Auguszta
-7 °C
0 °C

Bajorországról szavaznak, de ez Merkel jövőjére is hatással lehet

000 19X4VZ
2018.10.13. 18:06
Közvetetten az Angela Merkel mögött álló nagykoalíció sorsára is hatással lehet a vasárnap tartott bajorországi tartományi választás. Németország gazdaságilag egyik legerősebb és 2. legnépesebb tartományát Merkel fontos partnere és bírálója, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) irányítja, de a párt történelmi mélyponton van és elveszítheti abszolút többségét. Rendkívül gyengén állnak a kormányzó szociáldemokraták is, ezért egyelőre nehéz kiszámítani, milyen folyamatok indulnak el a pártokban a rossz választási szereplés után.

Vasárnap tartományi választásokat tartanak a 13 millió lakosú Bajorországban. A tartományi parlament (Landtag) 180 mandátumáról döntenek a választók az elkövetkező 5 évre. A választást nemcsak helyi, de országos szinten is nagy figyelem kíséri. A Bajorországot 1957 óta nagyrészt abszolút többségben kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) Angela Merkel kancellár fontos szövetségese.

A menekültválság idején hiába volt Merkel egyik legfőbb bírálója a bajor CSU, a választók a 2017-es országos választásokon a nagykoalíció mindegyik pártját megbüntették: a CSU 1945-ös megalapítása óta nem ért el ilyen rossz eredményt. Ez előrevetítette, hogy miközben biztosan a legnagyobb párt marad, a mostani tartományi választáson is elveszítheti abszolút vezető erejét Bajorországban. 

Erős gazdaság, erős politika 

Bár most csak egy német tartományban tartanak választást, Bajorország jelentősége jóval túlmutat saját, sőt Németország határain is. A Bajor Szabadállam Németország 2. legnépesebb területe, és ez a tartomány adja Németország gazdasági teljesítményének közel 20 százalékát. Itt működik a BMW, a Siemens vagy az Audi központja, erős a mezőgazdaság és a vegyipar. A tartomány GDP-je ötszöröse Magyarországénak. Európai összehasonlításban csak Nagy-Britanniának, Franciaországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak és Hollandiának nagyobb a gazdasági teljesítménye, mint Bajorországnak. A tartománynak saját diplomáciai és gazdasági kapcsolatai is vannak Magyarországgal. Mivel a menekültügyben a legtöbb ponton egyet értenek Orbán Viktorral, jók a politikai kapcsolatok is, ami nem mondható el ugyanígy Berlin és Budapest viszonyáról.

A tartományt 1957 óta a csak Bajorországban működő Keresztényszociális Unió irányítja. A CSU más tartományokban nem indul a választásokon, a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) 1949 óta élő egyezség értelmében az ország többi részét a CDU fedi le. A CSU az országos választásokon mindig a CDU-val együtt lép fel, és a CSU Bajorországból általában hozza is a garantált 7-10 százaléknyi szavazatot a Bundestagba.

Az uniópártok mindig közös frakciót alakítanak Berlinben, kormányra kerülésük esetén pedig a párt képviselői meghatározó minisztériumi pozíciókat viselnek. Angela Merkel 4. kormányának tagjaként most is a CSU adja a belügyminisztert, a gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztert és a közlekedési és digitális infrastruktúra minisztert. A bajor önérzetet és a Németország egészétől való egyfajta különállást jól mutatja Franz Josef Strauss volt tartományi miniszterelnök elhíresült mondata: „Nem érdekel, ki lesz a német kancellár – alattam.” 

A bajor tartományi választásnak közvetlenül tehát nincs hatása a Bundestag erőviszonyaira, politikai értelemben azonban biztosan nem lesz következmények nélküli a Merkel mögött álló nagykoalícióra.

