Ödön
2 °C
11 °C

6 tanulság a bajor választás után: nem a menekültügy döntött

000 1A07OY
2018.10.16. 07:18 Módosítva: 2018-10-16 08:36:13
Megszületett a bajor tartományi választások nem hivatalos végeredménye. A vasárnapi választások 6 tanulsága.

1. Ugyan Merkel koalíciós társának támogatottsága drasztikusan visszaesett, de ez közvetlenül nem gyengíti a német kancellárt

A külföldi közvéleményt talán ez a kérdés érdekli legjobban. Elsőre kézenfekvő lenne, hogy ha Merkel koalíciós társa 20 százalékot veszít támogatottságából egy tartományi választáson, akkor az a kancellárt is egyértelműen gyengíti. Itt azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. A CSU ugyan egy bajor párt, de a CDU-val és a szociáldemokrata SPD-vel együtt tagja Merkel negyedik kormánykoalíciójának is Berlinben. A CSU sokáig csendes partnere volt a CDU-nak, a 2015-ös menekültválság óta azonban Merkel belső ellenfelévé vált.

Az országos szinten csak kis pártnak számító CSU maximálisan kihasználta zsarolási potenciálját a kormányban a menekültválság idején. Ez részben érthető volt, hiszen talán legelőször Bajorország érezte meg az ellenőrizetlen bevándorlás negatív hatásait. A CSU többször ultimátumot adott Merkelnek, legutóbb most nyáron, amikor egy ideig úgy tűnt, a koalícióból is kilépnek, ha Merkel nem lép valamit az ország keleti határainak ellenőrzésében. Ez "a kormányon is vagyunk, de keményen ellenezzük is azt, amit a kormány tesz" politika részben a CSU-t is fenyegető politikai konkurenciának, a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak szólt, de nem mindenkinek jött be.   

A CSU súlyos támogatottságvesztéséről a tartományi választás estéjén Merkel nem is mondott véleményt, megtette helyette ezt a CDU főtitkára, Annegret Kramp-Karrenbauer. Ő elég világosan utalt arra, hogy az elmúlt hónapok koalíción belüli vitái, ezek hangneme és stílusa bizony igenis hatással volt a CSU népszerűségvesztésére. A CSU leszereplése tehát Merkel szempontjából akár jól is jön. Igazolva látják, hogy a CSU konfrontatív politikája a kormányon belül nem célravezető. 

A bajorországi választásnál Merkelt jóval közvetlenebbül érinti ennél a két hét múlva esedékes hesseni tartományi választás, ahol a választók a CDU-s tartományi kormányfő teljesítményéről (és persze részben Merkel kormányáról ) mondanak ítéletet. Ha itt rosszul szerepelnek, a CDU decemberben esedékes tisztújító kongresszusán felerősödhetnek a Merkel-ellenes hangok, amelyek kancellári posztját nem, de pártelnöki pozícióját megkérdőjelezhetik. 

2. A CSU szavazói különböző okokból vándoroltak más pártokhoz

Attól függ honnan nézzük - mondhatnánk a vasárnap esti eredményre. A CSU továbbra is a legerősebb párt Bajorországban, 37 százalékos eredményét sokan megirigyelhetnék. Az sem egészen meglepő, hogy koalíciót kell kötniük, hiszen 2008-2013 között például a liberális FDP-vel együtt kormányozták a tartományt. Mindez azonban onnan nézve mégis kudarc, hogy évtizedek óta 50 százalék fölötti eredményt érnek el, még öt éve is közel 48 százalékon álltak. A párt azonban mostanra 20 százalékot esett vissza, utoljára az ötvenes években álltak ilyen gyengén, és elveszítették abszolút többségüket. 

A mostani választás eredménye a bajorországi politikai struktúra alapvető átrendeződése felé mutat. Bajorországban évtizedeken át megkérdőjelezhetetlen volt a CSU vezető és egyeduralkodó szerepe. Most a bajor Landtagban öt másik párt lesz mellettük, amelyek közül négynek 10 százalékos vagy afölötti a támogatottsága.

