdoğan jelentősen kiszélesített elnöki hatalom birtokában, egy rá szabott elnöki rendszerben kezdheti meg az újabb ciklusát.

Összesen hat elnökjelölt indult, de Erdoğan legfontosabb kihívója a kemalista Köztársasági Néppártot (CHP) képviselő Muharrem Ince volt, aki feltüzelte az ellenzéket, az elnökhöz hasonlóan óriási nagygyűléseket tartott. Mögötte Selahattin Demirtas, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) börtönben ülő egykori társelnöke 8,23, majd Meral Aksener, a Jó Párt (IP) jelöltje áll 7,39 százalékkal. A két utolsó helyen álló jelölt együttesen alig haladja meg az 1 százalékot.

Az elnökválasztással párhuzamosan tartott parlamenti választásokon Erdoğan Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elveszítette ugyan önmagában a többségét, viszont a vele szövetséges nacionalista párttal együtt már elég képviselője lehet az elnöki rendszerben meggyengített parlamentben.

A részvételi arány 87 százalékos volt, a szavazást továbbra is a 2016. júliusi puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot mellett tartották meg.

Erdoğan Szíria felszabadításáról beszélt

Erdoğan vasárnap este már győzelmi beszédet tartott, szerinte a nem hivatalos adatok alapján már az első körben megszerezte a végső győzelmet. A közel 90 százalékos részvételi arányra utalva azt mondta, hogy leckét adtak demokráciából a világnak. Azt mondta, hogy azért fognak dolgozni, hogy Törökországnak minden téren fejlődni tudjon. Az elnök a kormányzó AKP ankarai székházának balkonjáról elhangzott beszédében jelezte: már a következő naptól hozzáfog választási ígéreteinek teljesítéséhez.

Erdoğan Szíria „felszabadításának" a folytatását, és a terrorizmus elleni további küzdelmet ígérte első beszédében. „Meg fogjuk szabadítani Szíria földjét a terroristáktól, hogy visszatérhessenek oda szíriai vendégeink" – mondta a Törökországban tartózkodó hárommillió szíriai menekültre utalva. Hangsúlyozta, hogy országa folytatni akarja a harcot a terrorista szervezetek ellen.

A Haber Türk televízió jelentése szerint Erdoğan győzelmét elismerte legfőbb riválisa, Ince is. Egy másik televízió így idézte a politikust: „Kétségtelen, hogy nem volt igazságos ez a verseny, de elfogadom, hogy Erdogan nyert". Vasárnap este az ellenzék azt nem vitatta, hogy Erdoğan kapta a legtöbb szavazatot, de Bülent Tezcan, a legfőbb ellenzéki párt szóvivője szerint az elnökválasztás nem dőlt el az első fordulóban. A BBC szerint Ince pedig többek között arról beszélt, hogy a választási rendszerben az látszott, hogy csak a szavazatok 37 százalékát számolták még össze, amikor az Anadolu hírügynökség már 85 százalékos feloldogozottságról beszélt. A kemalista CHP szerint emellett több helyen visszaélések történhettek, szerintük több helyen előre borítékokat dobtak be az urnákba.

Még számolták a szavazatokat, amikor már számos ország vezetője gratulált Erdoğannak a győzelméhez. Az Anadolu hírügynökség szerint az uniós országok vezetői közül elsőként Orbán Viktor gratulált a török elnöknek a választási sikerhez:

Előrehozta az elnökválasztást

Erdoğan 11 évig volt miniszterelnök, mielőtt 2014-ben átült az elnöki székbe. Bár a korábban főként jelképes posztot már így is valódi hatalommal ruházták fel, mióta Erdoğan töltötte be a tisztséget, és a gyakorlatban így is egy személyben irányította Törökországot, de az elnöki rendszer bevezetéséről szóló tavalyi alkotmánymódosítással hivatalosan is óriási hatalmat adtak a következő választáson győztes államfőnek.

Az elnöki rendszerről tavaly tartottak népszavazást, amin szűken, 51 százalékos többséggel   támogatták az Erdoğanra szabott alkotmánymódosítást, amellyel az államfő hatalma látványosan megnő:

  • megszűnik a miniszterelnök pozíciója, funkcióit az elnök veszi át, a kormány tagjait ő nevezi ki és válthatja le;
  • dönt a rendkívüli állapot bevezetéséről és megszüntetéséről;
  • kormányozhat elnöki rendeletekkel.

