Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Érvénytelen lett a macedón népszavazás, kicsit távolabb került a névváltoztatás

2018.09.30. 23:02

A függetlenedés óta a legfontosabb népszavazást tartották vasárnap Macedóniában, amin arról is döntöttek, hogy az ország neve a jövőben Észak-Macedónia legyen-e, de a cél ezen keresztül a nyugati integráció felgyorsítása. A névváltoztatás lezárhatott volna egy évtizedes vitát Görögországgal, de csak volna, a népszavazás ugyanis végül nem lett érvényes.

A köztársasági választási bizottság előzetes eredményei szerint a szavazásra jogosultak 36,11 százaléka járult az urnák elé vasárnap a macedóniai népszavazáson, ami azt jelenti, hogy érvénytelen lett a referendum, írja az MTI. A szavazóképes lakosság több mint felének kellett volna voksolnia ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum, ám az ehhez szükséges valamivel több mint 900 ezer szavazópolgár helyett nem egész 600 ezer ember válaszolt arra a kérdésre, hogy

támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.

A választási bizottság közlése szerint az eddig feldolgozott adatok alapján az is látszik, hogy a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt a feltett kérdésre. Mivel csupán véleménynyilvánító népszavazásról volt szó, a kormány a sikertelenség ellenére is várhatóan kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást, amelynek eredményeként a délszláv országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.

Vasárnap este, az előzetes eredmények kihirdetése után a kormányfő megerősítette: ha az igenek kerültek többségbe, akkor a nem kellő mértékű részvételi arány ellenére is kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást és a névváltoztatást. Hozzátette, hogy ha az ellenzék nem tartja tiszteletben az emberek akaratát, akkor más demokratikus eszközzel, előrehozott választással fogják őket erre rávenni.

A népszavazás érvénytelenségét a jobboldali államfő, Gjorge Ivanov saját sikereként könyvelheti el, ő ugyanis nyíltan bojkottra szólította a macedónokat, és kijelentette: ő maga nem megy el szavazni vasárnap. Szintén sikerként értelmezheti az eredményt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), amely ugyan nyíltan nem szólított bojkottra, inkább azt mondta, mindenki szavazzon lelkiismerete szerint, azt viszont leszögezte, hogy alkotmányellenesnek tartja a névváltoztatást.

A Macedónia és Görögország közötti vita 27 évre nyúlik vissza, az egész névvitáról itt írtunk hosszabban. Miután 1991-ben Macedónia függetlenedett Jugoszláviától, Görögország azonnal tiltakozni kezdett új északi szomszédja neve ellen. Az athéni vezetésnek azért szúrta a szemét az elnevezés, mert Görögország északi tartományát Makedóniának hívják, ahol ráadásul macedón kisebbség is él, és attól tartott, hogy az új ország egyszer majd területi követelésekkel állhat elő. A görögök azt sem akarták, hogy egy másik ország magáénak vallja az ókori makedónok, és Nagy Sándor örökségét.

A görög tiltakozás miatt Macedónia csak 1993-ban került be az ENSZ Közgyűlésének tagjai közé, viszont azzal a kitétellel, hogy a nemzetközi dokumentumokban hivatalosan Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt. A macedón alkotmányba azonban nem került be ez a név, és a vita nem ért véget a két ország között. Athén azonnal megvétózta, amikor Macedónia 2008-ban csatlakozni próbált a NATO-hoz, amire válaszul a macedón vezetés rohamtempóban emelt szobrokat Szkopjéban ókori hősöknek, köztük Nagy Sándornak.