Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Olyan, mint egy szaunában élni

000 17W0AA
2018.07.24. 21:00
Japánban hetek óta elviselhetetlen hőhullám tombol, napközben 40, éjszaka 30 fok van, de a páratartalom miatt a hőérzet még annál is rosszabb, mint a Celsius-fokokból következik. Bár a kormány természeti katasztrófáról beszél, szakértők szerint a jövőben hozzá kell szokni a hasonlóan meleg időhoz a szigetországban, emiatt a 2020-as tokiói olimpia rendezői is elkezdtek aggódni.

Japánban az elmúlt hetekben példátlan kánikula van, a kormány pedig kedden hivatalosan “természeti katasztrófának” minősítette a több tucatnyi halálesetet követelő meleget. Hétfőn történelmi rekordot döntött a hőmérséklet: délután negyed háromkor 41,1 fokot mértek a Tokióval szomszédos Szaitama prefektúrában, ami a valaha mért legmelegebb hőmérséklet a szigetországban. A főváros egyes részein 40,8 fok volt - mióta van japán meteorológia, ez volt az első eset, hogy Tokióban 40 foknál melegebbet mértek. Ez a szokásosnál nagyjából 6-7 fokkal magasabb.

A 80% feletti páratartalom miatt pedig a hőérzet még ennél is jóval magasabb: különböző mobilapplikációk szerint jellemzően a meleg “érzésre” 5-8 fokkal haladja meg a Celsius-fokban mért értéket, miután a nedvesebb és “sűrűbb” levegőben nehezebben adja le a hőt a test.

A pára miatt délután kilépni az utcára nagyjából olyan érzés, mint belépni egy szaunába.

Az akklimatizációt pedig az sem segíti, hogy a zárt terek, különösen az üzletek és éttermek jellemzően indokolatlanul hidegre, sok esetben 22-23 fokra vannak lehűtve. Ennél már csak az rosszabb, amikor a 2011-es fukusimai katasztrófa után bevezetett energiatakarékossági javaslatokat betartva 28 fokra állítják a hőmérsékletet, ami nem kifejezetten teszi elviselhetővé a munkakörülményeket.

A hőhullám legelviselhetetlenebb része mindenesetre nem a légkondi körüli problémahalmaz, hanem hogy nincs menekvés és nincs pihenés: a hőmérséklet éjszaka is alig kúszik be 30 fok alá, Tokióban és környékén még hajnali 2-3 óra körül is 28-29 fokok vannak. Az előrejelzések szerint egyelőre nem látszik, hogy a közeljövőben alábbhagyna a dolog.

A hőhullámnak eddig legalább 80 halálos áldozata volt, és összesen több mint 35 ezer embert kellett kórházban kezelni a nagy meleg miatt, miután kiszáradtak vagy hőgutát kaptak. Az áldozatok többsége és a kórházba került emberek fele az idősebb korosztályból került ki, akik érthetően nehezebben birkóznak meg a meleggel. 

Lesz még rosszabb

Szakértők arra figyelmeztettek, hogy a jelek szerint nem egyszeri esetről van szó, a klímaváltozás miatt a jövőben Japán kénytelen lesz hozzászokni az ideihez hasonlóan meleg nyarakhoz, még ha amúgy az idei extrém körülményeknek ennél bonyolultabb is az oka.  Ahogy abban is egyetértés van, hogy az egyéb extrém időjárási események, például a közelmúltbéli, több mint száz halálos áldozatot követelő esőzésekhez és árvizekhez hasonló katasztrófák is gyakoribbá fognak válni.

A sors iróniája, hogy a klímaváltozás okozta hőhullám nagyjából csak légkondicionálással elviselhető, ám mivel a japán atomerőművek nagy része a 2011-es fukusimai baleset óta áll, a megnövekedett energiaigényt importált földgáz égetésével fedezik. Ez ugyan még mindig a legkevésbé környezetszennyező módja a helyzet kezelésének, mindazonáltal így is fosszilis energiahordozóról van szó, ami szükségszerűen hozzájárul az egész jelenség okához, az éghajlatváltozáshoz. Japán mellett Kínában és Dél-Koreában is gondokat okoz a kánikula, mindhárom országban csúcsra járt az energiafogyasztás az utóbbi hetekben.

A kánikula miatt a 2020-as tokiói olimpiával kapcsolatban is egyre több aggodalom merül fel, miután a sporteseményt július 24. és augusztus 9. között, azaz a legnagyobb melegben tervezik megtartani.

Egyelőre a szervezők arra jutottak, hogy a kültéri sportesemények egy részét a tervezettnél korábban, a hajnali órákban fogják megrendezni, a maraton rajtja például reggel hétkor lesz. Ugyanakkor ha két év múlva is a mostanihoz hasonló idő lesz, akkor ez olyan sokat nem fog érni: már a reggeli órákban is 30 fok környékén mozognak a hőmérők kvarckristályai. (Jellemző, hogy a legutóbbi tokiói olimpia 1964 októberében volt, nem nyáron, pedig akkor még valamivel enyhébbek voltak a nyarak.) 

