Vilhelmina
12 °C
28 °C

Lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter

000 1591XK
2018.07.09. 16:05 Módosítva: 2018-07-09 18:25:18
  • Lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter. A brexitügyi miniszter és államtitkár is távozott a brit kormányból
  • A kormányzó torykon belül vita van Theresa May brexitstratégiájáról, a kilépés legkeményebb hívei nem értenek egyet egy  „puha brexittel”
  • Maynek viszont egyensúlyoznia kell a keményvonalas kilépéspártiak és a puha brexit támogatói között, ráadásul csak az északír brit lojalistákkal együtt van parlamenti többsége
  • May egy olyan elképzeléssel állt elő, amivel félig bent tartaná Nagy-Britanniát az európai vámunióban
  • A brit kormány csütörtökön küldené el Brüsszelbe az elképzeléseit, miután megakadtak a kilépési tárgyalások. Közeleg a kilépés 2019. március 29-i dátuma

Lemondott Boris Johnson brit külügyminiszter, 24 órán belül ő a harmadik magasrangú tisztviselő, aki lemondott a pozíciójáról a brit kormányban. Egyre nagyobb a vita a brit kormány brexitstratégiája körül, a kormányzó torykon belül többen is ellenzik Theresa May miniszterelnök elképzeléseit.

A hírek szerint Johnson nem akart Theresa May „puha brexitje” mögé állni, és követte a hétfőn előtte már lemondott David Davis brexitügyi minisztert és Steve Baker brexitügyi államtitkárt. A BBC szerint több miniszter is azzal fenyegetőzött, hogy ha May nem változtat a tervein, akkor újabb lemondások jönnek.

Johnson az egyik legfontosabb arca volt a kilépési kampánynak a 2016-os népszavazás alatt, és a távozása is annak a jele, hogy óriási a széthúzás a konzervatív kormányon belül azzal kapcsolatban, pontosan milyen feltételekkel lépjen ki Nagy-Britannia az EU-ból. Johnson fél órával azelőtt mondott le, hogy Theresa May a parlamentben bemutatta az új brexitstratégiáját, amit csütörtökön küld majd el Brüsszelbe.

A miniszterelnöki hivatal röviden megköszönte Johnsonnak a munkáját, és jelezte, hogy hamarosan bejelentik utódját, ahogy azt megtették már a brexitügyi miniszter és államtitkár esetében. A BBC értékelése szerint azonban Johnson távozása 

az egyébként is kínos és nehéz helyzetet potenciálisan komoly válsággá változtathatja TheresA May számára.

A kemény kilépést támogató toryk a távozó brexitügyi miniszterrel és államtitkárral együtt több véleményvezért maguk mögött tudhatnak a pártban, ezért akár hatalmi harc is megindulhat a Konzervatív Párton belül. 

Az is kérdéses, hogy May brexitstratégiája milyen támogatottságra számíthat a parlamenti szavazáson. Az ellenzéki Munkáspárt máris azzal érvelt, hogy Johnson és a brexitügyi tárgyalók távozása miatt Maynek semmilyen valódi befolyása nem maradt. A Labour teljes káoszról beszélt, szerintük az országot megbénítja egy megosztott kormány.

A brit kormányban fordulóponthoz érkeztek

Az Európai Uniónak nem számít különösebben, hogy kivel tárgyalnak, brit oldalról viszont a hétfői események fordulópontot jelentenek a 2016-os kilépési népszavazás óta tartó politikai válságban. Az Egyesült Királyságnak 2019. március 29-én el kell hagynia az Európai Uniót, de az egymással szembenálló tory érdekcsoportok között nincs egyetértés számos kérdésben.

Nagyon törékeny Theresa May pozíciója a kormányon belül, a pártján belül, és a parlamentben is.

Ezért születnek olyan kínzóan lassan a brexitügyi döntések Londonban. Minden megnyilatkozást annak a tudatában kell mérlegelnie a kormányfőnek, hogy az milyen reakciókat vált ki az egymással szembenálló erőkből, akik között egyensúlyoz. A YouGov legutóbbi, még a lemondások előtti napokban készített felmérése szerint egy év alatt sokat csökkent azoknak a tory párttagoknak a bizalma Mayben, akik a kilépésre szavaztak 2016-ban: 73 százalékról 52 százalékra.

Az alapvető dilemma a következő:

A kilépés legkeményebb hívei szerint csak akkor van értelme a brexitnek, hogyha valóban teljes szabadságot ad Nagy-Britanniának, hogy a saját feltételei mellett vehessen részt a világkereskedelemben, és ne például a német ipar diktálja, hogy melyik országgal kötnek kedvező kereskedelmi egyezményeket. Hogy ezt a szabadságot elérjék, ki kell lépni az európai vámunióból. Ezen az állásponton van a Konzervatív Párt nagy része, ennek a klikknek a vezéralakjai David Davis és Boris Johnson.

