Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Moszkvában is beszél orosz fenyegetésről Orbán?

2018.09.18. 12:03

Júliusban a NATO-csúcson még keleti veszélynek  nevezte Orbán Viktor Oroszországot, amellyel négy éve kormánya egyébként 10 milliárd eurós hitelszerződéssel megtámogatott megállapodást kötött a paksi atomerőmű újabb két blokkjának megépítéséről.

A tárgyalások után Orbán és Putyin sajtótájékoztatót tart.

A találkozó előtt Putyin kijelentette: 

Magyarország kulcspartnere Európában Oroszországnak – írta az MTI. Az áruforgalom tavaly 25 százalékkal nőtt és a bővülési ütem 2018-ban is tartotta magát.

Orbán ugyanekkor elmondta, örül annak, hogy a két ország kapcsolata kiszámíthatóan működik.

„Az önnel való találkozónak nagy jelentősége van a magyar politikában, hiszen fontos partnerei vagyunk egymásnak” – mondta az orosz elnöknek.

Fenyegető barát

Hogy miként illeszthető össze az ország energetikai ellátását alapvetően befolyásoló erőmű orosz megépítése és az onnan – máig pontosan nem ismert feltételekkel – felvett hitel és a tény, hogy Oroszország Orbán szerint is keleti veszély, azt mindeddig nem tudhattuk meg, a Miniszterelnöki Sajtóiroda nem reagált két hónappal ezelőtti megkeresésünkre – ahogyan az orosz fél sem.

Orbán Brüsszelben tett, visszhangtalanul maradt nyilatkozata vélhetően nem befolyásolja moszkvai megbeszéléseit Vlagyimir Putyinnal. 

Ezt sejteti a Moszkvába szintén elutazott Szijjártó Péter MTI-nek adott nyilatkozata:

A külgazdasági és külügyi tárca vezetője szerint „nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdek is az együttműködés Oroszországgal.”

  •  A magyar energiaellátás egy döntő része Oroszországból származik, és "mi nem vagyunk abban a helyzetben, mint mások egy óceánnal odébb és néhány százezer kilométerrel nagyobb területről, hogy azt hirdessük, nem kell beszélni az oroszokkal". 
  • Szijjártó szerint körvonalazódik az az együttműködési-fejlesztési megállapodás, amely Magyarország gazdasági érdekeit a legjobban szolgálni tudja, így kézzelfogható közelségbe került egy harmadik repülőjárat megindítása Magyarország és Oroszország – Budapest és Kazany – között.
  • Előrehaladott tárgyalások zajlanak továbbá Magyarország szerepének jelentős növeléséről a moszkvai központú Nemzetközi Beruházási Bankban, amely már most is 70 millió eurónyi magyarországi projektet forgalmaz.
  • Megkezdik a Gazprommal  2020-ra a tárgyalásokat a magyarországi gázellátásról. A magyar fél a vásárolandó gáz mennyiségét mintegy 4,1 milliárd köbméterre tervezi.
  • a Mol folytathatja kitermelési tevékenységét Oroszországban - tette hozzá.
  • A nehézipari együttműködés folytatásáról szintén megállapodtak a magyar hajóipar újjáépítése és a magyar helikoptergyártási és -összeszerelési ipar fejlesztése érdekében.
  • Döntés született arról, hogy a Fővárosi Vízművek lehetőséget kap az orosz piacon magas hozzáadott értékű vízipari munkák elvégzésére.

A miniszter nem tért ki az orosz metrószerelvényekkel kapcsolatos ügyre, noha tudható, hogy a felújított metrószerelvényeket leszállító Metrovagonmas meg fogja kérdezni a magyar féltől, hogy miért kellene kötbért fizetnie a BKV felé az ajtóvezérlési problémák miatt. A cég szerint ugyanis azok a rossz sínek miatt okoztak fennakadásokat.

Orbán és Putyin találkozói rendszeresek, legutóbb soron kívül találkozott a magyar kormányfő Moszkvában Putyinnal, amikor az oroszországi futball-vb döntőjére utazott.

Tavaly augusztusban és februárban is Budapesten járt az orosz elnök, aki előtte 2015-ben is járt Orbánnál.

Bár Szijjártó nem említette az MTI-nek adott nyilatkozatában a paksi erőművet, minden bizonnyal szóba kerül az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és politikai, gazdasági, környezetvédelmi szempontból legvitatottabb beruházása, amellyel kapcsolatban a magyar külügyi és külgazdasági miniszter az idei év elejére már azt ígérte, elkezdődik az építkezés érdemi része. Ez egyelőre nem történt meg, ahogyan az sem, hogy a hírekkel ellentétben Putyin Paksra látogasson.