Hortenzia, Gergő
-2 °C
8 °C

Claudia Roth: Földrengés lesz Berlinben

GettyImages-875014988
2018.10.28. 11:34
A baden-württembergi zöld miniszterelnök az ország legnépszerűbb kormányfője, Hessenben pedig a legkedveltebb politikust Tarek Al-Wazirnak hívják, ő a zöldek jelöltje. Nem épp „bionémet” név, de jól mutatja, hogy a német társadalom jóval nyitottabb, mit sokan gondolják – mondja az Indexnek adott interjújában Claudia Roth, a Zöldek egykori pártelnöke, a Bundestag jelenlegi alelnöke. Miközben a berlini nagykoalíció tetteiben inkább kicsi, a néppártok szenvednek, az ökopárt szárnyal: országosan már ők a második legnépszerűbb párt. Roth szerint főleg azért, mert határozott állásfoglalásaikkal ők lettek a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) ellenpólusa.

A Zöldek a második legerősebb párt lettek Bajorországban, 20 százalék körüli eredményre számíthatnak a hétvégén Hessenben és az országos előrejelzések szerint is a második helyre jöttek fel a CDU mögött. Önök lennének Németország új néppártja? 

Azt hiszem, néppártok ma már nem nincsenek Németországban. Egyszerűen nem lehet ennyiféle érdeket egyszerre képviselni. De minket talán az különböztet meg a többi párttól, hogy a politikai tartalomban és a kifejezési formában is mások vagyunk. Ha a bajor választásokat sikerére kíváncsi, a Zöldek azokkal a problémákkal foglalkoztak, amelyek valóban foglalkoztatják az embereket.

Először is, nem ugrottunk minden AfD-s felvetésre, ahogyan azt a CSU tette, amikor másról sem beszélt, mint a bevándorlás vagy a menekültek okozta veszélyekről. Bajorországban ugyanis ezt az emberek nem így látják. A bevándorlás és a menekültkérdés valóban fontos témák, de nem ezek döntötték el a választást.

Ennél fontosabb volt, hogy az emberek miképp juthatnak megfizethető lakáshoz, hogyan oldható meg az idősek ápolása és egyre lényegesebb volt a környezet- és klímavédelem. Ezekről a kérdésekről sem a CSU, sem az SPD nem beszélt. Másodszor pedig: egyértelműen állást foglaltunk az AfD-vel szemben, nem mismásoltunk. Mi lettünk az AfD ellenpólusa, mert ki mertünk állni egy nyitott Németország és egy európai Bajorország mellett.

Határozottan bíráltuk a CSU-t is, többek között az Orbán Viktorral ápolt szoros barátság miatt is. Hadd tegyem hozzá, hogy náluk az egyházak – a katolikus és az evangélikus is -  nagyon világosan fogalmaznak, a kereszténység errefelé humanitást jelent, és a rászorulók befogadását. Még a helyi iparkamarával is szoros szövetséget alakítottunk ki, mert ők is ellenzik a fiatal (bevándorlóhátterű) szakmunkások kitoloncolását. 

Mindennek ellenére az AfD 10 százalék feletti eredményt ért el, és összességében mégiscsak a jobboldal győzött Bajorországban. A CSU és a szintén konzervatív Freie Wähler ( Szabad Választók) elegendő szavazatot kaptak a koalícióalakításhoz. Nem csalódottak, hogy a kormányalakításból kimaradnak?  

Igen, az AfD 10 százaléka még mindig sok, de azt is jelezi, hogy a szövetségi választásokhoz képest csökkent a támogatottságuk. Rengeteg konzervatív választó, aki tavaly még az AfD-re szavazott, visszariad attól, amit lát: a karlendítésektől vagy a chemnitzi utcai zavargásoktól.

Ami a Zöldeket illeti, igen, csalódottak vagyunk, a választók közül nagyon sokan egy fekete-zöld koalíciót szerettek volna. Nagy lehetőség lett volna, mert ebben a két pártban valóban két világ találkozik, egy értékalapú progresszív zöld politika, és egy hagyományokat ápoló konzervatív értékrend: a közös munka egyfajta társadalmi összefogást képviselt volna.

De a CSU végül a könnyebb utat választotta, amikor a Szabad Választókat kérte fel koalíciós társnak. Szerintem ez nem az összefogáshoz, hanem a társadalom további polarizálódásához fog vezetni. De ellenzékben lenni nem szégyen, most mi leszünk a legerősebb ellenzéki párt, és a felelősségünk abban áll, hogy megmutassuk: létezik másik modell. 

Beszéljünk a vasárnapi tartományi választásokról Hessenben. A Zöldek itt a CDU-val már most együtt kormányoznak, és akár 20 százalékot is kaphatnak. A felmérések szerint akármilyen koalíció alakul, megkerülhetetlenek. Ennek a választásnak milyen hatása lehet a szövetségi politikára? Vállalnának nagyobb kormányzati felelősséget? 

