Albert, Lipót
2 °C
12 °C

Mindenki szerint öngyilkosság volt. Aztán jött az áldozat testvére

GettyImages-470451321
2018.08.31. 23:39

Lee-Anne Cartier-t apja hívta fel 2009 májusában azzal, hogy a nő bátyja, Phil öngyilkos lett, a teherautójában találták meg. Teste körül üres gyógyszeres dobozok voltak, vérében magas volt az antihisztamin szint. Mindenki tudta: a szerre allergiás, mégsem értette senki, a 47 éves férfi miért tenne ilyet. 

Ő jó volt a jófiú a családban. Huszonegy éves koráig még a kocsmába sem tette be a lábát. Annyira furcsa volt az egész. Évek óta nem voltam igazán kapcsolatban Phillel, szóval nem tudtam, mi zajlik az életében, de csak arra tudtam gondolni: mi a franc történt?

A BBC most újra elővette a pár évvel ezelőtti esetet. A család új-zélandi volt, de a férfi kivételével mindenki Ausztráliában élt. Lee-Anne hazarepült Új-Zélandra, hogy segítsen az özvegynek, Helennek megszervezni a temetést. De a nő azt sem engedte, hogy Lee-Anne pár percre egyedül maradhasson a bátyjával, hogy méltóképp elbúcsúzhasson tőle.

A két nő sosem jött ki igazán egymással. Lee-Anne szerint Helen elsőre egy tipikus háziasszonynak tűnt, de aztán kiderült, hogy "a nő agya nem teljesen tiszta". Egyszer például közölte a férjével, hogy inzulinnal túladagolta magát, hogy meghaljon, mire a férfi - érthetően - teljesen kiborult. A kapcsolat akkor romlott meg köztük végleg, amikor Lee-Anne fia hosszabb ideig a párnál tartózkodott. Helen állandóan hívogatta őt, és panaszkodott, hogy mennyi gond van a kamasszal. Egy meglehetősen furcsa párbeszéd is lezajlott a férj és a fiú között: a férfi ugyanis azt kérdezte a kamasztól, nem tudna-e előkeríteni valahonnan egy bérgyilkost, aki kiiktatná az ex-feleségét, akitől egyébként gyereke is született, mondjuk azzal, hogy rágyújtja a házát balesetnek álcázva. Lee-Anne szerint Helen kérhette meg erre Philt, mert mindig is ellenséget látott elődjében.

Lee-Anne a következő három évben csak egyszer látta a bátyját, pár hónappal a halála előtt.

A kézírás nem az övé volt

A nő a testvére temetése után visszament Ausztráliába, de egyre furcsább üzenetek kezdtek el érkezni Helentől, az özvegytől. Az egyikben például megemlítette, hogy Phil az ágyában halt meg – pedig eddig úgy lehetett tudni, hogy a teherkocsijában. Később azzal hívta fel, hogy megtalálta a férfi búcsúlevelét, amiben azt írta: megtudta, hogy az exfeleségétől született fiú nem is az övé, így pedig nem tud többé ránézni sem a gyerekre. Az özvegy szerint a temetkezési vállalkozó DNS-t vett a halott férfitól, ami kimutatta, hogy a minta nem egyezik a fiáéval, így pedig a fiú nem kap egy centet sem az elhunyt férfi életbiztosításából. 

Fia Új-Zélandon ünnepelte a huszonegyedik születésnapját, ezért Lee-Anne is visszarepült. Helennél szállt meg, ahol a nő megmutatta neki a férfi búcsúlevelét.

Szétnyitottam a levelet, és azt láttam, hogy gépelve volt. Ránéztem a levél aljára: ott volt Phil aláírása, de a kézírás egyáltalán nem az övé volt. Idegesen elkezdtem ledönteni az italt, amit adott, és végig arra gondoltam: édes Istenem, ő ölte meg! Belül ordítottam, de tudtam, nem szabad megtudnia, hogy rájöttem a dologra.

Phil ugyanis balkezes volt, és rendezett, ívelt betűkkel írt, a levél aláírásán viszont látszódott, hogy gyorsan firkantották oda. Helen abban sem tudott kiegyezni, hol találta meg a búcsúlevelet: először azt mondta, a széfben, később már a fiókra emlékezett.

