Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Orbán azt kívánta Putyinnak, vezesse tovább az orosz népet

D KOS20180918004
2018.09.18. 15:31
A Déli Áramlat tervének moszkvai ejtése után most a Török Áramlat lehet, ami új útvonalon hozza a földgázt Oroszországból, Magyarország ennek is szeretne része lenni, Moszkva nem zárkózik el ez elől. A projekt nem intézhető el azzal, hogy Magyarország függése nő, vannak mellette érvek is. A moszkvai találkozón Orbán felvetette, hogy az orosz vezetésű Nemzetközi Beruházási Bank is Budapestre jöhetne.

Júliusban még veszélynek nevezte Oroszországot a NATO-csúcson, két hónappal később, a keddi találkozón már így üdvözölhette Orbán Viktor az őt Moszkvában fogadó Vlagyimir Putyint

„Ez volt az első hivatalos találkozónk az oroszországi választások óta.

Átadtam Magyarország és a magam jókívánságait Oroszország elnökének, kívánjuk, hogy az orosz nép felemelkedésének útján vezesse tovább az országát.

Ahogyan az várható volt, a Brüsszelben tett nyári kijelentés nem nyomta rá a bélyegét Orbán és Putyin moszkvai találkozójára.

A tárgyalás utáni sajtótájékoztatót Putyin nyitotta meg, nagyra értékelve a két ország együttműködését: 30 százalékkal nőhet idén is a két ország áruforgalma a tavalyi 25 százalék után. A befektetések meghaladják az egy-egy milliárd dollárt.

  • „Együttműködés van az ipar, a magas technológia és a pénzügy területén, orosz cégek modernizálták a budapesti metrót” – mondta Putyin, – aki nem ejtett szót a kötbérrel kapcsolatos vitáról – viszont szót ejtett egy másik közös megállapodásról, amely szerint a két ország hamarosan harmadik országba közösen szállíthat vagonokat, nagy értékű szerződések keretében.
  • Putyin szerint az OTP sikeres hitelintézet Oroszországban, 200 képviselettel, 4 millió ügyféllel.
  • "Oroszország 75 százalékát fedezi Magyarország olajigényének, 60 százalékát a gázfelhasználásának" – mondta Putyin, jelezve Oroszország nélkülözhetetlenségét a területen, de kiemelte a magyar partner fontosságát is: Magyarországon át jelenleg is megy földgáz, Nyugatra és az országban lévő földalatti tárolók biztosítja az nyugati felhasználók zavartalan ellátását is.

Ezt a szerepét erősítené meg Magyarországnak az orosz fél azzal, hogy a Török Áramlat idővel Magyarországon haladhatna át.

Déli helyett török

Orbán elmondása szerint maga kérte, hogy Putyin fontolja meg annak lehetőségét, hogy az alternatív szállítási útvonalat jelentő Török Áramlat – de nem alternatív forrást, hiszen itt is orosz gázmezőkről van szó – haladjon Magyarországon át.

A Török Áramlat lényegében az egyszer már az EU ellenállásán megbukott Déli Áramlat pótterve.

Előbbit Orbán Magyarország elleni puccsnak minősítette, amikor erről még Gyurcsány Ferenc kormánya döntött, 2010 után azonban maga is a projekt támogatói közé állt.

Félmillió tonna olaj

Putyin szólt a Molról, amely Orenburg megyében is termelhet, évente 500 ezer tonna olajat hoz a felszínre.

„A Roszatom hamarosan hozzálát paksi atomerőmű két új blokkjának építéséhez” – mondta Putyin, kiemelve, hogy az erőmű már most 40 százalékát termeli meg a magyar villamosenergiának.

Még idén létrehoznak egy kormányközi bizottságot a regionális együttműködés elősegítésére – ígérte az orosz elnök.

Orbán a formálisnál is udvariasabb köszöntője után arról beszélt, mennyire „értékes valutát” jelent a két ország kapcsolatának kiszámíthatósága.

Putyin konkrétumok nélkül megemlítette, hogy a tárgyaláson szót ejtettek Ukrajna és Szíria helyzetéről is, utóbbiban kiemelve a szociális és gazdasági újjáépítés fontosságát.