A CSU népszerűségvesztése több tényezőnek tulajdonítható. Egyesek szerint túlságosan a szövetségi politikára, azon belül is a bevándorlás problematikájára koncentráltak és elhanyagolták a helyi ügyeket. Nem mindenkinek jött be hogy a kormánykoalíció tagjaként néha szabályos ellenzéki pártként viselkedtek. Támogatóik egy részének viszont ebben az ügyben nem voltak elég hatékonyak és radikálisok, erre ott volt az Alternatíva Németországnak (AfD) párt. A CSU híveinek elpártolásáról készült felmérés jól mutatja ezt a trendet: szinte azonos arányban vándoroltak korábbi támogatóik a radikálisabb AfD-hez, az inkább a helyi politikát előnyben részesítő Szabad Választókhoz, a mérsékeltebb szavazóik pedig a Zöldekhez. 

3. Nemcsak a menekültválság kérdése döntött

A választás idején készült felmérések jól mutatják, milyen témák mozgatták leginkább a választókat. Azt hihetnénk, hogy mindent a menekültválság dominált, ahogy nagyrészt a kampányban is, de ez nem igaz. Ez nemcsak a német politikusoknak szolgálhat tanulságul. A megkérdezetteknek csak 33 százaléka nevezte a legfontosabb kérdésnek a bevándorlás- és menekültpolitikát. A felmérés résztvevőinek 52 százaléka az igazán fontos kérdések között az oktatás helyzetének javítását említette, 51 százalékuk a lakáshelyzet rendezését tartotta fontosnak, 49 százalékuk pedig a környezetvédelmet. 

A bajor gazdaság helyzetét a megkérdezettek 89 százaléka jónak tartja, ez sem magyarázza a CSU támogatottságvesztését. A bevándorlás ügye csak az AfD-szavazóknál bírt kiemelt jelentőséggel (78 százalék). Már korábbi felmérések is mutatták, hogy a CSU túlságosan is a bevándorlás kérdését és az AfD témáit állította középpontba, és ezt a választók nem díjazták. Egy populista pártot nem biztos hogy le lehet győzni populista eszközökkel. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a választók eléggé megosztottak Markus Söder bajor kormányfő személyét illetően. Ennek ellenére a párt már most bejelentette, hogy ismét őt jelölik tartományi miniszterelnöknek. 

4. A szociáldemokraták nagy bajban vannak, Bajorországban kis párttá zsugorodtak

A berlini kormánykoalícióra nagyobb hatással lehet a szociáldemokrata párt újabb csúfos kudarca Bajorországban. A párt támogatottsága itt 2013-hoz képest megfeleződött. 10 százalékos eredményük azt jelenti, hogy a történelmi szociáldemokrata párt itt elveszítette néppárti jellegét. Emiatt a párton belül minden bizonnyal előveszik Andrea Nahles SPD-elnököt, akinek a széke most ősszel sem volt egészen biztos a német alkotmányvédelmi hivatal elnökének felfelé buktatása miatt.

A keserű vereséget egyébként a szociáldemokraták is a CSU és a CDU között a berlini kormánykoalícióban dúló vitákkal magyarázzák, amelyeknek ők nagyrészt tétlen szemlélői voltak. Lars Klingbeil az SPD főtitkára nagyon is egyértelművé tette, hogy ezt nem tűrik tovább. Az SPD nem vitte ki a nyilvánosság elé a koalíción belüli vitákat, és ezért most egyértelművé tették: változtatni kell a kormánykoalíció működésén, egységesebb képet kell mutatni, különben baj lesz. Az elemzések szerint a szociáldemokrata szavazók szanaszét futottak más pártokhoz. Legnagyobb arányban inkább a zöldekre szavaztak vagy a kormányzóképesebb és karakteresebb CSU-ra, de egy kisebb kör nyílegyenesen a SPD-vel homlokegyenest ellenkező politikát folytató AfD-nél landolt.  