Eredetileg csak 2019 novemberében tartották volna az első elnökválasztást a parlamenti helyett már teljesen átformált elnöki rendszerben, azonban Erdoğan áprilisban előrehozta a szavazást június 24-re.

Erdoğan minél előbb be akarta biztosítani a teljhatalmát, és többek között meg akarta zavarni az összefogó ellenzéket a szavazás előrehozásával. Emellett pedig az lehetett a másik oka a siettségre, hogy a 80 milliós Törökország elmúlt 16 évben látványosan növekvő gazdasága válság elé néz, amit a hitellel terhelt vállalkozások, háztartások milliói érezhetnek meg. Az infláció 11 százalékos volt. Itt írtunk bővebben a választás előzményeiről>>>

A parlamentről is szavaztak

Törökország egyszerre választott elnököt és az új szabályozással minden eddiginél gyengébbre konstruált parlamentet vasárnap. A parlamenti erőviszonyok az új felállásban is számítanak, ugyanis a képviselők többségének szavazatával lehet indítványt kezdeményezni az elnök ellen, kétharmados többséggel pedig bíróság elé is idézhetnék.

Az elnökválasztás mellett az is kérdés volt, hogy Erdoğan pártja, az AKP megtartja-e a többségét a vele szövetséges, nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) együtt az 550-ről 600 fősre duzzasztott parlamentben a szövetségbe tömörülő ellenzéki pártokkal szemben. A BBC szerint döntő fontosságúnak tűnt a parlamenti választásokon a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) szereplése, hogy eléri-e a 10 százalékos parlamenti küszöböt.

A Reuters török tévéadókra hivatkozva azt írja, hogy már a szavazatok 97,71 százalékát összeszámolták a parlamenti választáson:

  • Erdoğan pártja, az AKP 42,42 százalékán áll az első helyen, ami 293 képviselői helyet jelent, az MTI szerint a vártnál jobban szereplő MHP-nak 11,17 százaléka van. Az AKP-nek önmagában nincs meg a többsége, de a pártszövetség együttes szavazataránya 53,59 százalék, ami 342 képviselőt jelentene. Ez viszont azt is jelenti, hogy az AKP-nak kompromisszumokat kell kötnie, és együttműködnie az MHP-val az új parlamentben.
  • Az ellenzéki pártszövetség 34,18 százalékon áll. Ezen belül a CHP a szavazatok 22,74 százalékát, a nacionalista Jó Párt a 10,7, az iszlamista Aranykor Pártja pedig a 1,36 százalékát szerezte meg.
  • Az önállóan induló HDP a szavazatok 11,46 százalékát szerezte meg, vagyis bejutott a törvényhozásba.

A puccskísérlet után ezreket börtönöztek be

A gazdasági helyzet a választás egyik központi kérdése lett, de a szavazókat már a 2016-ös puccskísérlet után megindult tisztogatás is végletesen megosztotta. Ezreket börtönöztek be, bírákat váltottak le, és a független szerkesztőségekre is lecsaptak. A kurd fegyveres csoportok elleni küzdelem is fontos kérdés volt, ahogy Törökország szíriai szerepvállalása is.

Mint a választás hátteréről szóló cikkünkben írtuk, eközben az ország nemzetközi elszigetelődését sem sikerült felszámolni. Oroszországgal sikerült ugyan összeveszni, majd kibékülni, de a Nyugattal nem sikerült rendeznie kapcsolatát – miközben Törökország a NATO legnagyobb létszámú hadseregével rendelkezik az Egyesült Államok után, egy stratégiailag fontos, ingatag, az Európába irányuló korábbi menekülthullámért nagyban felelős térségben.

Az EU- és jogelődjeivel folytatott tagságról szóló tárgyalások ugyan már ötven éve napirenden vannak – és az EU saját bizonytalansága miatt is döcögve haladtak –, Erdoğan alatt azonban egészen lehetetlenné váltak, miközben a törökök többsége támogatná az EU-integrációt.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?