Fontos a hatalom,  de nem magáért a hatalomért, hanem azért, hogy azon keresztül változásokat érjünk el. A tavalyi szövetségi választások után öt héten át tárgyaltunk a CDU-val, és nem rajtunk múlt, hogy nem jött létre a koalíció szövetségi szinten. Baden-Württembergben, ahol mi vagyunk a legerősebb kormánypárt, vagy Hessenben, ahol szintén kormányon vagyunk,  bebizonyítottuk, hogy kormányzóképesek vagyunk.

A baden-württembergi zöld miniszterelnök, Winfried Kretschmann egyébként messze a legnépszerűbb kormányfő egész Németországban, Hessenben pedig a legkedveltebb politikust Tarek Al-Wazirnak hívják, ő a zöldek vezetője. Ez igazán nem egy “bionémet” név, és jól mutatja, hogy a társadalom sokkal nyitottabb, mint egyes politikusok gondolják. Ami a felelősségvállalalást illeti, nagyon szívesen vállalnánk több felelősséget szövetségi szinten is, mert úgy tűnik, hogy a jelenlegi, csak nevében nagy, valójában kicsi koalíció inkább elbújik a feladatok elől. Botrányosnak tartom, hogy Németország blokkolja az európai klímacélokat, és lefelé módosítaná a kibocsátási határértékeket…

Ebben a magyar kormány máris támogatásról biztosította Berlint.

Ezt felelőtlennek tartom, úgy teszünk, mintha a klímaváltozást nem mi magunk okoznánk. De persze Orbán miniszterelnök úr nem ünnepeltette magát soha klímapolitikusként, ellentétben Angela Merkellel, akit sokan csak klímakancellárnak hívtak. Mindez összefügg a menekültüggyel is, hiszen sok helyen épp a klímaváltozás űzi el az embereket a lakhelyükről, és ez részben a mi gazdaságpolitikánk következménye.

A hétvégi hesseni választás után valószínűleg lesz egy kisebbfajta földrengés Berlinben, a CDU-nál vagy az SPD-nél, de akár mindkét pártnál. Hogy utána mi lesz, azt még korai megjósolni. Mi, Zöldek egy vitatkozós párt vagyunk, de a célok mindig egyértelműek, legfeljebb az odavezető útról van vita. De nem vívunk övön aluli küzdelmeket, nincs hatalmi harc, mint Merkel és Horst Seehofer között, vagy Seehofer és Markus Söder között.

Mint párt, nagyon egységesek vagyunk. Talán ezért is vagyunk népszerűek, mert az emberek azt mondják: nem akarjuk ezt az örökös harcot, azt szeretnénk látni, hogy mit javasoltok annak érdekében, hogy legyen elegendő ápoló, vagy képzett munkaerő, és a helyi boltoknak ne kelljen bezárniuk. Az embereknek elegük van a hatalmi harcokból. 

Évek óta a Bundestag alelnöke. Milyen a hangulat, érezhető-e a nagykoalíció instabilitása, netán a Merkel-korszak vége?

2013 óta folyamatosak a híresztelések arról, hogy ez lesz Merkel utolsó ciklusa, de a kancellár még mindig a helyén van. Merkel erős nő, de a támadások is egyre erősebbek. A CDU fő problémája, hogy az örökösödés nincs előkészítve, és a párton belül kemény küzdelmek zajlanak a követendő irányról. Tovább egy modern konzervatív-liberális irányba, vagy nyissanak jobban a jobboldal felé?

A szociáldemokraták pedig valódi identitásválsággal küzdenek, mert nagyon nehéz definiálni, hogy mit jelent a szociáldemokrácia, a munkáspárt 2018-ban? A nagykoalíció láthatóan komoly károkat okozott az SPD-nek, az alkotmányvédelmi hivatal elnöke körüli hercehurca csak tetézte a bajt. Én ezt nagy aggodalommal figyelem, mert Németországnak szüksége lenne egy erős szociáldemokráciára, de újra kell definiálniuk magukat. A bizonytalanság persze a Bundestagban is érezhető, az embernek az az érzése, mintha a kormány, egy évvel a választások után, még munkához se látott volna. 

A parlamenti munkára mennyire nyomja rá a bélyegét az AfD jelenléte? Hogy lehet egy ilyen pártot kezelni?  

Sokáig úgy tettünk, mintha a német társadalomban egyáltalán nem lenne támogatottsága a szélsőjobboldali erőknek, az antiszemitizmusnak vagy az iszlámellenességnek. A kutatók már évek óta figyelmeztettek rá, de senki nem vette komolyan, egészen addig, amíg az AfD be nem jutott a parlamentbe. A Bundestagban most ők a legerősebb ellenzéki párt, és majdnem minden tartományi parlamentben jelen vannak.

