Jenő
-3 °C
6 °C

Merkel saját bőrén érezheti meg a hesseni választás eredményét

000 14M44K
2018.10.28. 11:33

Két héten belül a második fontos tartományi választást tartják Németországban. Míg Bajorországban Angela Merkel pártja közvetlenül nem, csak bajor testvérpártján keresztül volt érintett, addig Hessenben már a konzervatívok között a kancellár közeli szövetségesének számító tartományi miniszterelnök széke a tét.

Az egész választásnak szövetségi szinten is kiszámíthatatlan következményei lehetnek. Merkelt decemberben számon kérheti saját pártja a CDU újabb veszteségeiért, akár pártelnöki posztját is megkérdőjelezhetik. Még többet nyomhat azonban a latban, hogy berlini nagykoalíciós partnerei, a szociáldemokraták újabb tartományban kapnak pofont.

Németország politikai laborja

Október közepén Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU) a legutóbbi eredményéhez képest több mint 10 százalékot gyengülve 37,2 százalékot ért el, míg a szociáldemokraták szavazóiknak több mint felét elveszítve, 9,7 százalékkal csak az ötödik helyen végeztek. Míg a CSU szinte mindent a bevándorlás kérdése köré épített fel, az embereket helyben egész más problémák foglalkoztatták, amiből a középre húzódó Zöldek, és a másik oldalról a bevándorlásellenes, populista Alternatíva Németországért (AfD) tudott leginkább profitálni.

Ugyan Merkel bajor testvérpártjának támogatottsága drasztikusan visszaesett, de ez közvetlenül azért nem gyengítette feltétlenül a kancellárt, mert szövetségi szinten számos konfliktus volt többek között a menekültügyben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a CSU között. A CDU főtitkára, Annegret Kramp-Karrenbauer utalt is arra az eredmény után, hogy az elmúlt hónapok koalíción belüli vitái hatással voltak a CSU népszerűségvesztésére, és a konfrontatív politika a kormányon belül nem célravezető.

A bajorországi szavazásnál azonban Merkelt jóval közvetlenebbül érinti a hesseni tartományi választás, hiszen itt már közvetlenül a CDU érezheti meg az országos népszerűségvesztés árát. A német tartományi választások most ugyanis a korábbiaknál sokkal inkább szólnak az országos politikáról is. Hessen fővárosa Wiesbaden, de itt van Németország ötödik legnagyobb városa, Frankfurt is.

A tartományt ezért Németország „politikai laborjának" is szokták tartani: ami itt történik, az komoly hatással van az egész országra.

Hasít a gazdaság, de ez nem elég

Ahogy Bajorországban, várhatóan itt sem az egyébként kifejezetten mutatós gazdasági eredmények döntenek majd. A Németország nyugati részén fekvő, 6,2 millió lakosú Hessen az egyik legfejlettebb és leggazdagabb tartomány. A GDP-je 15 százalékkal áll a német országos átlag felett, itt van a fontos pénzügyi központ, Frankfurt. Az MTI szerint a hesseniek 72 százaléka elégedett a pénzügyi helyzetével, a munkanélküliség pedig a rekordalacsonynak számító 4,4 százalékon áll.

A tartományban a CDU a Zöldekkel koalícióban kormányoz, azonban hiába kerülték el őket a komolyabb botrányok, és népszerű a 2010 óta miniszterelnök Volker Bouffier, Merkel pártja komoly veszteségekre számíthat. Ez talán a legjobban éppen a CDU-s tartományi miniszterelnököt dühítheti. Bouffier mögött hosszú politikai karrier áll. Megtanulta, hogy egy tartomány vezetésében kevéssé számítanak az ideológiák: ez nagyon is gyakorlati munka, ami komoly kompromisszumkészséget kíván meg, és ő ennek szellemében cselekedett a Zöldekkel közös kormányzás során is Hessenben.

Bouffiernek a CDU elnökhelyetteseként fontos szerepe volt Merkel harmadik koalíciójának tető alá hozásában. A nehezen összehozott nagykoalícióban azonban már működése első hónapjaiban komoly viták és feszültségek keletkeztek Berlinben. Ezek az országos ügyekben és Berlinben folyó viták nem hagyják érintetlenül a hesseni tartományi választásokat sem, rombolják az ottani CDU pozícióit. Ezzel párhuzamosan a tartományban ellenzékben lévő Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) is sok támogatót veszíthet el, miközben a CDU-val együtt kormányzó Zöldek jelentősen erősödni fognak.

