Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Évtizedes vitát zárnának le az ország átnevezésével

000 19J7CN
2018.09.30. 11:35

A függetlenedés óta a legfontosabb népszavazást tartják vasárnap Macedóniában, amin arról is döntenek, hogy az ország neve a jövőben Észak-Macedónia legyen-e, de a cél ezen keresztül a nyugati integráció felgyorsítása. A névváltoztatás lezárhat egy évtizedes vitát Görögországgal, és a támogatók az EU- és NATO-tagságon keresztül a gazdaság fellendülésében reménykednek. Azonban mind Macedóniában, mind Görögországban hangos ellenzői is vannak a folyamatnak, akik szerint túl nagy áldozatokat hoztak. A kampányban pedig a dezinformációs gépezet is csúcsra pörgött a közösségi oldalakon.

Nem nagyon látszott a vége

A Macedónia és Görögország közötti vita 27 évre nyúlik vissza. Miután 1991-ben Macedónia függetlenedett Jugoszláviától, Görögország azonnal tiltakozni kezdett új északi szomszédja neve ellen. Az athéni vezetésnek azért szúrta a szemét az elnevezés, mert Görögország északi tartományát Makedóniának hívják, ahol ráadásul macedón kisebbség is él, és attól tartott, hogy az új ország egyszer majd területi követelésekkel állhat elő. A görögök azt sem akarták, hogy egy másik ország magáénak vallja az ókori makedónok, és Nagy Sándor örökségét.

A görög tiltakozás miatt Macedónia csak 1993-ban került be az ENSZ Közgyűlésének tagjai közé, viszont azzal a kitétellel, hogy a nemzetközi dokumentumokban hivatalosan Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepelt. A macedón alkotmányba azonban nem került be ez a név, és a vita nem ért véget a két ország között. Athén azonnal megvétózta, amikor Macedónia 2008-ban csatlakozni próbált a NATO-hoz, amire válaszul a macedón vezetés rohamtempóban emelt szobrokat Szkopjéban ókori hősöknek, köztük Nagy Sándornak.

Az évek során több különböző javaslat is felmerült, hogyan lehetne rendezni a két ország kapcsolatait megmérgező vitát, de végül egyikkel sem léptek előbbre. A változást az hozta el, amikor 2017-ben Zoran Zaev balközép kormánya került hatalomra Macedóniában, és tárgyalásokat kezdett Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel. 2018 júniusában állapodtak meg arról, hogy

Macedónia nevet vált, és a jövőben Észak-Macedónia lesz, cserébe a görögök elfogadják, hogy az országban élők macedónok, akik macedón nyelvet beszélnek, és nem gátolják tovább az ország euroatlanti integrációját.

A név nem szerepel a népszavazási kérdésben

Első körben a macedón parlament egyszerű többséggel elfogadta a megállapodást, és ezzel az Észak-Macedónia nevet is, de a következő lépcsőfok, hogy népszavazást tartanak az egész folyamatról. A névváltoztatásnak önmagában a macedónok nagy többsége egyáltalán nem örül, de sokan egy szükséges kompromisszumként készek elfogadni ezt az EU- és NATO-csatlakozás feltételeként. Nem véletlen, hogy ez nyíltan leírva a szavazólapokon sem szerepel, a feltett kérdés az, hogy

támogatják-e Macedónia EU- és NATO-tagságát, ehhez pedig elfogadják-e az ország és Görögország között kialkudott egyezményt.

A legutolsó felmérések szerint a szavazók többsége jóvá hagyja majd az ország névváltoztatását, az igazi kérdés inkább az lehet, hogy érvényes lesz-e a referendum, vagyis részt vesz-e rajta a választásra jogosultak legalább fele. Az MTI a macedón Telma TV-re hivatkozva azt írta, hogy 57 százalékos lehet a részvételi arány, a megjelentek több mint kétharmada pedig igennel szavazhat majd.

