Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Bajorországról szavaznak, de ez Merkel jövőjére is hatással lehet

000 19X4VZ
2018.10.13. 18:06
Közvetetten az Angela Merkel mögött álló nagykoalíció sorsára is hatással lehet a vasárnap tartott bajorországi tartományi választás. Németország gazdaságilag egyik legerősebb és 2. legnépesebb tartományát Merkel fontos partnere és bírálója, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) irányítja, de a párt történelmi mélyponton van és elveszítheti abszolút többségét. Rendkívül gyengén állnak a kormányzó szociáldemokraták is, ezért egyelőre nehéz kiszámítani, milyen folyamatok indulnak el a pártokban a rossz választási szereplés után.

Vasárnap tartományi választásokat tartanak a 13 millió lakosú Bajorországban. A tartományi parlament (Landtag) 180 mandátumáról döntenek a választók az elkövetkező 5 évre. A választást nemcsak helyi, de országos szinten is nagy figyelem kíséri. A Bajorországot 1957 óta nagyrészt abszolút többségben kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) Angela Merkel kancellár fontos szövetségese.

A menekültválság idején hiába volt Merkel egyik legfőbb bírálója a bajor CSU, a választók a 2017-es országos választásokon a nagykoalíció mindegyik pártját megbüntették: a CSU 1945-ös megalapítása óta nem ért el ilyen rossz eredményt. Ez előrevetítette, hogy miközben biztosan a legnagyobb párt marad, a mostani tartományi választáson is elveszítheti abszolút vezető erejét Bajorországban. 

Erős gazdaság, erős politika 

Bár most csak egy német tartományban tartanak választást, Bajorország jelentősége jóval túlmutat saját, sőt Németország határain is. A Bajor Szabadállam Németország 2. legnépesebb területe, és ez a tartomány adja Németország gazdasági teljesítményének közel 20 százalékát. Itt működik a BMW, a Siemens vagy az Audi központja, erős a mezőgazdaság és a vegyipar. A tartomány GDP-je ötszöröse Magyarországénak. Európai összehasonlításban csak Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak és Hollandiának nagyobb a gazdasági teljesítménye, mint Bajorországnak. A tartománynak saját diplomáciai és gazdasági kapcsolatai is vannak Magyarországgal. Mivel a menekültügyben a legtöbb ponton egyet értenek Orbán Viktorral, jók a politikai kapcsolatok is, ami nem mondható el ugyanígy Berlin és Budapest viszonyáról.

A tartományt 1957 óta a csak Bajorországban működő Keresztényszociális Unió irányítja. A CSU más tartományokban nem indul a választásokon, a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) 1949 óta élő egyezség értelmében az ország többi részét a CDU fedi le. A CSU az országos választásokon mindig a CDU-val együtt lép fel, és a CSU Bajorországból általában hozza is a garantált 7-10 százaléknyi szavazatot a Bundestagba.

Az uniópártok mindig közös frakciót alakítanak Berlinben, kormányra kerülésük esetén pedig a párt képviselői meghatározó minisztériumi pozíciókat viselnek. Angela Merkel 4. kormányának tagjaként most is a CSU adja a belügyminisztert, a gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztert és a közlekedési és digitális infrastruktúra minisztert. A bajor önérzetet és a Németország egészétől való egyfajta különállást jól mutatja Franz Josef Strauss volt tartományi miniszterelnök elhíresült mondata: „Nem érdekel, ki lesz a német kancellár – alattam.” 

A bajor tartományi választásnak közvetlenül tehát nincs hatása a Bundestag erőviszonyaira, politikai értelemben azonban biztosan nem lesz következmények nélküli a Merkel mögött álló nagykoalícióra.

