Etelka, Aletta
-3 °C
1 °C

Miért éppen Helsinki? – Finnország negyedszer rendez orosz - amerikai csúcstalálkozót

000 Par1653362
2018.07.15. 15:33
Az elmúlt négy évtizedben rendre Helsinkiben találkozott az éppen aktuális amerikai és orosz elnök. De vajon miért pont Finnországot fogadja el mindkét oldal semleges helyszínnek?

Július 16-án Helsinkiben találkozik egymással Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Téma lesz bőven: Ukrajna, Szíria, kereskedelmi háború, szankciók és az amerikai elnökválasztás orosz befolyásolásával kapcsolatos vádak. 

Amint a nagyhatalmak bejelentették a Trump – Putyin találkozó tényét, a finn főváros azonnal felmerült a lehetséges helyszínekről szóló találgatásokban. Mindez egyáltalán nem véletlen, hiszen Moszkva és Washington között már eddig is három kiemelten fontos találkozót tartottak Finnországban.

Petri Tuomi-Nikula budapesti finn nagykövet fiatal diplomataként már az első, 1975-ös esemény előkészületeiben is részt vett, míg az 1990-es, Kuvait iraki lerohanása miatt sebtiben összehívott találkozó során az ő feladata volt az esemény teljes sajtó-infrastruktúrájának kialakítása. Egy hete volt rá. Petri Tuomi-Nikula segítségével elsőként a korábbi csúcstalálkozókat idéztük fel,

  • 1975. augusztus 1-jén Gerald Ford amerikai elnök és Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár Helsinkiben, az akkor még vadonatúj Finlandia palotában írták alá az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányát. (Ez a helyszín lesz a Trump – Putyin találkozó sajtóközpontja). Ez a nagy értekezlet volt a második világháború lezárása után a legfontosabb diplomáciai találkozó, voltaképpen innen datálható a hidegháború végéhez vezető út. Maga a záróokmány az emberi jogok kölcsönös tiszteletben tartásával, illetve a keleti és a nyugati blokk országainak területi integritásával foglalkozott. A két csúcsvezető mellett érdemes az orosz- amerikai diplomáciai előkészítést végző két legendás külügyminisztert, Andrej Gromikót és Henry Kissingert is megemlíteni.
  • 1990 szeptemberében idősebb George Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov az amerikaiak első iraki háborújáról egyeztettek. Ők a Helsinki belvárosában található elnöki palotában találkoztak, ott, ahol várhatóan Putyin és Trump is találkozni fognak. Az amerikaiak gyakorlatilag támogatást kértek az Irak elleni offenzívához, mondhatjuk, hogy nekik volt fontosabb a találkozó. Gorbacsov nem volt könnyű helyzetben, otthon éppen komoly nehézségei voltak az ellene szervezkedő keményvonalasok miatt, így a helyszínnel is jelezte, hogy nem szeretne nagyon eltávolodni a Szovjetuniótól (1990-ben még így hívták az államot). Bush viszont hajlandó volt átjönni az Atlanti- Óceánon.
  • 1997 márciusában pedig szintén Helsinkiben, egészen pontosan a főváros melletti elnöki rezidencián találkozott Bill Clinton Borisz Jelcinnel. Ezen a poszthidegháborús találkozón több téma is napirendre került, de Oroszország itt deklarálta, hogy nagyon nem nézné jó szemmel, ha a NATO a volt Szovjetunió utódállamaiból is venne fel tagokat.

De miért pont itt?

Helsinki ezen kívül is rendre a legmagasabb rangú diplomáciai események helyszíne, Vlagyimir Putyin találkozott már itt az uniós vezetőkkel, illetve 2006-ban az európai és ázsiai topvezetők legnagyobb csúcstalálkozóját, az ASEM-et is itt tartották.

A nagykövet szerint Helsinki kiemelt szerepe három okra vezethető vissza:

  • bizalom – a katonailag el nem kötelezett finn külpolitikához mindkét oldal bizalommal viszonyul,
  • jól-szervezettség, a korábbi találkozók jól sikerültek, minden működött,
  • biztonság, az orosz és az amerikai elnök hivatalos programjait mindig komoly biztonsági előkészületek előzik meg, hát még, ha együtt vannak. Az eddigi eseményekkel ilyen szempontból is elégedettek voltak az orosz és amerikai szakemberek.

A semlegesség

Ahogy egy másik beszélgetőpartnerünk mondja, Finnország még a hidegháborúban kivívta a semleges hídépítő pozícióját. Helsinki ugyanis a második világháború után speciális viszonyt ápolt a hatalmas szomszéddal, Oroszországgal.

Nyugati orientációjú maradt, de megőrizte a barátságot Moszkvával, például a mai napig nem lépett be a NATO-ba,

A mostani találkozó házigazdája, Sauli Niinistö finn elnök ma is jó kapcsolatot ápol mindkét oldallal, a Moszkva és a Nyugat közötti feszültségek ellenére Putyinnal, is, de tavaly augusztusban már Donald Trump is fogadta a Fehér Házban.

Ráadásul ma már nem csak Finnországot, de valamennyi északi országot alapvetően egyenlő távolságot tartó, aktívan semleges és igazságos partnernek fogadják el a nagyhatalmak.

Hogy ez az aktív semlegesség pontosan mit jelent, azt nehéz megfogalmazni, de talán jobban érthető a gondolat, ha a svájci semlegességgel vetjük össze.