Lee-Anne éjszakára bezárkózott a szobájába, a bőröndjét az ajtónak döntötte, mert attól félt, sógornője bármikor benyithat hozzá. Azt is tudta, nem hagyhatja csak úgy el a házat, mert akkor a nő rájönne, hogy megsejtett valamit.

"Féltem, de közben biztos voltam benne, hogy nem csinálhat velem semmit, mert ha ketten is meghalnak a házában, az már túl feltűnő lenne."

Lee-Anne másnap, a fia partiján úgy viselkedett Helennel, mintha semmi sem történt volna, de a következő lépése az volt, hogy

bemutatta a rendőrségen Phil búcsúlevelét, akik szintén azt mondták: öngyilkos leveleket nem szokás gépelni.

A nő ezután hazament, de továbbra is folytatta a nyomozást az özvegy után.

Már úgysem sokáig lesz képben

Felkereste a temetkezési vállalkozót, akiről azt hitte, DNS-mintát vett testvérétől. A férfi vehemensen tagadta, hogy bármi ilyesmit tett volna, és azt mondta, bíróságra viszi az ügyet rágalmazásért. Ezután a nő is vizsgálatot kezdett, és kiderült: bátyja fia valóban a bátyjáé. Helen mindkét dologban hazudott.

A nő Helen kollégáit is kikérdezte a nőről, és megdöbbentő dolgokat árultak el róla.

Fekete özvegynek hívták a háta mögött. Volt, hogy patkányméregről kérdezte őket, egy házán dolgozó munkásnak pedig azt mondta: ne aggódjon Phil miatt, már úgy sem lesz sokáig képben.

Lee-Anne hetekig gyűjtötte az információkat az özvegyről, közben végig játszotta a mit sem sejtő sógornő szerepét. Végül az összes nyomot átadta a rendőrségnek, akik viszont semmit sem kezdtek az üggyel. Megtudta viszont, hogy kérhet újabb halottszemlét. 

Egy évvel Phil halála után Helen és ő együtt találkoztak a halottkémmel, ahova Lee-Anne magával vitt egy írott szöveget, ami megmutatta Phil valódi kézírását. Megkérték Helent, hogy mutassa meg az állítólagos búcsúlevelet.

Az üzenetet azonban újragépelték, a lap aljáról pedig eltűnt az aláírás.

A halottkém jelentése csak hat hónappal később került nyilvánosságra. Azt írta, a neki juttatott információk alapján nem talált elegendő bizonyítékot, hogy kijelentse: öngyilkosság volt. Ekkorra már a rendőrség is újranyitotta az ügyet. Lee-Anne újra benyújtotta az általa összegyűjtött bizonyítékokat, és másfél évvel bátyja halála után végre sikerrel járt.

Helent letartóztatták, a vád szerint nemcsak férje meggyilkolásában bűnös, hanem abban is, hogy korábban két másik kísérletben is megpróbált megszabadulni a férjétől. A bírósági tárgyalásra Phil családja a férfi hamvait is magával vitte.

Itt kiderült, a gyógyszert Helen összemorzsolta, majd beleszórta Phil vacsorájába. De a nőnek nem volt elég, hogy a férfi lassan kezdte elveszíteni az eszméletét, ezért megfojtotta, majd a pánikoló feleséget játszva hívta a mentőket.

A fekete özvegyet életfogytiglani börtönre ítélték 2013-ban, tizenhét év után kérheti először szabadlábra helyezését. Azt feltételezik, a férfi 250 ezer dolláros életbiztosítására fájt a foga, ezért ölte meg őt.

A rendőrség nyilvánosan kért bocsánatot Lee-Anne-től, amiért nem segítettek neki a kezdetektől, és megköszönték a nő magánnyomozását. A nő azóta kriminológiát tanul az egyetemen, hogy másoknak is segíthessen hasonló ügyekben. Könyvet is írt a történtekről, A fekete özvegy címmel.

Borítókép: Andrew Nisbett a bátyja portréjával. Fotó: Martin Hunter / Getty Images Hungary.

Forrás: BBC, NZ Herald

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?