Judit
2 °C
7 °C

Egy titkosszolga előléptetése, amiért Merkel bocsánatot kért

2018-09-14T142959Z 956740216 RC17A8255480 RTRMADP 3 GERMANY-PROT
2018.09.25. 08:21

A múlt hét kedden született eredmény nem volt meggyőző. Túlságosan a funkcionalitással és a belügyminisztériumban zajló folyamatokkal foglalkoztam, és nem figyeltem arra, mi foglalkoztatja az embereket, ha egy előléptetésről hallanak. Nagyon sajnálom, hogy ez megtörténhetett.

Ezt mondta Angela Merkel, miután a hétvégén a német nagykoalíció pártjainak újra össze kellett ülniük, hogy módosítsák öt nappal korábbi megegyezésüket. Most arról állapodtak meg, hogy mégsem buktatják fölfelé a német elhárítás múlt héten menesztett vezetőjét. A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) éléről távozó Hans-Georg Maaßen így nem lesz államtitkár, csak főtanácsadó a belügyminisztériumnál.

Első látásra nincs olyan nagy jelentősége ennek, de ez az egész ügy jól mutatja a német politika működését és dilemmáit. Magyarországon már elszoktunk attól, hogy egy koalíciós kormányban eltérő nézetek és érdekek vannak, és ezeket a nyilvánosság előtt egyeztetik a felek. Válságnak ezért nem neveznénk azt, ami történik, még ha a nehezen összetákolt német nagykoalíció még egy ilyen ügy miatt is eléggé sérülékenynek tűnik. Az esetnek azonban számos egyéb tanulsága van: a berlini nagypolitika eltávolodott a pártok tagságától, Kelet-Németországban a szélsőjobb egyre erősebb az utcán, és a jelek szerint se a rendőrség, se a német titkosszolgálattal nem áll éppen a helyzet magaslatán. 

Felfele bukott

A német titkosszolgálat vezetőjét a nyár végi és szeptember eleji chemnitzi tömegdemonstrációk után váltották le, miután Maaßen a német sajtó, a kormányszóvivő, sőt Merkel állítása ellenére azt mondta: Chemnitzben a szélsőjobboldali elemek nem folytattak hajtóvadászatot migránsok és baloldaliak ellen. Ugyan emiatt a keményvonalas Horst Seehofer belügyminiszter (CSU) nem látta indokát Maaßen leváltásának, a szociáldemokraták kezdeményezésére múlt hét kedden az a döntés a született a német nagykoalícióban, hogy Maaßent érdemei elismerése mellett menesztik, de államtitkári rangot kap a belügyminisztériumban. Felfele buktatták tehát, amihez helyet is kellett csinálni neki, azaz nyugdíjba küldték Gunther Adler addigi belügyi államtitkárt.

A német koalíció pártjai (CDU, SPD, CSU) ezzel megoldottnak tekintették a kérdést, azzal azonban nem számoltak, hogy ez mekkora felzúdulást okoz elsősorban a szociáldemokrata tagság körében. Sven Krüger, a 41 ezer lakosú Freiberg szociáldemokrata polgármestere például bejelentette: ő szégyelli magát a többiek helyett, ezért kilép a pártból. Nem volt sokkal finomabb Raed Saleh, a berlini szociáldemokraták frakcióvezetője sem, aki ezt mondta: „Ez megint azt a benyomást erősíti, hogy a szocik minden szarban benne vannak, mert ragaszkodnak a székükhöz", amivel arra utalt, hogy a Merkellel kötött újabb nagykoalíció megint rossz döntésekbe viszi a pártot.

A másik oldal, a CDU frakcióvezető-helyettese sem üdvözölte a dolgot. Szerinte a pártelnökök által kialkudott deal számára sem érthető és főképp nem magyarázható meg a választóknak, mert távol áll a realitástól. Öt nappal később így a három koalíciós párt elnökének ezért ismét össze kellett ülnie. Vasárnap született meg az új kompromisszum, amely szerint nem nyugdíjazzák az eddigi államtitkárt, ő marad a helyén, a titkosszolgálati vezető pedig csak főtanácsadó lesz a belügyminisztériumban. Maaßen anyagi értelemben így sem veszít semmit, hiszen közszolgaként ugyanaz a fizetési besorolása lesz, mint ami a német elhárítás vezetőjeként járt neki. Főtanácsadóként az európai és nemzetközi ügyekért felel, azon belül is kiutasított migránsok visszafogadását kell letárgyalnia az észak-afrikai és közel-keleti országokkal. 

