Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az éjjel megszületett a nagy autóipari megállapodás

2018.10.10. 06:32

Hosszú vita után, kedd éjjelre megszületett a kompromisszum a környezetvédelemért felelős európai uniós szakminiszterek között az új autók szén-dioxid-kibocsátásáról. A döntés értelmében 

2030-ra 35 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest

A megállapodás alapján a tagországok kormányait tömörítő Tanács már szerdán megkezdheti az intézményközi egyeztetést a kérdésről a másik uniós társjogalkotónak számító, a 40 százalékos mérséklést zászlójára tűző Európai Parlamenttel.

A vita meglehetősen nehéz volt, Németország és a német autóipartól függő több keleti tagállam (például Magyarország is) sokáig ragaszkodott az Európai Bizottság által eredetileg javasolt 30 százalékos célértékhez, amelyet mások - például Franciaország - viszont 40 százalékra akartak emelni.

Az EU soros osztrák elnöksége által beterjesztett kompromisszumra húsz ország szavazott igennel, négy nemmel, négy pedig tartózkodott.

A pontos részleteket egyelőre nem ismertették, annyit azonban tudni, hogy valamelyest eltérő szabályok vonatkoznának azokra az országokra, ahol az uniós átlag 60 százalékánál alacsonyabb a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedése a személyautók és kisteherautók piacán.

A hatalmas autóiparral rendelkező Németország képviselője szerint a 40 százalékos visszavágás munkahelyeket sodort volna veszélybe és ártott volna a gazdaságnak, Berlinnek pedig bizonyos keleti tagállamokkal együtt sikerült is blokkoló kisebbséget létrehoznia ennek megakadályozására.

A luxembourgi ülést követően Miguel Arias Canete uniós klímavédelmi biztos üdvözölte a megegyezést, de Hollandia és Írország például csalódottságának adott hangot az álláspontjuk szerint nem kellően ambiciózus tárgyalási mandátum miatt.

A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében legalább 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék.

Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára, de a légkör szén-dioxid tartalmának növekedése egy sor – köztük korábban előre nem látott – katasztrófával fenyeget.

Korábban Szijjártó Péter többször is megnyilvánult a témában. Münchenben szeptember végén elmondta például, hogy Magyarország soha nem fog olyan javaslatokat támogatni Brüsszelben, amely rontaná a német, és ezen belül a bajor autóipar helyzetét.

A miniszter a bajor fővárosban akkor biztosította az Audi és BMW vezetőit arról, hogy a magyar kormány Brüsszelben mindig a magyar érdekeknek megfelelő álláspontot képvisel, a magyar érdek és a bajor érdek pedig "maximálisan egybeesik" abban, hogy el kell utasítani a klímapolitika területén 2030-ra kitűzött európai uniós célok megváltoztatására irányuló brüsszeli törekvéseket.

Egy héttel ezelőtt pedig Moszkvában, az Oroszországi Energiahét elnevezésű konferencián azt nyilatkozta, a nemzeti energiamix, az energiaforrások összetételének összeállítása a nemzeti kompetenciához tartozik, amit tiszteletben kell tartani. "Mindenkitől elvárjuk, hogy tartsa tiszteletben ezt a kompetenciát minden ország esetében" - hangsúlyozta. 

Szerinte a magyar kormányzat sohasem kommentálja a nemzeti energiamixeket, és elvárják másoktól is, hogy így tegyenek, és ne ítélkezzenek a magyar energiamixszel kapcsolatban, "amelyben a nukleáris energia meghatározó szerepet fog játszani". Elmondta, hogy Magyarországon, ahol jelenleg a villamos energia csaknem felét Paks állítja elő, 2030-ra 90 százalékra fog emelkedni széndioxid-kibocsátástól mentes energiatermelés.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország számára az energiabiztonság a nemzeti szuverenitás kérdése, ezért az energiaellátásnak tisztának, biztonságosnak és olcsónak kell lennie. Rámutatott, hogy Közép-Európában az energiaellátás diverzifikálása jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel főleg észak-déli irányban.

(MTI)