Jónás, Renátó
5 °C
18 °C

Lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter

000 1591XK
2018.07.09. 16:05 Módosítva: 2018-07-09 18:25:18
  • Lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter. A brexitügyi miniszter és államtitkár is távozott a brit kormányból
  • A kormányzó torykon belül vita van Theresa May brexitstratégiájáról, a kilépés legkeményebb hívei nem értenek egyet egy  „puha brexittel”
  • Maynek viszont egyensúlyoznia kell a keményvonalas kilépéspártiak és a puha brexit támogatói között, ráadásul csak az északír brit lojalistákkal együtt van parlamenti többsége
  • May egy olyan elképzeléssel állt elő, amivel félig bent tartaná Nagy-Britanniát az európai vámunióban
  • A brit kormány csütörtökön küldené el Brüsszelbe az elképzeléseit, miután megakadtak a kilépési tárgyalások. Közeleg a kilépés 2019. március 29-i dátuma

Lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter, 24 órán belül ő a harmadik magasrangú tisztviselő, aki lemondott a pozíciójáról a brit kormányban. Egyre nagyobb a vita a brit kormány brexitstratégiája körül, a kormányzó torykon belül többen is ellenzik Theresa May miniszterelnök elképzeléseit.

A hírek szerint Johnson nem akart Theresa May „puha brexitje” mögé állni, és követte a hétfőn előtte már lemondott David Davis brexitügyi minisztert és Steve Baker brexitügyi államtitkárt. A BBC szerint több miniszter is azzal fenyegetőzött, hogy ha May nem változtat a tervein, akkor újabb lemondások jönnek.

Johnson az egyik legfontosabb arca volt a kilépési kampánynak a 2016-os népszavazás alatt, és a távozása is annak a jele, hogy óriási a széthúzás a konzervatív kormányon belül azzal kapcsolatban, pontosan milyen feltételekkel lépjen ki Nagy-Britannia az EU-ból. Johnson fél órával azelőtt mondott le, hogy Theresa May a parlamentben bemutatta az új brexitstratégiáját, amit csütörtökön küld majd el Brüsszelbe.

A miniszterelnöki hivatal röviden megköszönte Johnsonnak a munkáját, és jelezte, hogy hamarosan bejelentik utódját, ahogy azt megtették már a brexitügyi miniszter és államtitkár esetében. A BBC értékelése szerint azonban Johnson távozása 

az egyébként is kínos és nehéz helyzetet potenciálisan komoly válsággá változtathatja TheresA May számára.

A kemény kilépést támogató toryk a távozó brexitügyi miniszterrel és államtitkárral együtt több véleményvezért maguk mögött tudhatnak a pártban, ezért akár hatalmi harc is megindulhat a Konzervatív Párton belül. 

Az is kérdéses, hogy May brexitstratégiája milyen támogatottságra számíthat a parlamenti szavazáson. Az ellenzéki Munkáspárt máris azzal érvelt, hogy Johnson és a brexitügyi tárgyalók távozása miatt Maynek semmilyen valódi befolyása nem maradt. A Labour teljes káoszról beszélt, szerintük az országot megbénítja egy megosztott kormány.

A brit kormányban fordulóponthoz érkeztek

Az Európai Uniónak nem számít különösebben, hogy kivel tárgyalnak, brit oldalról viszont a hétfői események fordulópontot jelentenek a 2016-os kilépési népszavazás óta tartó politikai válságban. Az Egyesült Királyságnak 2019. március 29-én el kell hagynia az Európai Uniót, de az egymással szembenálló tory érdekcsoportok között nincs egyetértés számos kérdésben.

Nagyon törékeny Theresa May pozíciója a kormányon belül, a pártján belül, és a parlamentben is.

Ezért születnek olyan kínzóan lassan a brexitügyi döntések Londonban. Minden megnyilatkozást annak a tudatában kell mérlegelnie a kormányfőnek, hogy az milyen reakciókat vált ki az egymással szembenálló erőkből, akik között egyensúlyoz. A YouGov legutóbbi, még a lemondások előtti napokban készített felmérése szerint egy év alatt sokat csökkent azoknak a tory párttagoknak a bizalma Mayben, akik a kilépésre szavaztak 2016-ban: 73 százalékról 52 százalékra.

Az alapvető dilemma a következő:

A kilépés legkeményebb hívei szerint csak akkor van értelme a brexitnek, hogyha valóban teljes szabadságot ad Nagy-Britanniának, hogy a saját feltételei mellett vehessen részt a világkereskedelemben, és ne például a német ipar diktálja, hogy melyik országgal kötnek kedvező kereskedelmi egyezményeket. Hogy ezt a szabadságot elérjék, ki kell lépni az európai vámunióból. Ezen az állásponton van a Konzervatív Párt nagy része, ennek a klikknek a vezéralakjai David Davis és Boris Johnson.