Ezek mind leképezik a Bajorországban és szövetségi szinten is látszódó mozgásokat. 

A Süddeutsche Zeitung arról írt, hogy sok választó szerint mindkét nagy pártból hiányoznak a kreatív, jövőbe mutató válaszok a legfontosabb kérdésekre. A szövetségi kormánnyal és a belső konfliktusokkal szembeni elégedetlenség, és az országosan középpontban lévő migrációs politika mellett sokan nehezményezik az oktatás helyzetét, és különösen a lakhatási körülményeket. Ez utóbbi országos szinten is egyre égetőbb problémát jelent, főleg a nagyvárosokban van hiány, ami feltolta az árakat, és már a középosztályból is sokan nehezen találnak megfizethető lakást.

Frankfurt lakossága több mint 100 ezerrel nőtt egy évtized alatt, ehhez képest pedig a becslések szerint a szükségesnél 40 ezerrel kevesebb lakás van a városban. Merkel a témában szeptemberben rendezett csúcson megígérte, hogy a következő négy évben több mint hatmilliárd eurót fordítanak majd 1,5 millió új lakás és ház építésére. Az elégedetlenség azonban utcai demonstrációkban is megnyilvánult már, Berlin és Hamburg mellett a múlt hétvégén, egy héttel a választás előtt Frankfurtban is több mint ötezren tüntettek a lakhatási nehézségek ellen tiltakozva.

Duplázhatnak a Zöldek

Hessenben a CDU 1970 óta nem kapott kevesebbet 36,8 százaléknál, és 1999 óta benne volt a tartományi kormányban. A legutolsó felmérések alapján azonban ugyan Merkel pártja marad a legnagyobb erő 26-28 százalékkal, ez azonban így is jelentős visszaesés lenne a 2013-ban elért 38,3 százalékukhoz képest.

Az SPD 20-22 százalékra csúszhat vissza az öt évvel ezelőtti 30,7 százalékról. Akár a legrosszabb eredményét érheti el a II. világháború vége óta, és az is előfordulhat, hogy a harmadik helyre szorul a nagyon megerősödő Zöldek mögött.

A baloldali irányultságú, de az utóbbi időben középre orientálódó ökopártot is 20 százalék környékére mérték, amivel akár meg is duplázhatják a 2013-ban szerzett 11,1 százalékukat. Bajorországban is a legnagyobb nyertesek voltak, Hessenben viszont eddigi legjobb eredményüket érhetnék el. Listavezetőjük, a német és jemeni szülőktől származó Tarek al-Wazir a legnépszerűbb helyi politikus, szerinte ők az egyetlenek, akik nem sétáltak bele a jobboldali populizmus csapdájába.

A kampánytémákat sok tartományban meghatározó AfD öt éve még nem érte el Hessenben az 5 százalékos küszöböt, de most rögtön 12 százalékkal a negyedik legnagyobb párt lehet. Ezzel a populista, migránsellenes párt a Bundestag után már

mind a 16 német tartományban ott lesz a helyi törvényhozásban.

A Baloldal (Die Linke) és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 6-9 százalékát szerezheti meg a 2013-ban elért 5 százalékos eredményük után, ezzel tovább bonyolítva az erőviszonyokat.

Több koalíciós lehetőség

Ha a felméréseknek megfelelő eredmény születik, akkor az sem egyértelmű, pontosan milyen felállásban lehet majd kormányt alakítani. Könnyen lehet, hogy a CDU-nak és a Zöldeknek együttesen nem lesz meg a kormányzáshoz szükséges többségük. Ebben az esetben az egyik lehetőség lenne a pártok színeiről elnevezett Jamaica-koalíció, amit Merkel is megpróbált már szövetségi szinten összehozni, vagyis a CDU, a Zöldek és a liberális FDP összefogása.

Azonban attól függően, hogy a Zöldek mennyire erősödnek meg, a szociáldemokraták pedig mennyire esnek vissza, az sem elképzelhetetlen, hogy a Baloldallal közösen egy baloldali koalíció is kormányképes lenne. Ez jókora arculcsapást jelentene a CDU-nak, nem véletlenül riogatott az utolsó héten Bouffier is „a baloldali kísérlet” rémképével. A választás utáni matek azért is nagyon érdekes lesz, mert kiderülhet, hogy melyik irányba fordulnának a Zöldek, akik akár a második német tartományban adhatnának miniszterelnököt.