Mi az, hogy hajtóvadászat?

Mint megírtuk: augusztus 26-án éjszaka a chemnitzi városi fesztiválon egy kisebb utcai incidens után egy irakiakból, szírekből álló csoport késsel támadt rá egy társaságra. Egy 35 éves német–kubai állampolgár a kórházban belehalt sérüléseibe, két német–orosz állampolgár pedig megsérült. Az eset után tömegdemonstrációk kezdődtek. Ezeken szélsőséges és neonáci csoportok mellett részt vettek a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt képviselői, a muszlimellenes Pegida mozgalom tagjai, a szélsőjobboldali Pro Chemnitz civil szervezet aktivistái is, de teljesen hétköznapi polgárok is.

A tömegdemonstrációkon előfordult, hogy arabnak vagy menedékkérőnek kinéző embereket fenyegettek vagy bántalmaztak az utcán, többen náci karlendítést használtak. Kezdetben a rendőrség nem volt képes megfelelően kezelni a helyzetet, és Németországban sokakban felötlött az utcán randalírozó nácik képe 80 évvel ezelőttről.

A német országos sajtó nagyon hamar szabályos hajtóvadászatról beszélt, amelyet neonácik követtek el Chemnitz utcáin. Nem sokkal később ezt a szót használta a német kormányszóvivő, majd pedig maga Angela Merkel is.  Maaßen az alkotmányvédelmi hivatal vezetőjeként azonban azt mondta:  nincsenek arra utaló jelek, hogy hajtóvadászat zajlott volna a város utcáin.

Idegenellenes tüntetők Chemnitzben 2018 augusztus 27-én
Idegenellenes tüntetők Chemnitzben 2018 augusztus 27-én
Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

Szándékos dezinformáció

A hajtóvadászatról szóló hírek alapját egy Twitteren megjelent videó jelentette. Ezen annyi látszik, hogy két afgán a felvonulók közé keveredik, akiket néhányan elkezdenek szidalmazni, fenyegetni, „takarodjatok innen", mondják nekik, majd az egyiket megkergetik. A német titkosszolgálat feje a  videóról azt mondta: ez nem utal szabályos hajtóvadászatra, viszont felmerül a gyanú, hogy szándékos dezinformációról van szó.

A videó eredetileg az Antifa Zeckenbiss („Antifa Kullancscsípés") nevű szervezet Twitter-oldalán jelent meg embervadászat" címmel. Az oldal látszólag egy baloldali szervezeté, de  Maaßen elmondása szerint felmerül a gyanú, hogy nincs köze sem a baloldali, sem a szélsőbaloldali mozgalmakhoz: ezzel akarja valaki elterelni a figyelmet a demonstrációt kiváltó késelésről a hajtóvadászatra, hogy így heccelje a közhangulatot.

Maaßennek ezután nagyon sokan vetették a szemére, hogy megpróbálja meghamisítani a Chemnitzben történteket, sőt a szélsőjobb által sulykolt értelmezést akarja alátámasztani, amely szerint Chemnitzben csak egy „teljesen békés megemlékezés történt". A másik oldalon viszont ott állnak a tények. A rendőrség több mint száz bűncselekmény gyanúja miatt indított eljárást a tömegdemonstrációk után garázdaság, rongálás, hivatalos személy elleni erőszak és tiltott önkényuralmi jelképek (náci karlendítés) használata miatt.

Szemtanúk arról számoltak be, hogy a demonstrációk egyes résztvevői igenis szidalmazták és bántalmazták az arab migránsnak kinéző járókelőket, megrongálták az arab neveket tartalmazó postaládákat és feliratokat a társasházak alagsorában, baloldali ellentüntetőkre támadtak, és kövekkel, üvegekkel dobáltak meg egy zsidó éttermet is.

Külön érdekessége ennek a történetnek, hogy a szélsőjobb egy olyan ember megkéselése miatt ment ki az utcára, aki amúgy kubai származása miatt korábban maga is elszenvedője volt a neonáci erőszaknak. Max Czollek esszéista keserűen polemizált is ezen:  hogyan dönti el ezután a szélsőjobb, hogy egy nem német származású német állampolgár rendes német-e? Úgy, hogy ha egy szíriai és egy iraki megöli.