Ha viszont kilépnek a vámunióból, akkor vámhatárt kell felállítani Írország és az Egyesült Királyság között. Ez probléma, mert kőbe vésett egyezmény szól arról, hogy Írország és az Egyesült Királyság között az Ír-szigeten nem lehet semmilyen fizikai határ. Megoldás lehetne, hogy a vámhatárt az Ír-sziget és Nagy-Britannia között húzzák meg, de ez azt jelentené, London sok tekintetben lemond a piaci felügyeletről Észak-Írországban. Ebbe a Konzervatív Párt jó része nem egyezik bele, és különösen az északír brit lojalisták ellenzik.

Theresa May pechjére a tavalyi előrehozott választás óta éppen a lojalista északír párttal kormányoz koalícióban.

Theresa May másik oldalán a maradáspárti, vagy puha kilépés-hívő konzervatívok állnak, akik mindenestül bennhagynák az Egyesült Királyságot az európai egységes piacban. Kompromisszumként elfogadnák, hogy csak a vámunióban maradjon bent az ország, de a miniszterelnök mostani terve ennél kevesebbet ígér.

Ha pedig a Konzervatív Párt frakciójából 15 százalék, vagyis a 316-ból 48 képviselő kezdeményezi, akkor bizalmi szavazást kell kiírni, írja a Reuters. Ezen a frakció mindegyik tagja May mellett, vagy ellen szavazhatna: amennyiben megnyeri, akkor hivatalban marad, ha viszont veszít, akkor le kell mondania, és nem is indulhat újra.

A konzervatívoknál utoljára 2003-ban volt ilyen (2016-ban David Cameron lemondott, és ezért kellett megválasztani utódját), akkor a megfelelő számú szavazat beérkezése után már másnap megtartották a szavazást. A potenciális jelöltekről először a képviselők szavaznak, amíg a két legerősebbre nem szűkítik a kört. Közülük aztán a teljes tagság döntené el, ki legyen a párt következő vezetője.

Sok a kérdőjel még ebben a tervben

Theresa May egy olyan elképzelést tárt a kormánya elé, amelyik félig bent tartaná Nagy-Britanniát az európai vámunióban. Az ötletet jól fogadta a piac, elképzelhető, hogy meg lehetne vele oldani a határproblémát Észak-Írország és Írország között, és a mostaninál nagyobb mozgásteret hagyna Londonnak az EU-n kívüli kereskedelmi kapcsolatai alakításában.

May hétfőn délután arról beszélt a parlamentben, hogy az új stratégia egy felelős és hiteles ajánlat alapja lehet az EU felé a tárgyalások újrakezdéséhez. Azt is hozzátette, hogy ha az EU nem működik együtt ebben, akkor fennáll a veszélye, hogy az Egyesült Királyság nem rendezett módon lépne ki az EU-ból. Eredetileg a britek és az EU is októberre akart dűlőre jutni a kilépés feltételeiről.

A brit kormány csütörtökön küldi el Brüsszelbe az elképzelésének a részleteit egy 120 oldalas feljegyzésben. A javaslat több eleme korábban is előkerült már, és az Európai Bizottság nem fogadta őket kedvezően.

A hírek szerint May egy olyan vámpolitikai partnerséget képzelt el az EU és Nagy-Britannia között, amelyik biztosítaná közöttük a „surlódásmentes” kereskedelmet. London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna.

Ez a felállás viszont csak akkor működhet, hogyha Nagy-Britannia leköveti a hozzájuk érkezett áruk útját, hogy olyan termékek ne juthassanak be az EU-ba, amelyek az itteni szabványoknak esetleg nem felelnek meg. Egyáltalán nem világos, hogy ez kivitelezhető-e.

Az viszont egészen biztos, hogy a Nagy-Britannia és az EU közötti megállapodás nem terjedne ki a szolgáltatások szabadságára. Tehát nem lehetne EU-s országból a mostani feltételek mellett, szabadon az Egyesült Királyságba költözni, ott dolgozni és vállalkozást indítani.

Az EU-nak nem számít, hogy kivel tárgyalnak

Mit jelent David Davis lemondása a brexit-tárgyalásokra nézve? – kérdezték a brit lapok brüsszeli tudósítói az Európai Bizottságtól hétfő kora délután. Az uniós testület hivatalosan és nemhivatalosan is annyit reagált: semmit. Rezignáltan vették tudomásul a brit kormány kisebb válságát, és kijelentették, hogy ugyanúgy folytatják a munkát, ahogy eddig. Az AFP hírügynökség érdeklődésére, hogy számít-e egyáltalán, kicsoda a brexitügyi miniszter, az Európai Bizottság szóvivője nyugodtan annyit felelt: Nagy-Britanniának sokat számít.

„Az álláspontunk világos: 27 uniós tagállam teljes egyetértésben döntött róla, hogy milyen célokat kell szem előtt tartanunk a tárgyalások során" – mondta Margaritisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője. „Fontos feladatunk van, és reméljük, hogy meg tudunk egyezni az alatt az idő alatt, ami a rendelkezésünkre áll."

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?