Zaev szerint ezzel lehet gazdasági fellendülés

„Mindenki tisztában van vele, miért csináljuk. Nem azért változtatjuk meg a nevünket, mert így akarjuk. Hanem az EU-ban és a NATO-ban betöltött új jövőnkért" – mondta Zaev a BBC-nek. Zaev a kampányban azzal érvelt, hogy szerinte a macedónok többségét nyomasztotta az egész ügy, és szeretett volna továbblépni. Zaev egyenesen Macedónia függetlenségének második kinyilvánításáról beszélt.

Macedóniában sokan úgy fogják fel a mostani helyzetet, mint egyszeri lehetőséget, hogy fellendítsék a gazdaságot, és Zaev is azzal számol, hogy a folyamat végén több nyugati befektető érdeklődne az ország iránt. A lakosság negyedét kitevő fiatalok különösen támogatják a miniszterelnök tervét, az oktatási lehetőségek bővülését, a munkanélküliség csökkenését várják.

Az egészre ráerősítve az elmúlt hetekben több fontos nyugati vezető is ellátogatott a kétmillió lakosú balkáni országba, és kiállt Zaev mellett. Történelmi lehetőségnek nevezte a referendumot Angela Merkel német kancellár, de James Mattis amerikai védelmi miniszter, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője is Szkopjéban járt. A keleti bővítés lehetősége mellett az is fontos szempont az EU-s vezetők szemében, hogy egy régóta húzódó vita végére lehetne pontot tenni.

Az államfő bojkottra szólított

Azonban a BBC-nek nyilatkozott olyan macedón politikai elemző, aki kifogásolja, hogy nem vonták be a politikai vitába az akadémiát, és az ellenzéket sem sikerült meggyőzni, ezért könnyen lehet, hogy sokan pártvonalak mentén döntenek majd. Marija Ristreska szerint ezért kérdés, hogy hosszú távon elfogadnák-e az emberek a névváltoztatást, vagy pedig ez esetleg egy állandó törésvonalat jelentene majd.

A jobboldali macedón ellenzék, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) tiltakozott a terv ellen, és alkotmányellenesnek tartja az ország nevének megváltoztatását. A megállapodást támogató demonstrációk mellett több tízezres tiltakozó utcai tüntetések is voltak az elmúlt hónapokban. Azzal vádolták Zaevet, hogy nem oldotta meg a gazdasági nehézségeket, helyrehozhatatlan károkat okoz, ezért előrehozott választást követeltek. Az ellenzők Bulgáriával is érvelnek, ami 11 éve az EU tagja, de ez nem hozott szerintük önmagában gazdasági kánaánt, és ezért az egyébként fontosnak tartott tagságért cserébe sem hoznának ilyen áldozatot.

Határozottan ellenzi a népszavazást Gjorge Ivanov államfő, akit még a jobboldali kormány jelölt a posztra. Ivanov állítólag három perc után kiviharzott egy Zaevvel folytatott megbeszélésről, szerinte jogi és történelmi öngyilkosságot kérnek tőlük. A népszavazás bojkottjára felszólító Ivanov szerint más út is lenne az EU- és NATO-tagsághoz, és semmi sem igazolhat egy rossz megállapodást.

Beindult az álhírgyár

A kampányban felizzottak a fake news-ok is, több nyugati és macedón civil szervezet szerint is széleskörű, szervezett dezinformációs kampány indult. Az Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkárhoz köthető Választási Integritás Transzatlanti Bizottsága think tank szerint az elmúlt hónapokban generált automata Twitter-fiókok azt a narratívát próbálták sujkolni, hogy bojkottálni kell a referendumot.

Az álhírek között szerepelt egy horvát popzenész videóklipjéből kivett részlet, amivel azt akarták illusztrálni, hogy a rendőrök brutálisan megverik a referendum ellen tüntető nőket, egy másik sztoriban pedig azt terjesztették, hogy NATO-katonák szegényített uránból készült lőszereket használtak egy hadgyakorlat alatt.