5. Találhat koalíciós társat a CSU

A Keresztényszociális Unió (CSU) a súlyos veszteségei ellenére nincs nagy bajban, több lehetősége is van koalíciós társat találni. Szóba jöhetnek a Zöldek, a liberális FDP, végső esetben az SPD, is de a legkézenfekvőbb partner a Szabad Választók  (Freie Wähler) lennének. A 205 fős Landtagban a két pártnak együtt 112 képviselője lenne. Ezt a pártot "CSU lightnak" is nevezik, elképzeléseik nagy része jól összeegyeztethető a keresztényszociálisokéval. Hubert Aiwanger, a párt szövetségi vezetője már ajánlkozott is a partnerségre, sőt azt is kijelentette: három miniszteri posztot tartanának reálisnak a tartományi kormányzatban. "Két lábon a földön álló figurák vagyunk, könnyű velünk együttműködni" - mondta Aiwanger. A Szabad Választók mostani kampányban például ellenezték a CSU-vezetés megalomán tervét a bajor űrprogramra, nem értenek egyet azzal, hogy az Észak-Németországból érkező elektromos hálózat érdekében hatalmas távvezeték oszlopokat építsenek a bajor tájba, mint ahogy ellenzik a müncheni repülőtér harmadik kifutópályájának megépítését vagy az öröklési adót, de számos más ponton összeilleszthetőek elképzeléseik a CSU-val. 

A Szabad Választók érdekes képződmény. Eredetileg alulról jövő polgári kezdeményezés és mozgalom volt, amely elsősorban helyi, önkormányzati és tartományi ügyeket vállalt fel. Azért alakult párttá a kilencvenes évek közepén, hogy a független polgárokat, közösségeket, egyesületeket megjelenítse a politikában és elindíthassa őket a választásokon. A Szabad Választók nemcsak Bajorországban vannak jelen, de csak itt van képviseletük tartományi parlamentben és vannak európai parlamenti képviselőik is. Populistának is nevezik őket, elsősorban azért, mert nem köthetők egyértelműen egyik politikai oldalhoz sem, még ha a bajor és katolikus szavakkal viszonylag jól leírható is a párt karaktere. A párt programját aktuális helyi témák határozzák meg, amelyekre saját bevallásuk szerint igyekeznek pragmatikus megoldásokat kínálni. Fontosnak tartanak olyan liberális értékeket, mint a szabadságjogok maximális tiszteletben tartását, a polgárok önállóságát vagy a költségvetés teljes átláthatóságát, de erős rendőrséget akarnak, konzervatívokként a kábítószerek visszaszorításáért küzdenek, vannak szociálliberális programpontjaik az iskolai esélyegyenlőség megteremtéséről, az állami eszközökkel támogatott lakásépítésekről vagy a szociális intézmények helyzetének javításáról, és mindezt olyan zöldprogrammal is megspékelik, mint a megújuló energiák támogatása.  

6. Ügyes politikával a második legerősebb párttá váltak a Zöldek egy alapvetően a hagyományokra épülő és katolikus tartományban

A zöldek harminc éve vannak jelen egy kisebb frakcióval a bajor Landtagban, de most nagyot ugrottak: soha ennyi képviselőjük nem volt még és Bajorországban ők lettek a második legerősebb párt. Pedig  az erős gazdaságáról híres tartományban pár éve még nem voltak túl népszerűek a növekedés visszafogásáról, a megújuló energiákról vagy az erősebb szociális védelemről szóló elképzeléseikkel, mint ahogy nyitott és befogadó menekültpolitikájukkal sem.

A Zöldek azonban eltanulták a CSU receptjét a győzelemre Bajorországban, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ahogy annak idején Edmund Stojber CSU-kormányfő a "laptop és bőrnadrág" szlogennel hirdette meg a hagyományok megtartását és a tartomány modernizálását, a Zöldeknek most bejött  a "bio és Bajorország" szlogen, ami egyaránt meg tudta ragadni a vidéki gazdákat és a nagyvárosi hipsztereket. A Zöldek a szomszédos Baden-Württenbergben és Hessenben is bizonyították, hogy képesek a jobbközép CDU-val együtt kormányozni. Ez sok olyan mérsékelt CSU-s szavazót győzhetett meg irányukban, akiknek elegük volt a párt migránsozásából, viszont a gyengélkedő SPD nem volt vonzó számukra.  

Borítókép: Robert Habeck (középen), a Zöld Párt társelnöke és Anton Hofreiter (jobbra) a Zöld Párt képviselőcsoportjának társelnöke ünneplik a támogatóik társaságában az első információkat a választási eredményekről a Bajor tartományi választásokon. 2018. október 14-én. Fotó: Odd Andersen / AFP

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?