A hagyományokat képviselik, de az űrbe tartanak

A CSU saját tartományán belül eddig egyeduralkodó szerepet játszott. 1954 óta mindössze egyszer veszítette el szűken az abszolút többségét, általában 50 százalék körül végeznek, sőt 1974-ben és 2003-ban 60 százalék fölötti eredményt értek el. A párt a 2013-as tartományi választásokon is még 47,7 százalékot kapott, az elmúlt hetekben azonban átlagosan már csak 33-35 százalékra taksálják őket a közvélemény-kutatók. A mostani várható eredményük ahhoz képest is visszaesés, hogy a tavaly szeptemberi szövetségi választásokon még 38,8 százalékot kaptak.

Bajorországban a gazdaság jól teljesít, a munkanélküliség 3 százalék alatt van, de vannak azért bőven helyi problémák: nincs elég lakás, egész Németországban Münchenben a legdrágábbak a bérleti díjak, nincs elég óvodai hely, az idősgondozó otthonokban kevés az ápoló. Miközben egy sor másik fontos kérdés is lebeg a bajorok szeme előtt, a kampányt elég dominánsan a migráció kérdése határozta meg. Vannak, akik szerint a CSU-s vezetők túlságosan is sokat foglalkoznak a szövetségi politikával, és a migrációs politika miatti frusztráció, valamint a CSU-n és a berlini koalíción belüli belső harcok miatt sok szavazó más, vagy keményebbnek, vagy mérsékeltebbnek tartott alternatívák után nézett az elmúlt hetekben, hónapokban. 

A Horst Seehofer CSU-elnök és szövetségi belügyminiszter riválisának számító Markus Söder tartományi miniszterelnök próbált külön úton járni, de neki is voltak vitákat kiváltó kijelentései migrációs ügyben. Bírálatokat váltott ki az is, hogy elrendelte: minden állami hivatalban helyezzék ki a feszületet. Emiatt Södert még katolikus és protestáns vezetők is azzal támadták, hogy megpróbál politikai haszonszerzésre használni vallási szimbólumokat.

Markus Söder
Markus Söder
Fotó: Michael Dalder

Söder viszont a másik oldalon a tartomány modernizálásának élharcosa. Komoly összegeket akarnak befektetni a Hyperloopba, a robotikába, a mesterséges intelligenciába és a digitalizációba. Söder nagy dobása a Deutsche Welle szerint az volt, amikor a kampány finisében bejelentette a Bajor Egyes: Küldetés a Jövőbe nevű projektet, aminek a bajor űrprogram is a része lenne. A 700 millió eurósra tervezett programot nemes egyszerűséggel Söder saját arcképével hirdették, amit később azzal magyaráztak, hogy ezt a logót csak viccből propagálta a CSU/CDU ifjúsági szervezete.

Sokan kifigurázták Söder tervét, hogy messze elrugaszkodott a választók valódi problémáitól. A Deutsche Welle szerint a nagyvárosokban a fiatalok Söderék ellen vannak. Több tüntetés volt Münchenben, és más városokban is az elmúlt hetekben, sokan a bevándorlásellenes, populista AfD-t és a CSU-t egyaránt bírálták ezeken.

Keménykedés és ultimátumok menekültügyben

A CSU politikáját a 2015-ös menekültválság óta befolyásolja a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt létezése és folyamatos erősödése. A kormányon lévő CSU három éve kettős játékba kezdett: egyszerre volt kormányon, és egyszerre akart ellenzékben az AfD konkurenciája is lenni. Horst Seehofer, a CSU elnöke és korábbi tartományi miniszterelnöke 2015-2016-ban harcosan képviselte azt az álláspontot, hogy korlátozzák a befogadott menekültek számát és zárják le a német határokat. Olyannyira harcosan, hogy ultimátumot is adott Merkelnek, hogy végleg szakít vele.

A CSU a 2017-es választásokhoz közeledve visszafogottabbá vált, mivel Merkel és a vele együtt kormányzó szociáldemokraták is hajlandóak voltak bizonyos szigorításokra menekültügyben. A rossz választási eredmények után azonban ismét támadásba lendültek. Amint sikerült fél év alatt nagy nehezen tető alá hozni az újabb nagykoalíciót a szociáldemokratákkal, az immár belügyminiszteri pozícióba került Seehofer újra bekeményített. Kilátásba helyezte, hogy távozik a pártelnöki és belügyminiszteri posztról, ha nem sikerül dűlőre jutni Merkellel a határellenőrzéssel kapcsolatban.