A chemnitzi késelés után egy iraki férfit és egy magát szírnek valló, de hivatalosan nem tisztázott származású menedékkérőt vettek őrizetbe. Harmadik társuk, egy a 2015-ös menekülthullámmal Európába érkezett kurd férfi ellen körözést adtak ki. Tovább fokozta a felháborodást, hogy  az iraki férfit  nem sokkal az eset után el is engedték, szemtanúk szerint ugyanis nála az összetűzés után nem is volt kés.

Sorozatos botrányok az elhárításnál

A német elhárítás vezetőjének menesztésében nem csak a chemnitzi ügy játszhatott szerepet. Hans-Georg Maaßen 2012. augusztus elsején került az alkotmányvédelmi hivatal élére, amelynek működését addig is folyamatos botrányok övezték. A német elhárítás például csak nagyon későn szerzett tudomást a Nemzetiszocialista Illegalitás  (NSU) nevű szervezetről, amelynek tagjai 2000 és 2007 között kilenc migránst és egy rendőrnőt gyilkoltak meg, három robbantásos merényletet követtek el és 15 rablást hajtottak végre. A szervezetet 2011-ben sikerült felgöngyölíteni, de kiderült az is, hogy a neonáci hálózatnak kapcsolatai voltak a titkosszolgálattal. Az NSU leleplezése előtt például nem sokkal valaki aktákat semmisített meg erről a hivatalban.

Maaßen 2012-ben azt ígérte: visszaállítja a bizalmat a titkosszolgálatok iránt. A botrányok azonban nem szűntek, sőt működése alatt szinte minden évben akadt egy nagyobb figyelmet kiváltó ügy. 2013 tárta fel a Süddeutsche Zeitung a Snowden-akták alapján, hogy a német elhárítás folyamatosan bizalmas adatokat szolgáltatott az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA). A német titkosszolgálat az amerikai XKeystore nevű kémszoftvert használta, amely az internethasználók kapcsolati adatai alapján készít elemzéseket. A szoftver tartós használatát az amerikaiak csak úgy engedélyezték a németeknek, ha azok cserébe kiadják nekik az összegyűjtött adatokat. Az amerikai titkosszolgálat így évi 500 millió bizalmas adathoz jutott a németektől.

Maaßen 2015-ben a német legfőbb ügyésszel közösen két blogger ellen lépett fel bírósági úton. A netpolitik.org című oldalon ugyanis egy titkos dokumentum jelent meg, amely szerint a német titkosszolgálat évi 3 millió eurót fordít tömeges adatgyűjtésre. Maaßen azzal indokolta a két blogger ellen indított pert, hogy így legalább kiderülhet, ki a „vakond" a német elhárításnál, aki ilyen bizalmas dokumentumokat szivárogtat ki. A bíróság azonban ezt nem így látta. Az ügybe a legfőbb ügyész bele is bukott.

Maaßen 2017-ben félrevezette a német parlamentet, amikor azt állította, hogy a berlini karácsonyi vásár elleni kamionos támadást elkövető Anis Amri környezetébe a német titkosszolgálat nem épített be hálózati személyt. 2018-ban aztán kiderült, hogy ez nem igaz, Maaßen azonban ügyészi felszólítással próbálta megakadályozni, hogy erről a média tudósítson (ez a hálózati személy védelme miatt részben érthető).

Maaßent az utóbbi időben amiatt érték támadások, hogy több alkalommal tanácskozott a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak párt vezetőivel, és ezeken a megbeszéléseken bizalmas információkat is megosztott velük. A teljes képhez tartozik, hogy az elhárítás vezetője a többi párttal is találkozott, nemcsak az AfD-vel. 2018 augusztusában Alexander Gauland, az AfD egyik vezetője azt mondta: több találkozó is lezajlott az akkori pártvezetés és Maaßen között, mert felmerült a gyanú, hogy az AfD-frakcióban egy orosz beépített ügynök is lehet. A titkosszolgálat állítólag kivizsgálta az ügyet, de nem talált semmit.

(Borítókép: Angela Merkel és Hans-Georg Maaßen 2014-ben - fotó: Wolfgang Rattay / Reuters)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?