Svájcban is magas minőségűek a szolgáltatások, a pénzügyi biztonság, használják is a magánbankokat az oroszok és az amerikaiak, de a nagypolitikában a svájci semlegesség egyfajta kívülállóság, az északi országok sokkal inkább részei a nagy játszmának.

GettyImages-872920948
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Észak ma

A Budapesten jelen levő északi nagykövetségek, a dán, a finn, a norvég és a svéd elhatározták, hogy jobban megismertetik az északi államokat és az északi mentalitást fiatal magyar döntéshozókkal. A Nordic Bridge eseménysorozaton elhangzott előadások alapján az északi államok jelenleg valóban bizalommal vannak egymás iránt is, erős a kooperáció közöttük, de tanulságos, hogy ez mennyire nem magától jött, ezért meg kellett dolgozni.

Ma már az északi államok általában egymással versengve vezetik azokat a listákat, amelyek az emberek boldogságáról, szociális biztonságról, egészségről, hosszú életről, a gazdasági élet átláthatóságáról, sajtószabadságról, oktatásról, kreativitásról szólnak.

De ez nem volt mindig így

Pedig a történelem során az északiak is sokat gyilkolták egymást (ahogy az már csak a szomszédos államok között lenni szokott), és ahogy Ingrid Brekke norvég újságíró elmesélte, minden államnak nagyon különböző a történelme. Elég ha a második világháborúra gondolunk, amikor

  • Finnországot az oroszok támadták meg,
  • Izlandot a szövetségesek foglalták el,
  • Dániát és Norvégiát a náci németek gyűrték maguk alá,
  • Svédország tudott egyedül semleges maradni.

Ma is rengeteg a különbség az államok között, méretben, nyelvben, EU-tagságban, NATO-tagságban, euró használatban, de valamiképpen ezek az államok mégis példát mutatnak együttélésben.

Valahogy ugyanis felismerték, hogy érdemes arra fordítani energiát, hogy mi a közös, nem abból akarnak politikai hasznot húzni, hogy a szomszéd országot gyalázzák, mert tudják, hogy erősebbek együtt, kevésbé vannak kiszolgáltatva az oroszoknak, vagy a német gazdaságnak. Valami olyasmit értek el, amit mi is szeretnénk a régióban a V4-gyel.

A csúcstalálkozó szervezése

Visszatérve a Trump – Putyin találkozóra, egy ilyen hatalmas esemény kiszolgálása és előzetes megszervezése természetesen óriási feladat, nem csak a nemzetközi sajtótól, de mindkét delegációval több ezer ember érkezik majd a helyszínre.

A költségekről azt hallottuk, hogy azok többségét, szállodai szobákat, étkezéseket, utazásokat a delegációk fizetik maguknak, de az esemény helyszínét adó Finnország is kiveszi a részét a költségekből, elsősorban a tárgyalásoknak közvetlenül helyet adó helyszínen jelentkező, illetve a biztonsági kiadásokból.

B-terv

Ahogy egy nemzetközi csúcsesemények szervezésében tapasztalatot szerző forrásunk mesélte, sokszor olyan költségek is felmerülnek, amelyekre nem is gondolnánk.

Például, amikor 2006-ban utoljára amerikai elnök járt Magyarországon, és George W. Bush a Citadellán beszélt (a CNN élőben közvetítette), akkor volt egy B-helyszín is. Minden elő volt párhuzamosan készítve az Iparművészeti Múzeumban is, hátha az utolsó percekben helyszínt kell változtatni biztonsági okokból, A hazai külügy, illetve a budapesti amerikai nagykövetség természetesen a második helyszín összes költségét is állta, technikával, személyzettel, tolmács-berendezésekkel.

Állami helyszínek

Forrásunk szerint, ahogyan Helsinkiben is az elnöki palota lesz a megbeszélés helyszíne, az államok általában szeretik a saját tulajdonú, vagyis állami helyszíneket. Magyarországon kedvelt a Magyar Tudományos Akadémia, a Vigadó, illetve az elegáns múzeumok, részben költségvetési okokból, részben a saját terepen könnyebb az előkészületeket is megtenni.

Ha azonban külső a helyszín, akkor nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, akár az utolsó pillanatokban is elküldhetők a civil vendégek.

Hallottunk olyan esetről, amikor hiába volt egy 200 fős egészségügyi konferencia gálavacsorája fél éve megszervezve a Gundel Étteremben, az állam egy héttel az esemény előtt bejelentkezett a helyszínre és a konferencia vacsoráját át kellett szervezni a Néprajzi Múzeumba.

Aludt-e Putyin?

Az is emlékezetes eset volt a szakmában, amikor Gyurcsány Ferenc Magyarországon fogadta Vlagyimir Putyint. A vacsora a Four Seasonsban volt, míg az orosz küldöttség a Le Meridien (ma Ritz Carlton) szállodában szállt meg, és ehhez a teljes szálloda az orosz küldöttség rendelkezésére állt.

Az már csak pletyka, hogy végül állítólag Putyin nem is ment a vacsora után a szállodába, hanem egyenesen a reptérre ment és hazarepült.

(Borítókép: A leendő találkozó helyszíne, az elnöki palota Helsinkiben. Fotó: Heikki Saukkomaa Ügynökség: AFP)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!