Erzsébet
1 °C
4 °C

Sem Obama, sem Trump nem beszélt Amerika titkos háborújáról

2018.07.03. 05:00

Az Egyesült Államok Afrika több országában is titkos háborút vív a terroristák ellen. A Pentagonnak ugyanis titkos programok teszik lehetővé, hogy Szomáliától Nigeren át Kenyáig több országban is közvetlenül kezdeményezzen és irányítson kommandósakciókat. - írta a Politico amerikai lap hétfőn publikált tényfeltáró cikkében.

Az amerikai kormányzat hivatalos álláspontja szerint az amerikai hadsereg különleges hadműveletekkel foglalkozó elitegységei (például a zöldsapkások, vagy a haditengerészeti különleges alakulatok) csupán "tanácsadóként", esetleg az iszlamista gerillák és terroristák ellen harcoló kormánycsapatok "kiképzőiként" vannak jelen, és az USA közvetlen módon egyedül a levegőből avatkozik be a harcokba. A Politicónak megszólaló bennfentesek azonban állítják,

az ameriaki kommandósok már legalább öt éve közvetlenül is harcolnak a terroristák ellen

Csak éppen ezek az akciók titkosítottak, és a védelmi miniszter egyik különleges felhatalmazása alapján hajtják végre. A titkolózásnak leginkább az az oka, hogy az Obama- és a Trump-kormányzat - az iraki és afganisztáni missziók népszerűtlenségéből kiindulva - még a látszatát is el akarta/akarja kerülni annak, hogy amerikai katonák az amerikai közvélemény előtt teljesen ismderetlen országokban (Trump szavaival: pöcegödrökben) teszik kockára az életüket. Egyedül a költségvetési háttér alapján lehet nyilvános adatokat szerezni a missziókról.

Viszont a titkos programokban részt vevők, illetve ezek irányítói - akik név nélkül nyilatkoztak a Politicónak - azt vallják, hogy gyorsabb és hatékonyabb a terrorellenes harc, ha nemcsak a terveket készítik el és segítik a helyi erőket, hanem aktívan részt vesznek a végrehajtásukban is. Joseph Votel tábornok, aki jelenleg a közel-keleti amerikai csapatok vezetője, még 2014-ben, a Különleges Hadműveleti Parancsnokság programfelügyelőjeként így ecsetelte a program előnyeit egy kongresszusi meghallgatáson:

Ezek a hadműveletek nem kerülnek sokba, és diszkrétek.

A nyilvánosság hiánya miatt nehéz mérlegre tenni a program valódi költséghatékonyságát, de az biztos, hogy 2017-ben az amerikai közvélemény nem értette, hogyan veszthette életét négy amerikai kommandós Nigerben, miközben elvileg csak kiképzőként tevékenykedtek a közép-afrikai országban (mondjuk ezt a kérdést utána mellékvágányra terelte egy igazi Trump-balhé).

Nigériai katonák fogják el a Boko Haram egyik feltételezett tagját 2016-ban
Nigériai katonák fogják el a Boko Haram egyik feltételezett tagját 2016-ban
Fotó: Anadolu Agency

Az amerikai hadsereg afrikai főparancsnokságának szóvivője nem kívánta részletezni, hogy mely afrikai országokban vannak jelen a titkos program értelmében amerikai elitegységek, és a Politico állításaira sem reagált; csak annyit szögeztek le, hogy "Afrika északnyugati vidékein" az Al-Káida és az Iszlám Állam ellen harcolnak.

Az amerikai beavatkozás nem csak a titkolózás miatt aggályos, hanem azért is, mert katonai kérdéssé szűkít le egy komplex problémahalmazt. Ahogy azt az ENSZ egyik fontos tavalyi jelentése egyértelműen kimutatta, a terrorszervezeteknek minden szélsőséges ideológiánál nagyobb vonzerőt kölcsönöz a rossz kormányzás: az állami erőszak, a szegénység, az intézmények széthullása és a helyi közösségek meggyengülése. A világszervezet ezért felhívja a figyelmet arra, hogy alapvető állami szolgáltatások javítása mellett szükség lenne az antiterrorista akciók brutalitásának visszafogására is.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?