Két évvel ezelőtt jöttek az első hírek arról, hogy az internetet a 2016-os amerikai elnökválasztás idején elöntő brutális mennyiségű álhír és dezinformáció komoly százalékát Macedóniában állították elő. Az álhírgyárról itt írtunk részletesebben>>> A CNN szerint Jens Stoltenberg arról beszélt, hogy az egész mögött most az áll, hogy Oroszország dezinformációkkal és a közösségi média elárasztásával próbálja megakadályozni Macedónia NATO-tagságát. Zaev szerint pedig oroszbarát üzletemberek pénzeltek tüntetéseket a népszavazás előtt.

Macedón hírszerzési dokumentumok szerint Oroszország már 2008 óta próbált zavart kelteni az országban, és júliusban Görögország is kiutasított két orosz diplomatát, akik a görög lapok szerint a megállapodást próbálták aláásni. Moszkva nyíltan ellenzi Macedónia NATO-tagságát, és nem akarja, hogy a katonai szervezet a balkáni országgal bővüljön, de a Kreml a korábbi esetekhez hasonlóan tagadta, hogy bármilyen dezinformációs kampány mögött állna.

Damjan Manchevski információs miniszter viszont azt mondta, hogy nem aggódják túl, mekkora hatása lehet a fake news-oknak, szerinte a macedónok 70 százaléka a tévéből, és nem a közösségi médiából informálódik.

Megint a parlament jön

A népszavazás után akkor sem sem dől még el véglegesen a névváltoztatás, és a megállapodás sorsa, ha érvényes lesz, és többségbe kerülnek az igenek. Görögország ugyanis kikötötte, hogy az új névnek bele kell kerülnie a macedón alkotmányba is, vagyis a parlamentnek kétharmados többséggel is ki kell állnia a referendum eredménye mellett. A megállapodás első parlamenti elfogadásakor a 120 képviselő közül 69-en szavazták meg a névváltoztatást, így Zaevnek legalább még 11 képviselőre szüksége lenne majd.

A kockáztató miniszterelnök taktikája az lehet, hogy amennyiben a népszavazás érvényes és eredményes lesz, erre hivatkozva próbál majd nyomást gyakorolni az ellenzékre. Mivel nem ügydöntő népszavazásról van szó, a balközép kormány akkor is továbbléphet a folyamatban, ha érvénytelen lesz a referendum, azonban ebben az esetben jelentősen romlanának a pozíciói. Zaev korábban azt mondta, hogy lemond, ha kudarcot vall a népszavazáson. Sokan éppen ezért úgy veszik, hogy a népszavazás a balközép kormány támogatottságát is megmutatja majd, és így

A nemek győzelme vagy egy széleskörű bojkott akár előrehozott választásokat is jelenthetne.

A görögöknél is tüntetések voltak

A macedón parlamenten kívül a görög törvényhozásnak is év végéig ratifikálnia kell a megállapodást, ebben az esetben az EU-val 2019 júniusában megkezdődhetnének a csatlakozási tárgyalások, és akkor csatlakozhatna a NATO-hoz is Macedónia. Viszont Görögországban sem egyértelmű még, hogyan is lesz meg Ciprasznak a többsége. Volt olyan közvélemény-kutatás, amiben 59 százalék ellenezte, hogy a Macedónia szó szerepeljen az északi szomszédjuk jövőbeli nevében, a megkérdezettek 35 százalékát nem zavarta ez.

A bírálók szerint Ciprasz átengedte Görögország kulturális örökségének egy részét, több tízezres tüntetések voltak Szalonikiben, maszkos fiatalok többször is összecsaptak a rendőrökkel az elmúlt hónapokban. Az ellenzék bizalmatlansági indítvány benyújtásával fenyegetőzött, de Ciprasz túlélt egy ilyen parlamenti szavazást a júniusi megállapodás után. Ciprasznak a legnagyobb gondot viszont az jelentheti, hogy még a koalíciós partnere is ellene van a megállapodásnak.

Borítókép: Armend Nimani / AFP.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!