Kelet-nyugati együttműködés kell

Bár "más katonai szövetségben vagyunk", a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy "amikor feszültség volt, mi magyarok mindig rosszul jártunk, amikor együttműködés volt, jól jártunk" – indokolta meg Orbán a két ország közötti és szélesebb kontextusban a nyugati-keleti – európai-orosz – együttműködés fontosságát.

A kormányfő szerintaz együttműködésnek saját alapot ad a is, hogy mindkét ország keresztény kultúrára épül, ezért közösen tesznek lépéseket a világ üldözött keresztényeinek érdekében.

Beszédében nem kapott központi szerepet, bár valójában fontos elem volt, amikor Orbán elmondta: 

Felvetette Putyinnak, hogy az orosz érdekeltségű Nemzetközi Beruházási Bank – amelynek Magyarország a harmadik legnagyobb részvényese – Budapesten rendezze be központját.

A bankot még a KGST idején, 1970-ben hozták létre, jelenleg tagja Bulgária, Csehország, Kuba, Mongólia, Oroszország , Szlovákia, Vietnam, és több évtizedes szünet után, 2015-től Magyarország is. A bank jegyzett tőkéje 1,3 milliárd euró. Tőketartalékainak 49,6 százalékát, 302 millió eurót Oroszország adja.

2020 után is lesz földgáz

A Magyarországra irányuló, kifutó szerződések alapján biztosított gázellátásra 2020 utánra is gondolni kell, ezért erről a Gazprommal megkezdődnek a tárgyalások : mondta Orbán, aki Putyin után szintén beszélt arról, hogy hasznos lenne, ha a Török Áramlat nyomvonala Magyarországon haladna át. „Kértem az elnök urat, hogy ezt a lehetőséget komolyan fontolják meg.”

Ez ugyan az ellenzékben elmondottakhoz képest ugyan nagy változás, de a 2010 után képviseltekhez képest nem. Érv lehet a Déli Áramlatot pótló projekt terve mellett az is, hogy Németország ugyanezt az Északi Áramlattal minden további nélkül megcsinálta, sőt a vezeték kapacitásának megkétszerezéséről döntött, amivel szinte teljesen kiváltható lenne Ukrajna tranzithálózata, és Németországot az orosz földgáz fő elosztó központjává tenné Európában.

Orbán is beszélt az Oroszországban ötezer embernek munkát adó OTP-ről, majd arról, hogy az energetika, gyógyszeripar után, onkológiai területen is jöjjön létre kutatói és oktatói együttműködés, és kölcsönösen ismerjk el a két ország diplomáit is.

Újságírói kérdésre Orbán Paksról szólt:

"Sok szó esik a paksi beruházásról és ez indokolt is. Most is a villamos energia 35-40 százalékát ott állítjuk elő. Husszútávú terveink szerint a napenergia mellett a nukleáris energia lesz a meghatározó. De nem ezért érdekes ez, hanem azért, mert az oroszokkal csináljuk” – mondta Orbán.

A kormányfő szerint újdonság, hogy Magyarország erre az EU és a NATO tagjaként vállalkozott. (Orbánnak igaza volt abban, hogy NATO-tagként ez az első orosz projekt, az EU esetében Finnországban van folyamatban erőmű építése, erre Putyin emlékeztetett válaszában.)

„Bátor vállalkozás ez, a Kelet-Nyugat együttműködésének távlatában is. Persze rengeteg szabványügyi, bürokratikus kérdést vetnek fel, sok kihívás lesz még, és az is másodlagos, ha esetleg a határidők csúsznak. Messze túlmutat az Magyarországon, ezért is az érdeklődés és ezért a sok ellenfél és a támogató” – mondta Orbán.

A magyar sajtó kérdésre lehetőséget kapott képviselője csupán arra volt kíváncsi Putyintól, hogyan értékeli az európai migrációs helyzetet. Putyin szerint Oroszország ebből kimaradt, de meg vannak a saját migrációs ügyei, mindenesetre úgy véli, az áramlás nem tarthat a végtelenségig.

A letelepedési kötvények ügye, amelyben befolyásos oroszok is részt vehettek, Orbán orosz fenyegetésről szóló nyilatkozata ennek következtében nem került szóba a sajtótájékoztatón.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (j4) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt (b4) a moszkvai Kremlben 2018. szeptember 18-án. Mellettük Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j2) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2) valamint Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter (b). MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!