Ezzel együtt, én nem tartom őket demokratikus pártnak, mert a demokratikus intézményeket, a jogállamot támadják, megpróbálják meghatározni, hogy ki tartozik a német társadalomhoz és ki nem, és számos demokratikus vívmányt felszámolnának. Csak remélni tudom, hogy minden demokratikus párt, még akkor is, ha sok mindenben nem ért egyet egymással, itt egyértelműen meghúzza a határokat.

Nem képzelhető el semmilyen együttműködés az AfD-vel, és ebből a szempontból a jövő évi keletnémet tartományi választások nagyon fontosak lesznek. Itt az AfD-nek komoly támogatottsága van. Másrészről viszont hangsúlyozni kell, hogy mi, demokratikus pártok vagyunk az elsöprő többség:  itt az ideje felébredni a csipkerózsika álomból és határozottan kiállni a demokratikus alapértékek, a sajtó- és véleményszabadság, a civil társadalom, a polgári és szabadságjogok mellett.

Mi vagyunk a többség Európában, ezért a jövő évi európai parlamenti választások előtt mindent meg kell tenni az emberek mobilizálása érdekében. Németországnak meg kell mutatnia, hogy egy erős, közös Európa mellett áll ki, különösen, miután olyan politikusokkal vagyunk körülvéve, mint Putyin, Trump, Hszi Csin-ping, Erdogan vagy Maduro, hogy a szaúdiakról most ne is beszéljek. Szeretnének megmutatni Strachénak, Orbánnak, Kaczynskinak, hogy van más modell: nemcsak a visszalépés a nemzetállamokhoz, hanem egy közös, erős Európa. 

Mindennek ellenére úgy tűnik, Németország és Európa is jóval polarizáltabb, fragmentáltabb, mint korábban. Mennyire optimista az Eu jövőjével kapcsolatban?  Válságban van az unió?

Persze, sok a probléma. De egy olyan világban, ahol a demokratikus értékek visszaszorulnak, Európa megmutathatja, hogy van azért egy kontinens, ahol számítanak az emberi jogok, a sajtószabadság, a demokrácia, vagy épp a tudomány és a kutatás szabadsága. Másrészt szükségünk van egy erős, közös Európára, hogy a globális kihívásokra választ találjunk. Magyarország természetesen erős lehet egyedül, de a klímaváltozással szemben semmit sem tud tenni. Még Németország, a világ harmadik legerősebb gazdasága sem tudja egyedül felvenni a versenyt Kínával. Senki sem akarja a nemzetállamokat feloszlatni, de a politikusok felelőssége, hogy megmutassák a választóknak, bizonyos kérdésekre csak együtt tudunk választ adni.

Vannak különböző politikai áramlatok, de arról mégiscsak  konszenzus van, hogy az Európai Unió jó nekünk. Ne felejtsük el, hogy egy válságokkal, háborúkkal teli világban az EU 70 éve békét teremt Európában. Akárhogy is nézzük, nekünk, Európában nagyon jól megy, de ez nem magától értetődő…. A jövő évi választások előtt azokat a kérdéseket is fel kell tenni, hogy akarunk-e ismét belső határokat, feladjuk-e az eurót, és visszatérünk-e múltba. Akarjuk ezt?  

A felmérések szerint viszont az euroszkeptikus erők megerősödtek, sokan Angela Merkel menekültpolitikájának kritikájára építik a programjukat. Van a jelenlegi megosztottságban Németországnak felelőssége? 

Angela Merkel csak azt tette, amit tennie kellett. Tévedés, hogy ő nyitotta meg a határokat.  A határok nyitva voltak, hiszen Európa alapja a szabad mozgás. Természetesen senki sem várta, hogy Magyarország egyedül vállaljon minden felelősséget, mert véletlenül külső határa van.

De ugyanez igaz Görögországra és Olaszországra. Ezért fontos a szolidaritás. A kialakult politikai helyzetért nem mi vagyunk a felelősek, hanem azok a politikusok, akik mindenért Európát hibáztatják, minden felelősséget Brüsszelre tolnak. Sokszor elmondtuk már, a menekültek 3 százaléka jött Európába. Az EU-nak 500 millió lakosa van, és jóval kevesebb menekültet fogadott, mint a 80 milliós Törökország egyedül. Én azt szeretném, ha visszatérne az a politikai kultúra, amelyben több szerepet jut az erkölcsnek, a felelősségvállalásnak, ellentétben a populizmussal, amely jellemzően a szegényekre hárít minden felelősséget és buzgón ellenségképeket gyárt. Ez egy felelőtlen, uszító politika, miközben a problémák valódi megoldásához több szeretetre és jóval kevesebb gyűlöletre lenne szükség. 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?