A hagyományokat képviselik, de az űrbe tartanak

A CSU saját tartományán belül eddig egyeduralkodó szerepet játszott. 1954 óta mindössze egyszer veszítette el szűken az abszolút többségét, általában 50 százalék körül végeznek, sőt 1974-ben és 2003-ban 60 százalék fölötti eredményt értek el. A párt a 2013-as tartományi választásokon is még 47,7 százalékot kapott, az elmúlt hetekben azonban átlagosan már csak 33-35 százalékra taksálják őket a közvélemény-kutatók. A mostani várható eredményük ahhoz képest is visszaesés, hogy a tavaly szeptemberi szövetségi választásokon még 38,8 százalékot kaptak.

Bajorországban a gazdaság jól teljesít, a munkanélküliség 3 százalék alatt van, de vannak azért bőven helyi problémák: nincs elég lakás, egész Németországban Münchenben a legdrágábbak a bérleti díjak, nincs elég óvodai hely, az idősgondozó otthonokban kevés az ápoló. Miközben egy sor másik fontos kérdés is lebeg a bajorok szeme előtt, a kampányt elég dominánsan a migráció kérdése határozta meg. Vannak, akik szerint a CSU-s vezetők túlságosan is sokat foglalkoznak a szövetségi politikával, és a migrációs politika miatti frusztráció, valamint a CSU-n és a berlini koalíción belüli belső harcok miatt sok szavazó más, vagy keményebbnek, vagy mérsékeltebbnek tartott alternatívák után nézett az elmúlt hetekben, hónapokban. 

A Horst Seehofer CSU-elnök és szövetségi belügyminiszter riválisának számító Markus Söder tartományi miniszterelnök próbált külön úton járni, de neki is voltak vitákat kiváltó kijelentései migrációs ügyben. Bírálatokat váltott ki az is, hogy elrendelte: minden állami hivatalban helyezzék ki a feszületet. Emiatt Södert még katolikus és protestáns vezetők is azzal támadták, hogy megpróbál politikai haszonszerzésre használni vallási szimbólumokat.

Markus Söder
Markus Söder
Fotó: Michael Dalder

Söder viszont a másik oldalon a tartomány modernizálásának élharcosa. Komoly összegeket akarnak befektetni a Hyperloopba, a robotikába, a mesterséges intelligenciába és a digitalizációba. Söder nagy dobása a Deutsche Welle szerint az volt, amikor a kampány finisében bejelentette a Bajor Egyes: Küldetés a Jövőbe nevű projektet, aminek a bajor űrprogram is a része lenne. A 700 millió eurósra tervezett programot nemes egyszerűséggel Söder saját arcképével hirdették, amit később azzal magyaráztak, hogy ezt a logót csak viccből propagálta a CSU/CDU ifjúsági szervezete.

Sokan kifigurázták Söder tervét, hogy messze elrugaszkodott a választók valódi problémáitól. A Deutsche Welle szerint a nagyvárosokban a fiatalok Söderék ellen vannak. Több tüntetés volt Münchenben, és más városokban is az elmúlt hetekben, sokan a bevándorlásellenes, populista AfD-t és a CSU-t egyaránt bírálták ezeken.

Keménykedés és ultimátumok menekültügyben

A CSU politikáját a 2015-ös menekültválság óta befolyásolja a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt létezése és folyamatos erősödése. A kormányon lévő CSU három éve kettős játékba kezdett: egyszerre volt kormányon, és egyszerre akart ellenzékben az AfD konkurenciája is lenni. Horst Seehofer, a CSU elnöke és korábbi tartományi miniszterelnöke 2015-2016-ban harcosan képviselte azt az álláspontot, hogy korlátozzák a befogadott menekültek számát és zárják le a német határokat. Olyannyira harcosan, hogy ultimátumot is adott Merkelnek, hogy végleg szakít vele.

A CSU a 2017-es választásokhoz közeledve visszafogottabbá vált, mivel Merkel és a vele együtt kormányzó szociáldemokraták is hajlandóak voltak bizonyos szigorításokra menekültügyben. A rossz választási eredmények után azonban ismét támadásba lendültek. Amint sikerült fél év alatt nagy nehezen tető alá hozni az újabb nagykoalíciót a szociáldemokratákkal, az immár belügyminiszteri pozícióba került Seehofer újra bekeményített. Kilátásba helyezte, hogy távozik a pártelnöki és belügyminiszteri posztról, ha nem sikerül dűlőre jutni Merkellel a határellenőrzéssel kapcsolatban.