A kánikula az oktatásban is gondokat okoz, miután Japánban július végéig tart a tavaszi félév (ennek oka nem a diákok direkt szívatása, hanem mert áprilisban kezdődik, a japán üzleti év első napja április elseje). A kormány közölte, fontolgatják, hogy az általános iskolákban kötelezővé teszik a légkondicionálók használatát, és a nyári szünetet is meghosszabbíthatják. A kormány felmérése szerint a hosszú félév ellenére a tantermeknek csak 40 százalékában van légkondi, és egyes helyeken nemcsak a pénzhiány, hanem az idiotizmus is gátolja a terjedésüket. Nara prefektúrában például a helyi kormányzat egyes tagjai szerint

mivel Japánban négy gyönyörű évszak van, a japán szív pedig kitartó, a légkondicionálók felszerelése visszavetné a diákok fejlődését.

Jellemző, hogy a múlt héten több diákot kellett kórházba szállítani, miután elájultak egy iskolai rendezvényen. Az iskolai baseball-meccseket pedig manapság napnyugta után játsszák, mivel napközben elviselhetetlen lenne teljes baseball-felszerelésbe beöltözve fel-alá rohangálni.

A felöltözéstől a hónaljventillátorig

A helyzetet rontja, hogy Japánban különösebben az idősebb generáció jelentős részének a napsugaraktól való védelem prioritást élvez a hőmérséklet elleni küzdelemmel szemben, magyarul a nyári időben nem vetkőznek, hanem pont ellenkezlőleg, testük teljes bőrfelületét burkoló ruhákat hordanak, és a biztonság kedvéért napernyővel tartják távol az UV-t. (Bár ezzel a trenddel szembement az a Mijagi prefektúrabeli negyvenes férfi, aki meztelenül ment le a szomszédos étterembe, arra hivatkozva, hogy meleg volt.)

Mások értelmetlen dolgokkal próbálják leküzdeni a hőgutát. Ezek egyike az ucsimizu nevű japán szokás, amit nagyjából vízvetésnek lehetne fordítani, és azt jelenti, hogy egy vödörből egy lapáttal fellocsolják az utcát vízzel. Bár a dolognak érzésre nagyjából semmi hatása, a praktika mégis népszerű, a tokiói kormányzó is ezzel a módszerrel próbálta segíteni a város népét a minap.

Nagyot megy mostanában a japán nyár elmaradhatatlan kelléke, a fentieknél hatékonyabb, nyakban hordott törölköző, de vannak, akik a hagyományos módszerek szerint legyezővel, vagy annak modern változatával, a kézi ventillátorral próbálják enyhíteni az enyhíthetetlent. És Japánról lévén szó, természetesen rögtön megjelentek a piacon a technológiai újítások:

  • A beépített ventillátorokkal bíró felsőruházat, igaz, ez se forradalminak, se praktikusnak nem tűnik.
  • A Fujita nevű útépítőcég olyan burkolatot fejlesztett ki, amely állítása szerint 10-15 fokkal csökkenti az út felületi hőmérsékletét, magyarul segít rajta, hogy ne égessen az aszfalt. Ezt tervezik használni az olimpia idején is.
  • A sportolók körében a kézre húzott jegestasakok mennek nagyot, bár ezt már évek óta használják a test hűtésére.
  • De nagy népszerűségnek örvendenek a különböző hűtőpárnák is,
  • az üdítőgyártók pedig emelt nátriumtartalmú italokat hirdetnek, mert ez állítólag segít a kiszáradás elkerülésében.
  • Az ingázó vonatokon a hónaljtájékra erősíthető nedvszívó termékeket reklámoznak, de lehet kapni ingujjba csíptethető hónaljventillátort is.

Ezen problémakör természetesen nem új keletű, és különösen a tömött reggeli zónázó vonatokon okoz kellemetlen fél- és egyórákat. Bár a világ minden részén ismerős, 

Japánban évek óta téma a szagerőszak mint koncepció, azaz a nagy melegben zárt térben rettenetes testszagot árasztó emberek jelentette probléma és annak helyes kezelése. 

A kánikula hatásainak enyhítése komoly anyagi terhekkel jár, egyes becslések szerint egy fokos hőmérséklet emelkedés átlagosan 288 milliárd jenes, azaz nagyjából 720 milliárd forintos pluszkiadást jelent a japán háztartásoknak. Ebből a szempontból a hőhullám végül is támogatja a japán gazdaságpolitika fogyasztásélénkítési törekvéseit, mindazonáltal a megnövekedett energiabehozatal miatt rontja az ország nemzetközi fizetési pozícióját, tehát még azt sem lehet mondani, hogy jót tesz a gazdaságnak.

(Borítókép: Egy férfi törli le magáról az izzadságot Tokióban, 2018. július 24-én. Fotó: AFP/Martin Bureau)