Menyhért, Mirjam
18 °C
33 °C

Görög halászok: pénzt adunk, ha porrá zúzhatjuk a hajóját

2018-07-02T130216Z 1341863007 RC14297FD980 RTRMADP 3 GREECE-FISH
2018.07.19. 05:18

Az utóbbi években felére esett vissza a kifogott halak száma a görög partoknál, emiatt rengeteg halász kénytelen új szakma után nézni. A gazdasági válságból kifelé evező Görögországban ez nem egyszerű feladat.

A túlhalászat és a szennyezés a legfőbb probléma a Földközi-tengeren. 2017-ben a Görögország-körüli vizek hatvan-féle halállományból mindössze hétnek volt egészséges szintje, ami riasztóan alacsony szám, nem csak a környezetvédelem szempontjából. 

Több évszázadon keresztül éltek meg a helyiek halászatból, most mégis változásra van szükség az emberek és a környezet érdekében egyaránt. Az EU és a görög kormány úgy próbál segíteni a halászokon, hogy 6 ezertől akár 260 ezer euróig kárpótolja őket. Ennek az a feltétele, hogy a halászok a szeméttelepen leadják a hajójukat, amit porrá zúznak. A kárpótlás a hajó méretétől függ.

Így járt Panagiotisz Pagonisz is (a borítóképen balra), aki már 72 éves. Megérte, hogy végignézze, ahogyan a hajóját, amihez egy emberöltőnyi emlék fűzi, darabokra töri egy buldózer. Több százan járnak hozzá hasonló cipőben, akik nem tudnak már megélni a halászatból.

A pokolba ezzel az egésszel!

- kommentálta a helyzetüket a Reuters riporterének, amikor elkísérték őt a hajója utolsó útjára a roncstelepre.

"Úgy érzem, hátba szúrtak" - mondja Ioannisz Loukakisz, aki épp a széttört hajója mellett ült. "Mintha egy embert halt volna meg".

A görög mezőgazdasági minisztérium azzal árnyalja a képet, hogy a halászok előtt más opciók is megnyílnak, ha úgy döntenek, ott hagyják a halászatot, és nem is kell feltétlenül a hajójuk bezúzása mellett dönteniük. Átalakíthatnák a hajójukat sétahajóvá - még akkor is, ha az EU ezt nem támogatja a tengerek védelme érdekében - és vihetnének turistacsoportokat körutakra. Mégis a legtöbben a kifizetést és a bezúzást választják, mivel a nem túl nyereséges évek után belefogni egy hajó teljes átalakításába pénzügyileg megterhelő lenne számukra.

Nem csak a halászokat sújtja ez a helyzet, ha elfogy a tenni való a tengeren, a hajóépítők is munka nélkül maradnak. Egy a Reutersnek nyilatkozó hajóépítész, Jannis Praszinosz szerint az egyszeri kompenzáció nem fogja véglegesen megoldani az emberek problémáját, hiába védjük meg közben a vizeket. Egy sor más szempontot is figyelembe kéne venni, ugyanis a halászat csak egy láncszeme a problémák által érintett foglalkozásoknak.

A lenti képen a birkáit terelő Szteliosz Didonisz egy az érintett halászok közül, aki egész életében a halászattal foglalkozott. A 48 éves férfi 30 éven át kelt reggel négykor, hogy időben tengerre tudjon kelni. A hajóját most mégis leadja, és pihen egy hónapot. Arra, hogy mi lesz a kényszerpihenő után, még nincsenek tervei, hasonlóan több halásztársához. A reményt mégsem adja fel:

Bármi lesz, én úgyis a tengeren leszek.

A gazdasági válság után a görögök egyötöde maradt munka nélkül, ennek a hatása még mindig érződik, ezért a helyzet vesztesei jobbára élnek is a lehetőséggel, bár a legtöbben tanácstalanok a jövőre nézve.

Az utóbbi 50 évben a mediterrán térség tengeri emlőseinek 41%-át, és a halak teljes állományának 34%-át vesztette el. Az Európai Bizottság egy 2016-ban indult MedFish4Ever nevű kezdeményezés keretében fel a figyelmet a rendkívüli állapotokra. A kezdeményezés célja a figyelem felhívása és a tudatosítása a problémának mind szakmai, mind politikai körökben.

(Reuters)