Seehofer keményebb német bevándorlási politikát akart, miközben Merkel végig azzal érvelt, hogy a migrációs politikáról EU-s szinten kell dönteni, csak ez hozhat megoldást. A koalíció pártjai végül abban állapodtak meg, hogy akit egy másik uniós országban már regisztráltak menedékkérőként, azt nem engedik be Németországba. Sokak szerint viszont ezzel csak egy időre oldódott meg a vita, és a CSU továbbra is nyomást akar gyakorolni Merkelre. Seehofer szabályozni akarja a migránsok érkezését, és ebben Orbán Viktor mellett olasz és az osztrák szövetségeseket keres.  

Koalícióra kényszerülhetnek

A CSU keménykedése ugyan hozott részeredményeket, de a párt népszerűségén nem sikerült javítani. Az AfD Bajorországban most először indul a tartományi választáson, és a felmérések 11 százalékra teszik a támogatottságukat. A populista-bevándorlásellenes párt akár ennél jobb eredményt is elérhet majd, és ebben az esetben még a szociáldemokratákat is megelőzheti. Az AfD több bajor városban az országos átlaguknál is hatékonyabban tudta megszólítani a szavazókat. Többek között olyan szlogenekkel kampányoltak, hogy "Mi betartjuk azokat az ígéreteket, amiket a CSU tett.” Ha az AfD itt is bejut a helyi parlamentbe, akkor a 16 német tartományból már 15-ben jelen lesznek a helyi törvényhozásban.

Az AfD eredményét viszont ezúttal befolyásolhatja egy másik populista jobboldali párt, a Szabad Választók (Freie Wähler) szereplése is. A bajor EU-szkeptikus mozgalmat, amely helyi szintre akarja visszahozni a politikát, most 11 százalékra mérik. Ha a CSU rosszul szerepel, ők lehetnek az egyik lehetséges koalíciós partner a helyi parlamentben. A GMS közvélemény-kutató intézet felmérése szerint ezt a megkérdezettek 33 százaléka tartaná jónak. Csak kicsit nagyobb (37 százalék) a támogatottsága a másik opciónak, a CSU-Zöldek koalíciónak.

A zöld párt a választás egyik nyertese lehet. Ha a felméréseknek megfelelően 18 százalék körüli támogatottságot érnek el, öt évvel ezelőtti eredményüket megduplázva a második legerősebb párt lesznek. A Zöldek a középre sorolással el tudtak csenni liberálisabb CSU-szavazókat is. A Zöldek a 16 tartományból 9-ben már benne vannak a helyi kormányban, vagy a CDU-val, vagy az SPD-vel alkotnak koalíciót. A szomszédos Baden-Württembergben is kormányon vannak 2011 óta, és akár itt is bekerülhetnek újra a vezetésbe, ami az SPD-nek komoly arculcsapás lenne. A szövetségi és korábban tartományi szinten is erős szociáldemokraták (SPD) Bajorországban is komoly veszteségekre számíthat. Folytatódik a mélyrepülés, 20 százalék helyett mindössze 12 százalékot érhetnek el.

Nemcsak Merkelről szavaznak

Már a választás előtt elkezdődött az egymásra mutogatás és a felelősök keresése is a CSU vezetésén belül. "Az elmúlt hat hónapban nem vettem részt a bajor politikában, vagy a kampány vezetésében" - mondta Seehofer a Süddeutsche Zeitungnak. "E zeket az felméréseket hihetetlen módon befolyásolja a berlini politika” - replikázott a miniszterelnöki poszt betöltése óta első választásán induló Söder a Bildnek. "Ez a választás üzenet lesz Berlinnek. A belső viták mindig ártanak, mindegy, kitől indulnak ki” - szólt ki a Telegraph szerint Seehofernek. 