Seehofer keményebb német bevándorlási politikát akart, miközben Merkel végig azzal érvelt, hogy a migrációs politikáról EU-s szinten kell dönteni, csak ez hozhat megoldást. A koalíció pártjai végül abban állapodtak meg, hogy akit egy másik uniós országban már regisztráltak menedékkérőként, azt nem engedik be Németországba. Sokak szerint viszont ezzel csak egy időre oldódott meg a vita, és a CSU továbbra is nyomást akar gyakorolni Merkelre. Seehofer szabályozni akarja a migránsok érkezését, és ebben Orbán Viktor mellett olasz és az osztrák szövetségeseket keres.  

Koalícióra kényszerülhetnek

A CSU keménykedése ugyan hozott részeredményeket, de a párt népszerűségén nem sikerült javítani. Az AfD Bajorországban most először indul a tartományi választáson, és a felmérések 11 százalékra teszik a támogatottságukat. A populista-bevándorlásellenes párt akár ennél jobb eredményt is elérhet majd, és ebben az esetben még a szociáldemokratákat is megelőzheti. Az AfD több bajor városban az országos átlaguknál is hatékonyabban tudta megszólítani a szavazókat. Többek között olyan szlogenekkel kampányoltak, hogy "Mi betartjuk azokat az ígéreteket, amiket a CSU tett.” Ha az AfD itt is bejut a helyi parlamentbe, akkor a 16 német tartományból már 15-ben jelen lesznek a helyi törvényhozásban.

Az AfD eredményét viszont ezúttal befolyásolhatja egy másik populista jobboldali párt, a Szabad Választók (Freie Wähler) szereplése is. A bajor EU-szkeptikus mozgalmat, amely helyi szintre akarja visszahozni a politikát, most 11 százalékra mérik. Ha a CSU rosszul szerepel, ők lehetnek az egyik lehetséges koalíciós partner a helyi parlamentben. A GMS közvélemény-kutató intézet felmérése szerint ezt a megkérdezettek 33 százaléka tartaná jónak. Csak kicsit nagyobb (37 százalék) a támogatottsága a másik opciónak, a CSU-Zöldek koalíciónak.

A zöld párt a választás egyik nyertese lehet. Ha a felméréseknek megfelelően 18 százalék körüli támogatottságot érnek el, öt évvel ezelőtti eredményüket megduplázva a második legerősebb párt lesznek. A Zöldek a középre sorolással el tudtak csenni liberálisabb CSU-szavazókat is. A Zöldek a 16 tartományból 9-ben már benne vannak a helyi kormányban, vagy a CDU-val, vagy az SPD-vel alkotnak koalíciót. A szomszédos Baden-Württembergben is kormányon vannak 2011 óta, és akár itt is bekerülhetnek újra a vezetésbe, ami az SPD-nek komoly arculcsapás lenne. A szövetségi és korábban tartományi szinten is erős szociáldemokraták (SPD) Bajorországban is komoly veszteségekre számíthat. Folytatódik a mélyrepülés, 20 százalék helyett mindössze 12 százalékot érhetnek el.

Nemcsak Merkelről szavaznak

Már a választás előtt elkezdődött az egymásra mutogatás és a felelősök keresése is a CSU vezetésén belül. "Az elmúlt hat hónapban nem vettem részt a bajor politikában, vagy a kampány vezetésében" - mondta Seehofer a Süddeutsche Zeitungnak. "E zeket az felméréseket hihetetlen módon befolyásolja a berlini politika” - replikázott a miniszterelnöki poszt betöltése óta első választásán induló Söder a Bildnek. "Ez a választás üzenet lesz Berlinnek. A belső viták mindig ártanak, mindegy, kitől indulnak ki” - szólt ki a Telegraph szerint Seehofernek. 

