Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Közel 70 éves vitát zárt le a Vatikán és Kína

2018.09.22. 17:59

A Vatikán és Kína történelmi jelentőségű ideiglenes megállapodást kötött a kínai katolikus püspökök kinevezéséről - közölte a Szentszék szombaton, amiről az MTI számolt be. A megállapodást Pekingben írta alá Vang Csao kínai és Antoine Camilleri vatikáni külügyminiszter-helyettes. 

A felek arról állapodtak meg, hogy a katolikus egyházfő elismeri a jóváhagyása nélkül, csak Peking által kinevezett hét katolikus püspököt, valamint post mortem egy nyolcadik püspököt is, cserébe pedig a pápa vétójogot kap mostantól a püspökök kinevezésében.

A Vatikán hangsúlyozta, hogy "nem politikai, hanem pasztorális" jellegű megállapodásról van szó. Greg Burke vatikáni szóvivő részleteket mellőzve csak annyit közölt, a megállapodással lehetővé válik, hogy a kínai katolikusoknak olyan püspökei legyenek, akik Róma alá tartoznak, de a kínai hatóságok is elismerik őket. 

A vatikáni közlemény szerint a pápa azt reméli, hogy a hosszan tartó, gondos tárgyalások eredményeképpen megszületett megállapodás révén begyógyulnak a múlt sebei, és egységes lesz a katolikus egyház Kínában. 

A kínai püspökök kinevezése áttörést jelent a vitában, amely több évtizede terheli a pápai állam és Kína kapcsolatát és akadályozza a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét. A vita 1951-ig nyúlik vissza, amikor a kommunista Kína megszakította a diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal, és létrehozta az állami felügyelet alatt működő katolikus egyházát. A pekingi kormány ragaszkodott a püspökök kinevezéséhez, holott ez a pápa hatáskörébe tartozik. Azok a kínai katolikusok, akik hűek maradtak a Vatikánhoz - beleértve a pápa által támogatott püspököket is -, kénytelek voltak titokban gyakorolni a vallásukat, üldözték őket, és volt, aki börtönbe került emiatt. 

Becslések szerint jelenleg 10-12 millió katolikus él Kínában, sokan közülük az elmúlt hatvan év üldöztetései ellenére is hűek maradtak a Vatikánhoz, mások pedig az államilag támogatott egyházhoz csatlakoztak. Peking 2013 óta nem nevezett ki új püspököket.

Bár a megállapodás elvezethet a diplomáciai kapcsolatok újraindításához Kína és a Vatikán között, a Reuters szerint kérdéses, hogy ezt hogy fogja befolyásolni a pápai állam és Tajvan viszonya. A Vatikán ugyanis elismeri a kommunisták elől a polgárháború idején menekülő kínaiak által alapított államot, ezzel ez az egyetlen európai állam, amelynek diplomáciai kapcsolatai vannak Tajvannal. Ezt viszont a Kínai Népköztársaság nem szokta jó szemmel nézni.