Közben a bajorországi választás előtt természetesen a német kormánykoalíció pártjai (CDU/CSU-SPD) azt hangsúlyozzák, ez csak egy tartományi választás, a választók nem a német kormányról döntenek. Egyelőre nem lehet kiszámítani, milyen folyamatok indulnak el országos szinten a nagykoalíció pártjaiban, ha a bajor választásokon rosszul szerepelnek. És itt nemcsak a CSU-ról van szó. Ha a szociáldemokraták valóban olyan gyengén teljesítenek, mint azt a közvélemény-kutatások mutatják, újabb lázongások indulhatnak az SPD-n belül Andrea Nahles pártelnök ellen. Ennek egyfajta főpróbája volt az, amikor a szociáldemokrata párt tagságának egy része szabályosan föllázadt amiatt , hogy a berlini nagykoalíció pártjai a fejük felett megegyeztek egymás között, és a chemnitzi események miatt felfelé akarták buktatni a német elhárítás vezetőjét, Hans-Georg Maaßent. Visszakozniuk kellett.

A Merkel mögött álló CDU viselkedését a mostani választásnál jobban befolyásolhatja az október 28-i hesseni tartományi választás eredménye. Ott ugyanis már konkrétan a CDU szenvedheti meg a népszerűségvesztés árát. Merkel pártjának támogatása Hessenben öt év alatt 10 százalékot esett, és nagy kérdés, hogy meg tudják-e tartani ott vezető szerepüket (a CDU ott most a Zöldekkel koalícióban kormányoz). Az itt született eredménynek már hatása lehet arra, hogy a december elején tartandó CDU-kongresszuson Merkelt ismét megválasztják-e pártelnöknek. Merkel korábban azt ígérte, hogy kitölti a 2021-ig tartó kancellári ciklusát, de egyre többen temetik őt, és maga is tett arra utaló lépéseket, hogy elkezdte felépíteni potenciális utódjait. 

Merkel pozíciói már azzal is gyengültek, hogy szeptemberben a konzervatívok leváltották régi szövetségesét, Volker Kaudert frakcióvezetői tisztségéből. A kancellár ellenfelei máris a Merkel-éra végének kezdetéről kezdtek beszélni, többek szerint a parlamenti képviselők önjáróbbak lehetnek Ralph Brinkhaus vezetése alatt. Viszont a házelnök és volt pénzügyminiszter, szintén Merkel-szövetséges Wolfgang Schauble sietett kijelenteni, hogy Brinkhaus megválasztása stabilitást hozhat a bevándorlás körüli belső harcokban. Elég egyértelmű jelzés volt az is, amikor a CDU/CSU ifjúsági tagozata felvetette, hogy alkotmánymódosítással legfeljebb háromra kellene korlátozni egy kancellár ciklusainak számát. Ezt a negyedik ciklusát töltő Merkel elvetette, szerinte ezzel megsértenék a képviselők jogát, hogy arra a kancellárra szavazzanak, akire akarnak.

A most vasárnapi rossz választási eredménynek persze lehet olyan következménye is, hogy Merkel nagykoalíciójának pártjai összezárnak és türelmi időt adnak egymásnak. Merkel nemrég arról beszélt nyilvánosan, hogy a konzervatívoknak véget kell vetniük a belső harcoknak. Seehofer Merkel egyik legfontosabb kritikusának számított, de most arról beszélt ő is, hogy támogatja a kancellár újraválasztását a CDU élén. 

Az azonban még nem dőlt el, melyik lenne a helyes út a CSU régi nagyságának visszaszerzéséhez. Az egyik elképzelés szerint mindenképpen meg kell tartani részvételüket a berlini nagykoalícióban, hogy ne csússzanak vissza egy régiós párt szintjére. A másik álláspont azonban az, hogy csak helyben, Bajorországra koncentrálva tudnak újra megerősödni, ebben az esetben viszont ki kell szállniuk a berlini politikából, és az Merkel nagykoalíciójának végét jelentheti. 

Borítókép: Christof Stache / AFP.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!