Közben a bajorországi választás előtt természetesen a német kormánykoalíció pártjai (CDU/CSU-SPD) azt hangsúlyozzák, ez csak egy tartományi választás, a választók nem a német kormányról döntenek. Egyelőre nem lehet kiszámítani, milyen folyamatok indulnak el országos szinten a nagykoalíció pártjaiban, ha a bajor választásokon rosszul szerepelnek. És itt nemcsak a CSU-ról van szó. Ha a szociáldemokraták valóban olyan gyengén teljesítenek, mint azt a közvélemény-kutatások mutatják, újabb lázongások indulhatnak az SPD-n belül Andrea Nahles pártelnök ellen. Ennek egyfajta főpróbája volt az, amikor a szociáldemokrata párt tagságának egy része szabályosan föllázadt amiatt , hogy a berlini nagykoalíció pártjai a fejük felett megegyeztek egymás között, és a chemnitzi események miatt felfelé akarták buktatni a német elhárítás vezetőjét, Hans-Georg Maaßent. Visszakozniuk kellett.

A Merkel mögött álló CDU viselkedését a mostani választásnál jobban befolyásolhatja az október 28-i hesseni tartományi választás eredménye. Ott ugyanis már konkrétan a CDU szenvedheti meg a népszerűségvesztés árát. Merkel pártjának támogatása Hessenben öt év alatt 10 százalékot esett, és nagy kérdés, hogy meg tudják-e tartani ott vezető szerepüket (a CDU ott most a Zöldekkel koalícióban kormányoz). Az itt született eredménynek már hatása lehet arra, hogy a december elején tartandó CDU-kongresszuson Merkelt ismét megválasztják-e pártelnöknek. Merkel korábban azt ígérte, hogy kitölti a 2021-ig tartó kancellári ciklusát, de egyre többen temetik őt, és maga is tett arra utaló lépéseket, hogy elkezdte felépíteni potenciális utódjait. 

Merkel pozíciói már azzal is gyengültek, hogy szeptemberben a konzervatívok leváltották régi szövetségesét, Volker Kaudert frakcióvezetői tisztségéből. A kancellár ellenfelei máris a Merkel-éra végének kezdetéről kezdtek beszélni, többek szerint a parlamenti képviselők önjáróbbak lehetnek Ralph Brinkhaus vezetése alatt. Viszont a házelnök és volt pénzügyminiszter, szintén Merkel-szövetséges Wolfgang Schauble sietett kijelenteni, hogy Brinkhaus megválasztása stabilitást hozhat a bevándorlás körüli belső harcokban. Elég egyértelmű jelzés volt az is, amikor a CDU/CSU ifjúsági tagozata felvetette, hogy alkotmánymódosítással legfeljebb háromra kellene korlátozni egy kancellár ciklusainak számát. Ezt a negyedik ciklusát töltő Merkel elvetette, szerinte ezzel megsértenék a képviselők jogát, hogy arra a kancellárra szavazzanak, akire akarnak.

A most vasárnapi rossz választási eredménynek persze lehet olyan következménye is, hogy Merkel nagykoalíciójának pártjai összezárnak és türelmi időt adnak egymásnak. Merkel nemrég arról beszélt nyilvánosan, hogy a konzervatívoknak véget kell vetniük a belső harcoknak. Seehofer Merkel egyik legfontosabb kritikusának számított, de most arról beszélt ő is, hogy támogatja a kancellár újraválasztását a CDU élén. 

Az azonban még nem dőlt el, melyik lenne a helyes út a CSU régi nagyságának visszaszerzéséhez. Az egyik elképzelés szerint mindenképpen meg kell tartani részvételüket a berlini nagykoalícióban, hogy ne csússzanak vissza egy régiós párt szintjére. A másik álláspont azonban az, hogy csak helyben, Bajorországra koncentrálva tudnak újra megerősödni, ebben az esetben viszont ki kell szállniuk a berlini politikából, és az Merkel nagykoalíciójának végét jelentheti. 

Borítókép: Christof Stache / AFP.