Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Moszkvában is beszél orosz fenyegetésről Orbán?

2018.09.18. 12:03

Júliusban a NATO-csúcson még keleti veszélynek  nevezte Orbán Viktor Oroszországot, amellyel négy éve kormánya egyébként 10 milliárd eurós hitelszerződéssel megtámogatott megállapodást kötött a paksi atomerőmű újabb két blokkjának megépítéséről.

A tárgyalások után Orbán és Putyin sajtótájékoztatót tart.

A találkozó előtt Putyin kijelentette: 

Magyarország kulcspartnere Európában Oroszországnak – írta az MTI. Az áruforgalom tavaly 25 százalékkal nőtt és a bővülési ütem 2018-ban is tartotta magát.

Orbán ugyanekkor elmondta, örül annak, hogy a két ország kapcsolata kiszámíthatóan működik.

„Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak” – mondta az orosz elnöknek.

Fenyegető barát

Hogy miként illeszthető össze az ország energetikai ellátását alapvetően befolyásoló erőmű orosz megépítése és az onnan – máig pontosan nem ismert feltételekkel – felvett hitel és a tény, hogy Oroszország Orbán szerint is keleti veszély, azt mindeddig nem tudhattuk meg, a Miniszterelnöki Sajtóiroda nem reagált két hónappal ezelőtti megkeresésünkre – ahogyan az orosz fél sem.

Orbán Brüsszelben tett, visszhangtalanul maradt nyilatkozata vélhetően nem befolyásolja moszkvai megbeszéléseit Vlagyimir Putyinnal. 

Ezt sejteti a Moszkvába szintén elutazott Szijjártó Péter MTI-nek adott nyilatkozata:

A külgazdasági és külügyi tárca vezetője szerint „nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdek is az együttműködés Oroszországgal.”

  •  A magyar energiaellátás egy döntő része Oroszországból származik, és "mi nem vagyunk abban a helyzetben, mint mások egy óceánnal odébb és néhány százezer kilométerrel nagyobb területről, hogy azt hirdessük, nem kell beszélni az oroszokkal". 
  • Szijjártó szerint körvonalazódik az az együttműködési-fejlesztési megállapodás, amely Magyarország gazdasági érdekeit a legjobban szolgálni tudja, így kézzelfogható közelségbe került egy harmadik repülőjárat megindítása Magyarország és Oroszország – Budapest és Kazany – között.
  • Előrehaladott tárgyalások zajlanak továbbá Magyarország szerepének jelentős növeléséről a moszkvai központú Nemzetközi Beruházási Bankban, amely már most is 70 millió eurónyi magyarországi projektet forgalmaz.
  • Megkezdik a Gazprommal  2020-ra a tárgyalásokat a magyarországi gázellátásról. A magyar fél a vásárolandó gáz mennyiségét mintegy 4,1 milliárd köbméterre tervezi.
  • a Mol folytathatja kitermelési tevékenységét Oroszországban - tette hozzá.
  • A nehézipari együttműködés folytatásáról szintén megállapodtak a magyar hajóipar újjáépítése és a magyar helikoptergyártási és -összeszerelési ipar fejlesztése érdekében.
  • Döntés született arról, hogy a Fővárosi Vízművek lehetőséget kap az orosz piacon magas hozzáadott értékű vízipari munkák elvégzésére.

A miniszter nem tért ki az orosz metrószerelvényekkel kapcsolatos ügyre, noha tudható, hogy a felújított metrószerelvényeket leszállító Metrovagonmas meg fogja kérdezni a magyar féltől, hogy miért kellene kötbért fizetnie a BKV felé az ajtóvezérlési problémák miatt. A cég szerint ugyanis azok a rossz sínek miatt okoztak fennakadásokat.

Orbán és Putyin találkozói rendszeresek, legutóbb soron kívül találkozott a magyar kormányfő Moszkvában Putyinnal, amikor az oroszországi futball-vb döntőjére utazott.

Tavaly augusztusban és februárban is Budapesten járt az orosz elnök, aki előtte 2015-ben is járt Orbánnál.

Bár Szijjártó nem említette az MTI-nek adott nyilatkozatában a paksi erőművet, minden bizonnyal szóba kerül az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és politikai, gazdasági, környezetvédelmi szempontból legvitatottabb beruházása, amellyel kapcsolatban a magyar külügyi és külgazdasági miniszter az idei év elejére már azt ígérte, elkezdődik az építkezés érdemi része. Ez egyelőre nem történt meg, ahogyan az sem, hogy a hírekkel ellentétben Putyin Paksra látogasson.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!