Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Felavatták az első napelemfarmot Csernobilban

2018.10.06. 18:40

Felavatták az első napelemfarmot Csernobilban, alig pár lépésre a négyes blokk felrobbant reaktorától. Ezzel pedig akár kétezer háztartást tudnak majd ellátni energiával, írja a BBC.

Ukrajna a lehető legjobban szeretné csökkenteni az energiafüggőségét Oroszországtól, ráadásul van egy hatalmas sugárszennyezett területe, amit szinte semmire nem lehet használni. Viszont a tiltott zóna kitűnően alkalmas napelemfarm telepítésére, így Kijev megengedi a külföldi és ukrán cégeknek, hogy azok saját pénzből napelemeket telepítsenek, miközben az állam egy fillért sem költ. 

A napenergia az egyik legnagyobb potenciállal rendelkező megújuló energiaforrás, ami a mai technológiai fejlettségnek hála már kifejezetten hatékonyan felhasználható. Ráadásul megvan az az előnye, hogy

  • a Napot nem tudja csak úgy elzárni Vlagyimir Putyin, ha éppen bal lábbal kell fel,
  • nem kell attól rettegni, hogy mi történik akkor, ha az oroszok már megint nem tudnak összedugni két kábelt,
  • az atomerőművekkel ellentétben gazdaságilag is megérheti,
  • technológiai szempontból ez a jövő,
  • a napenergia nem tud elfogyni,
  • környezetbarát.

Az általános előnyökön túl – különösen Ukrajna szempontjából – a napenergiának megvan az a pozitívuma is, hogy a napelemfarmokat nem különösebben zavarja a radioaktív sugárzás. Tehát akár a csernobili tiltott zónát is hasznosítani lehet, mindezt úgy, hogy közben ez az ukrán államnak egy fityingjébe sem fog kerülni, cserébe pedig a külföldi tőke csak úgy ömlik be az országba.

1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor a csernobili atomerőmű négyes blokkjának reaktorát két robbanás szakította szét. A balesetet tervezési hiba és emberi mulasztás okozta. 200 tonna urán volt akkor a reaktorban, és 60 tonna radioaktív anyag került a levegőbe. Több mint  8,5 millió ember volt kitéve a sugárzásnak, négyezren meghaltak, és csak Csernobil környékéről 115 ezer embert evakuáltak. 

Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország  a mai napig érzi a katasztrófa hatását, Csernobil környékén van egy 30 kilométer sugarú zóna, ami még több száz évig szennyezett lesz. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne lehetne hasznosítani, a napelemeknek nem árt a sugárzás. A tervek szerint a teljes farm akár a csernobili atomerőmű teljesítményének a felére is képes lehet.

Bár a munkások állandóan a területen dolgoznak, élni még több száz évig nem lehet a környéken.

A BBC korábban egy videót is forgatott a helyszínen.

A csernobili napelemfarm hátteréről bővebben ebben a cikkben foglalkoztunk.