Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Érvénytelen lett a macedón népszavazás, kicsit távolabb került a névváltoztatás

2018.09.30. 23:02

A függetlenedés óta a legfontosabb népszavazást tartották vasárnap Macedóniában, amin arról is döntöttek, hogy az ország neve a jövőben Észak-Macedónia legyen-e, de a cél ezen keresztül a nyugati integráció felgyorsítása. A névváltoztatás lezárhatott volna egy évtizedes vitát Görögországgal, de csak volna, a népszavazás ugyanis végül nem lett érvényes.

A köztársasági választási bizottság előzetes eredményei szerint a szavazásra jogosultak 36,11 százaléka járult az urnák elé vasárnap a macedóniai népszavazáson, ami azt jelenti, hogy érvénytelen lett a referendum, írja az MTI. A szavazóképes lakosság több mint felének kellett volna voksolnia ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum, ám az ehhez szükséges valamivel több mint 900 ezer szavazópolgár helyett nem egész 600 ezer ember válaszolt arra a kérdésre, hogy

támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.

A választási bizottság közlése szerint az eddig feldolgozott adatok alapján az is látszik, hogy a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt a feltett kérdésre. Mivel csupán véleménynyilvánító népszavazásról volt szó, a kormány a sikertelenség ellenére is várhatóan kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást, amelynek eredményeként a délszláv országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.

Vasárnap este, az előzetes eredmények kihirdetése után a kormányfő megerősítette: ha az igenek kerültek többségbe, akkor a nem kellő mértékű részvételi arány ellenére is kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást és a névváltoztatást. Hozzátette, hogy ha az ellenzék nem tartja tiszteletben az emberek akaratát, akkor más demokratikus eszközzel, előrehozott választással fogják őket erre rávenni.

A népszavazás érvénytelenségét a jobboldali államfő, Gjorge Ivanov saját sikereként könyvelheti el, ő ugyanis nyíltan bojkottra szólította a macedónokat, és kijelentette: ő maga nem megy el szavazni vasárnap. Szintén sikerként értelmezheti az eredményt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), amely ugyan nyíltan nem szólított bojkottra, inkább azt mondta, mindenki szavazzon lelkiismerete szerint, azt viszont leszögezte, hogy alkotmányellenesnek tartja a névváltoztatást.

A Macedónia és Görögország közötti vita 27 évre nyúlik vissza, az egész névvitáról itt írtunk hosszabban. Miután 1991-ben Macedónia függetlenedett Jugoszláviától, Görögország azonnal tiltakozni kezdett új északi szomszédja neve ellen. Az athéni vezetésnek azért szúrta a szemét az elnevezés, mert Görögország északi tartományát Makedóniának hívják, ahol ráadásul macedón kisebbség is él, és attól tartott, hogy az új ország egyszer majd területi követelésekkel állhat elő. A görögök azt sem akarták, hogy egy másik ország magáénak vallja az ókori makedónok, és Nagy Sándor örökségét.

A görög tiltakozás miatt Macedónia csak 1993-ban került be az ENSZ Közgyűlésének tagjai közé, viszont azzal a kitétellel, hogy a nemzetközi dokumentumokban hivatalosan Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt. A macedón alkotmányba azonban nem került be ez a név, és a vita nem ért véget a két ország között. Athén azonnal megvétózta, amikor Macedónia 2008-ban csatlakozni próbált a NATO-hoz, amire válaszul a macedón vezetés rohamtempóban emelt szobrokat Szkopjéban ókori hősöknek, köztük Nagy Sándornak.