Mi a tét Merkelnek?

Sokan mondják azt, hogy Hessen egy referendum lesz a szövetségi kormányról, miközben a CDU és az SPD váltig azt hangoztatja: ez csak egy tartományi választás, semmi több. A hajrában Merkel is négy helyszínen kampányolt Hessenben. Arról beszélt, hogy a hagyományos néppártok veszélyben vannak, de próbálta csökkenteni a választás súlyát. „Nem lehet minden tartományi választást egy kis szövetségi választásként felfogni" – mondta a héten a Hessische Rundfunk helyi tévének.

„HA DÜHÖSEK AMIATT, AMI BERLINBEN TÖRTÉNIK, AKKOR ÍRJANAK NEKEM EGY LEVELET. Ez most Hessenről szól"

– üzente a szavazóknak egy kampánygyűlésen október 22-én.

Csakhogy az utolsó pillanatos, látványosan aktív kampányolással éppen ő maga húzta alá, hogy a szavazás jelentősége nagyon is túlmutat a tartományi politikán. Merkelnek nagyon nem jönne jól, ha az egyik közeli szövetségesének számító Bouffier elveszítené a pozícióját, a CDU pedig 20 év után kiszorulna a hesseni kormányzásból. A Die Zeit egy hete egy CDU-s anonim forrást idézve azt írta: az utolsó nap, amikor Angela Merkel még maga dönthet a jövőjéről, az a hesseni választás utáni hétfő lesz. Ha ugyanis itt rosszul szerepelnek, a CDU decemberben esedékes tisztújító kongresszusán felerősödhetnek a Merkel-ellenes hangok, amelyek kancellári posztját nem, de pártelnöki pozícióját megkérdőjelezhetik. 

Merkel pedig többször is jelezte már, nem látná reálisnak, hogy kancellár maradjon, ha leváltanák a CDU éléről. Legutóbb azonban 89,5 százalékot kapott, pedig már 2016-ban, a migránsválság idején is sokan aggódtak a párton belül a megindult népszerűségvesztés miatt. Egyelőre most sincsenek komolyan vehető kihívói, és az igazán fontos utódjelöltek minden bizonnyal későbbre tartogatják magukat, de nem tudni, ezen változtat-e a hesseni választás eredménye.

A kulcs az SPD kezében van

Azonban nem csak a CDU szereplésén múlik a szövetségi kormány sorsa. Több elemző is úgy látja, a helyzet kulcsa inkább a szociáldemokrata tagság kezében van. Ahogy Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU főtitkára mondta, feszült a helyzet a koalíciós pártokon belül, nem lehet megjósolni, mennyire marad stabil a kormánykoalíció vasárnap után. Az SPD éppen csak próbálja feldolgozni a bajor pofont, és az egyébként népszerű miniszterelnök-jelöltjük, Thorsten Schäfer-Gümbel is azt hangoztatta , hogy „Bajorország Bajorország, Hessen meg Hessen". A berlini nagykoalíció politikusai most egymást váltva igyekeznek hűteni a kedélyeket: fontos törvényjavaslatokat kell elfogadni az év végéig, és tulajdonképpen soha nem voltak ilyen kedvezőek egy koalíció feltételei az SPD mint kisebbségi partner számára a kormányban, mint most.

Azonban az SPD támogatottsága országos szinten is rohamosan esik, és egyelőre nem igazán tudják eldönteni, mivel állíthatnák meg a spirált, mielőtt teljesen eljelentéktelenedne a párt. Sok párttag, és a szavazóik egy része is azt hangoztatja, hogy ne folytassák a koalíciót Merkellel. Andrea Nahles, az SPD vékony jégen egyensúlyozó elnöke a bajor eredmény után is a szövetségi koalíció gyenge eredményeit okolta. „Kezdettől világos volt a tagjainknak, hogy nem maradhatunk minden áron ebben a szövetségben" – mondta Ralf Stegner, az SPD elnökhelyettese a Die Weltnek. Szerinte ha nem változik a berlini koalíció megítélése hamar, és elég drámai mértékben, akkor nem várható stabilitás sem.

Nyitókép: Arne Dedert/AFP

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?