Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Az éjjel megszületett a nagy autóipari megállapodás

2018.10.10. 06:32

Hosszú vita után, kedd éjjelre megszületett a kompromisszum a környezetvédelemért felelős európai uniós szakminiszterek között az új autók szén-dioxid-kibocsátásáról. A döntés értelmében 

2030-ra 35 százalékkal kellene leszorítani az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-re előirányzott értékekhez képest

A megállapodás alapján a tagországok kormányait tömörítő Tanács már szerdán megkezdheti az intézményközi egyeztetést a kérdésről a másik uniós társjogalkotónak számító, a 40 százalékos mérséklést zászlójára tűző Európai Parlamenttel.

A vita meglehetősen nehéz volt, Németország és a német autóipartól függő több keleti tagállam (például Magyarország is) sokáig ragaszkodott az Európai Bizottság által eredetileg javasolt 30 százalékos célértékhez, amelyet mások - például Franciaország - viszont 40 százalékra akartak emelni.

Az EU soros osztrák elnöksége által beterjesztett kompromisszumra húsz ország szavazott igennel, négy nemmel, négy pedig tartózkodott.

A pontos részleteket egyelőre nem ismertették, annyit azonban tudni, hogy valamelyest eltérő szabályok vonatkoznának azokra az országokra, ahol az uniós átlag 60 százalékánál alacsonyabb a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedése a személyautók és kisteherautók piacán.

A hatalmas autóiparral rendelkező Németország képviselője szerint a 40 százalékos visszavágás munkahelyeket sodort volna veszélybe és ártott volna a gazdaságnak, Berlinnek pedig bizonyos keleti tagállamokkal együtt sikerült is blokkoló kisebbséget létrehoznia ennek megakadályozására.

A luxembourgi ülést követően Miguel Arias Canete uniós klímavédelmi biztos üdvözölte a megegyezést, de Hollandia és Írország például csalódottságának adott hangot az álláspontjuk szerint nem kellően ambiciózus tárgyalási mandátum miatt.

A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében legalább 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék.

Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára, de a légkör szén-dioxid tartalmának növekedése egy sor – köztük korábban előre nem látott – katasztrófával fenyeget.

Korábban Szijjártó Péter többször is megnyilvánult a témában. Münchenben szeptember végén elmondta például, hogy Magyarország soha nem fog olyan javaslatokat támogatni Brüsszelben, amely rontaná a német, és ezen belül a bajor autóipar helyzetét.

A miniszter a bajor fővárosban akkor biztosította az Audi és BMW vezetőit arról, hogy a magyar kormány Brüsszelben mindig a magyar érdekeknek megfelelő álláspontot képvisel, a magyar érdek és a bajor érdek pedig "maximálisan egybeesik" abban, hogy el kell utasítani a klímapolitika területén 2030-ra kitűzött európai uniós célok megváltoztatására irányuló brüsszeli törekvéseket.

Egy héttel ezelőtt pedig Moszkvában, az Oroszországi Energiahét elnevezésű konferencián azt nyilatkozta, a nemzeti energiamix, az energiaforrások összetételének összeállítása a nemzeti kompetenciához tartozik, amit tiszteletben kell tartani. "Mindenkitől elvárjuk, hogy tartsa tiszteletben ezt a kompetenciát minden ország esetében" - hangsúlyozta. 

Szerinte a magyar kormányzat sohasem kommentálja a nemzeti energiamixeket, és elvárják másoktól is, hogy így tegyenek, és ne ítélkezzenek a magyar energiamixszel kapcsolatban, "amelyben a nukleáris energia meghatározó szerepet fog játszani". Elmondta, hogy Magyarországon, ahol jelenleg a villamos energia csaknem felét Paks állítja elő, 2030-ra 90 százalékra fog emelkedni széndioxid-kibocsátástól mentes energiatermelés.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország számára az energiabiztonság a nemzeti szuverenitás kérdése, ezért az energiaellátásnak tisztának, biztonságosnak és olcsónak kell lennie. Rámutatott, hogy Közép-Európában az energiaellátás diverzifikálása jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel főleg észak-déli irányban.

(MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!