Ha viszont kilépnek a vámunióból, akkor vámhatárt kell felállítani Írország és az Egyesült Királyság között. Ez probléma, mert kőbe vésett egyezmény szól arról, hogy Írország és az Egyesült Királyság között az Ír-szigeten nem lehet semmilyen fizikai határ. Megoldás lehetne, hogy a vámhatárt az Ír-sziget és Nagy-Britannia között húzzák meg, de ez azt jelentené, London sok tekintetben lemond a piaci felügyeletről Észak-Írországban. Ebbe a Konzervatív Párt jó része nem egyezik bele, és különösen az északír brit lojalisták ellenzik.

Theresa May pechjére a tavalyi előrehozott választás óta éppen a lojalista északír párttal kormányoz koalícióban.

Theresa May másik oldalán a maradáspárti, vagy puha kilépés-hívő konzervatívok állnak, akik mindenestül bennhagynák az Egyesült Királyságot az európai egységes piacban. Kompromisszumként elfogadnák, hogy csak a vámunióban maradjon bent az ország, de a miniszterelnök mostani terve ennél kevesebbet ígér.

Ha pedig a Konzervatív Párt frakciójából 15 százalék, vagyis a 316-ból 48 képviselő kezdeményezi, akkor bizalmi szavazást kell kiírni, írja a Reuters. Ezen a frakció mindegyik tagja May mellett, vagy ellen szavazhatna: amennyiben megnyeri, akkor hivatalban marad, ha viszont veszít, akkor le kell mondania, és nem is indulhat újra.

A konzervatívoknál utoljára 2003-ban volt ilyen (2016-ban David Cameron lemondott, és ezért kellett megválasztani utódját), akkor a megfelelő számú szavazat beérkezése után már másnap megtartották a szavazást. A potenciális jelöltekről először a képviselők szavaznak, amíg a két legerősebbre nem szűkítik a kört. Közülük aztán a teljes tagság döntené el, ki legyen a párt következő vezetője.

Sok a kérdőjel még ebben a tervben

Theresa May egy olyan elképzelést tárt a kormánya elé, amelyik félig bent tartaná Nagy-Britanniát az európai vámunióban. Az ötletet jól fogadta a piac, elképzelhető, hogy meg lehetne vele oldani a határproblémát Észak-Írország és Írország között, és a mostaninál nagyobb mozgásteret hagyna Londonnak az EU-n kívüli kereskedelmi kapcsolatai alakításában.

May hétfőn délután arról beszélt a parlamentben, hogy az új stratégia egy felelős és hiteles ajánlat alapja lehet az EU felé a tárgyalások újrakezdéséhez. Azt is hozzátette, hogy ha az EU nem működik együtt ebben, akkor fennáll a veszélye, hogy az Egyesült Királyság nem rendezett módon lépne ki az EU-ból. Eredetileg a britek és az EU is októberre akart dűlőre jutni a kilépés feltételeiről.

A brit kormány csütörtökön küldi el Brüsszelbe az elképzelésének a részleteit egy 120 oldalas feljegyzésben. A javaslat több eleme korábban is előkerült már, és az Európai Bizottság nem fogadta őket kedvezően.

A hírek szerint May egy olyan vámpolitikai partnerséget képzelt el az EU és Nagy-Britannia között, amelyik biztosítaná közöttük a „surlódásmentes” kereskedelmet. London és az EU közös szabálygyűjteményt tartana fenn minden áruféleség kétoldalú forgalmára. Emellett fokozatosan kialakítanának egy olyan vámszabályozási rendszert is, amelyben szükségtelen lenne a vámellenőrzés a kétoldalú kereskedelemben, olyan módon, mintha Nagy-Britannia és az Európai Unió „kombinált vámtérséget” alkotna.

Ez a felállás viszont csak akkor működhet, hogyha Nagy-Britannia leköveti a hozzájuk érkezett áruk útját, hogy olyan termékek ne juthassanak be az EU-ba, amelyek az itteni szabványoknak esetleg nem felelnek meg. Egyáltalán nem világos, hogy ez kivitelezhető-e.

Az viszont egészen biztos, hogy a Nagy-Britannia és az EU közötti megállapodás nem terjedne ki a szolgáltatások szabadságára. Tehát nem lehetne EU-s országból a mostani feltételek mellett, szabadon az Egyesült Királyságba költözni, ott dolgozni és vállalkozást indítani.

Az EU-nak nem számít, hogy kivel tárgyalnak

Mit jelent David Davis lemondása a brexit-tárgyalásokra nézve? – kérdezték a brit lapok brüsszeli tudósítói az Európai Bizottságtól hétfő kora délután. Az uniós testület hivatalosan és nemhivatalosan is annyit reagált: semmit. Rezignáltan vették tudomásul a brit kormány kisebb válságát, és kijelentették, hogy ugyanúgy folytatják a munkát, ahogy eddig. Az AFP hírügynökség érdeklődésére, hogy számít-e egyáltalán, kicsoda a brexitügyi miniszter, az Európai Bizottság szóvivője nyugodtan annyit felelt: Nagy-Britanniának sokat számít.

„Az álláspontunk világos: 27 uniós tagállam teljes egyetértésben döntött róla, hogy milyen célokat kell szem előtt tartanunk a tárgyalások során" – mondta Margaritisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője. „Fontos feladatunk van, és reméljük, hogy meg tudunk egyezni az alatt az idő alatt, ami a rendelkezésünkre áll."